Somogyi Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-07 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 29. szám

0 INTERJÚ 2016. AUGUSZTUS 7., VASÁRNAP Nacsa Olivér 17 évesen kezdte a kabarét. Gálvölgyi János volt a példaképe, de ma már nem csak a humor érdekli. Most az Eb után az olimpia lázában ég „Nem vagyok képernyőfiiggő” Nacsa Olivér nem humorizál: teljesen komolyan gondolja, dolga van azzal, hogy az ope­rettet a saját korosztályához is közel vigye. A Bagi Nacsa Show ettől még ugyanolyan fontos számára, de a képer­nyőn kívül is egyre több fel­adatot keres. Fábos Erika- A negyedik Budavári Pálotakoncert volt a hétvégén. Egy operett gála, aminek az ötletgazdája és producere is. Mi köze ehhez a műfajhoz?- Rajongója vagyok, gyerek­korom óta szeretem az operet­tet és az operát is és sokat gon­dolkodtam azon, hogy ha any- nyi igényes nyári kulturális rendezvény van, akkor az -ho­gyan lehet, hogy miközben az Operettszínház a leglátogatot­tabb színház Budapesten, miért nincs egy olyan rangos prog­ram a városban, ami az operett ünnepe lehet? A Budavári Palo­takoncert ezért született meg és azzal az igénnyel vállaltam fel a létrehozását, hogy talán a saját korosztályom, a fiatalok is köny- nyebben odafigyelnek erre, ha engem hozzá tudnak kapcsolni és megértik; hogy miről is szól ez a műfaj.- Azt akarta megértetni, hogy az operettet szeretni nem ciki?- Igen, de onnan igazából azért már elmozdult a helyzet. Egyre több fiatal jár nemcsak musicaleket, de operettet nézni is. Inkább ahhoz szerettem vol­na hozzájárulni, hogy újra egy olyan rangos helyre kerüljön, ahova való. Az, hogy ez hosz- szú évtizedekig cikinek számí­tott, a szocializmus egyik átkos és káros öröksége volt. Az akko­ri korszak esztétikája káros mű­fajnak, a nép műfajának tekin­tette. Gondoljunk csak meg mi­ről szól egy operett? Eleganciá­ról, arisztokráciáról, szép kosz­tümökről, grófokról, bárókról, olyan dolgokról, amelyek a szo­cialista eszmény ellenképei vol­tak. Igyekeztek is háttérbe tolni, egy lenézett, poros és komolyta­lan kategóriába skatulyázni, ami egy időre sikerült is.- Mi a jó az operettben?- Az, hogy önfeledt és szóra­koztató, hogy nagyon erős pozi­tív energiák működnek a szín­padon, de én a zenéjét is nagy­ra értékelem. Sokan egyébként bemondásra hiszik azt, hogy ez egy giccs. Ha vennék a fá­radtságot és meghallgatnának egy áriát, megérthetnék, hogy ' mennyi mindent közvetít ez a zene. A világ híres operaéne­keseinek repertoárjában is ott vannak ezek a dalok, az oszt­rákok Lehár Ferencet és Kál­mán Imrét büszkén osztrák ze­neszerzőként emlegetik és Mo­zart mellett vannak eltemetve. Puccini, akiről talán elhisszük, hogy értett a zenéhez, rajongó leveleket írt Lehárnak, annyira tisztelte amit csinál. Az egész világon a legnagyobb zenés színházak folyamatosan játsz- szák a műveit, a Broadway-n A víg özvegy évtizedekig volt siker és arról rangos zeneértők is azt tartják, hogy egy operai igényű operett.- Érzem az elfogultságot. Szóval, van ebben egy ekkora küldetés is. Azt gondoltam, egyszerűen csak a menedzseri oldala érdekelte annak, hogy a televíziós producerség után egy nagy kulturális rendezvényt is kipróbáljon.- Volt ebben ilyen indíttatás is. Annak a híve vagyok, hogy az ember igyekezzen minél több lá­bon állni, minél színesebben ki­aknázni azt a tudást és tapasz­talatot, amit egy területen meg­szerzett. A szórakoztatóiparról az elmúlt évtizedekben azért elég sok mindent megtudtam, több területe is érdekel és én egy megvalósító pasi vagyok. Szere­tem, ha látom elkészülni a terve­imet. Totál megszállottan tudok dolgozni az ötleteim megvalósí­tásán, a Palotakoncertért több mint egy évet güriztem, ami­re előkészítettem. Egy évig iga­zából semmi nem történt, csak hajtottam az ígéreteket, mentem egyik tárgyalásról a másikra és nagyon komoly élmény volt ami­kor Vadász Dániellel megvalósí­tottuk, majd az első alkalommal ott álltam és láttam, hogy amit megálmodtam az ott van, kézzel fogható és több ezer ember jól ér­zi magát.- Ez azt jelenti, hogy Nacsa Olivér azt szeretné, ha nemcsak humoristaként gondolnának rá?- A humor azért marad és fontos nekem, amíg lesz rá igény és az emberek szeretik, de egyre in­kább szeretnék a hát­tér irányába is moz­dulni, nemcsak elő­re lépegetni egyva­lamiben, hanem mással, például műsorgyártással is komolyabban foglalkozni a jövőben. Időn­ként ránézek a dolgaim­ra és értéke­lem, hogy hol tartok, merre, ho­gyan tudok fejlődni. Na­gyon meg­becsülöm és hálás vagyok azért, amit az elmúlt 21 évben kaptam attól a műfajtól, de nem vagyok képernyőfüggő.- A humorista karrier elég korán elkezdődött. Még gimnazista volt, amikor már a rádióban szerepelt. Az az ötlet hogy született?- Az tulajdonképpen Bagi Iván ötlete volt. Egyszerűen csak besétáltunk a rádióba, és megkerestük Sinkó Pé­tert és Farkasházy Tivadart a Rádiókabarénál, ahova bevittünk egy, konkrétan a ginünk írógéptermében egy ujjal legépelt szöveget. Megnézték és azt mond­ták, hogy akkor jövő héten fel­vétel. Mi meg el sem hittük, de tényleg ott álltunk azok között, akiken felnőttünk.- A Bagi- Nacsa páros akkor egy gimnáziumi barátságból született?- Konkrétan egy házibuliban rögtönzött paródia volt az alka­lom, ahol összetalálkoztunk.- Ott tartottunk tehát, hogy be­lecsöppentek a Rádiókabaréba. Hány évesen is?- 17 éves voltam akkor.- Akkor a pályaválasztás, mint olyan az kimaradt, a pálya választott ön helyett és kész? Tulajdonképpen igen. Amúgy sportriporternek ké­szültem volna, de a kabaré is érdekelt mindig. Abban is vol­tak példaképeim. Hofi szerin­tem mindenkire hatott ideha­za és Gálvölgyi János rajongója voltam, a mai napig vagyok, tu­lajdonképpen miatta indultam komolyabban ebbe az irány­ba. Tényleg mázlink volt, ami­kor indultunk, együtt a keres­kedelmi csatornákkal, fiatal ar­cok voltunk, vitt minket ez a helyzet. Ma így már nem lehet­ne elindulni, azóta megválto­zott a világ.- Igen, most a stand up comedy a menő.- Nincs ezzel baj. A mi gene­rációnk még egy másfajta hu­moron nőtt fel, a mai huszon­évesek inkább ezt a fajta típusú megfogalmazást, ezeket a törté­neteket kedvelik. Mindegyik­nek van közönsége.- Szóval nem konkurencia?- Ilyen értelemben nem. Né­zem időnként magam is, sem­mi bajom azzal a műfajjal. Ami­kor még csak Fábry Sándor mű­velte ezt idehaza, már akkor is szerettem. Tőle is sokat tanul­tam egyébként. Visszatérve, Bödőcs Tiborról és Kőhalmi Zoltánról mondhatom, hogy na­gyon sokra tartom amit csinál­nak. Egyébként ez a konku­rencia kérdés érdekes, mert az elmúlt években, elég ra­dikálisan tematizálódik a televíziózás. Egyre konk­rétabb csoportokat céloz­nak a csatornák. Évekkel ezelőtt még mindenkit ki kellett szolgálni a műsora­inkkal, sokféle korcsoport­nak és ízlésnek pró­báltuk megfelelni. Ma már nem w „Peterdi óta tudjuk, | hogy akinek humora van, | mindent tud, akinek meg nincs, | I az mindenre I ez a helyzet, ilyen értelemben is mondom, hogy a stand up comedy nem pont azon a pá­lyán játszik, mint mi, megfé­rünk jól egymás mellett.- Szinte minden csatornánál megfordultak már. Egy köztele­víziónál más elvárások vannak ilyen szempontból, mint a keres­kedelmi tévéknél voltak?- Persze és ez hozzám sokkal közelebb is áll. A kereskedelmi tévéknél ott a nyomás és nem elsősorban a nézettség miatt, komoly promóciós kötelezettsé­gek vannak üzleti, kereskedel­mi szempontok alapján és a csa­torna arcai miatt is. Ott a bulvár sokkal erősebb volt, itt inkább közéleti irányba megyünk. Ta­lán nem kell magyaráznom, miért szeretem jobban Törőcsik Marit vagy Gáspár Sándort hív­ni a műsorunkba, mint mond­juk bármelyik hazai celebet.- Korda György köztudottan rajongójuk lett a paródia után, de mennyire érzékenyek általá­ban a politikusok, közszereplők? A politikusok már jólneveltek, beletanultak, hogy mindent tűrniük kell és azt is tudják, hogy nem rossz az ne­kik, ha forog az arcuk. Per­sze azért ebben is alacsonyab­ban van az ingerküszöb itthon, mint máshol. Amerikában lát­tam egy olyan paródiát, ami­nek Hillary Clinton és Obama volt a szereplője és inkább nem is részletezném, miről szólt a je­lenet, itthon az ilyesmi kiverné a biztosítékot. A közéleti szerep­lők viszont hajlamosak félreér­teni a helyzetet, neveket inkább nem mondanék, de volt néhány érthetetlen nagy sértődés. De, Peterdi óta tudjuk, hogy aki­nek humora van, mindent tud, akinek meg nincs, az minden­re képes.- Ehhez a munkához komoly közéleti jártasság kell. Csak a jellegzetes karakterekre, nagyobb balhékra figyelnek, vagy naprakészek?- Napi szinten kell figyelni, ez a poén egyik fontos forrása, de érdekel is a politika.- Tavaly annak elég nagy vissz­hangja volt, amikor a politikai nézeteiről és elkötelezettségé­ről beszélt egy interjúban. Nem bánta meg?- Nem, de ez is egy agy­rém. Leonardo diCaprio épp a napokban hozta nyilvános­ságra, hogy mennyivel támo­gatta Clinton kampányát és nem valószínű, hogy ezért Névjegy NACSA OLIVER 1979. augusztus 8-án született Budapesten. 1998-ban Bagi Ivánnal megnyerték a Humorfesztivált. 1997- ben a Mikroszkóp Szín­padhoz szerződtek, ahol sok da­rabban játszottak, majd 2005- ben jött a Bagi-Nacsa kabaré. 1998- 2011-ig a Showder Fábry Sándorral rendszeres fellépői voltak. 2003-ban indult el Banánhéj című műsoruk a TV2-n. Innen­től kezdve egymást követték leköpködik az utcán. Nálunk, miközben azért elég pontosan lehet tudni, hogy ki melyik tá­borhoz tartozik, óvatos suny- nyogás van és egyből beindul a kombinálás, ha valaki nyíl­tan kiáll egy helyzetben. Én nem látok semmi kivetnivalót abban, hogy valaki felvállalja a meggyőződését. Szerintem sok minden jobb lenne, ha a külön­böző értékrendű emberek nyíl­tabban és többet beszélgetné­nek egymással. • Köztudottan nagy sportrajon­gó. Ez most egy jó nyár, elkezdő­dött az olimpia, emlékezetes volt a foci Eb. Milyen élmény volt?- Szavakba önteni is nehéz, akkora élmény volt. Kint vol­tam a portugál meccsen, nem­csak a mérkőzés, ami előtte meg utána az utcákon volt az is frenetikus, örök emlék. A ma­gyar drukkerekkel is, de hogy ölelgettek bennünket az utcán a franciák, a lengyelek a vacso­rájuktól álltak fel és jöttek gra­tulálni a meccs után, vagy ami­kor svájci drukkereknek taní­tottuk, hogy hajrá magyarok. Nekem még megvan valami ab­ból, hogy volt magyar foci. Én még nem Messi, hanem Détári mezt hordtam gyerekként és jó volt látni, hogy a srácok Királygabik, meg Dzsudzsákok akarnak lenni, én ezen komo­lyan meghatódtam. Az olimpi­át is várom. Nem az érmeket, szurkolok értük, az élményért. Mindennek örülni fogok.- Pár éve nagyón lefogyott, de hogyan tudja azóta is tartani a formáját? > - Nehezen. Ezt meg kell mondanom, mert imádok en­ni. Heti három futás és a hét­köznapokban nagy odafigye­lés kell hozzá. Akkor húsz ki­lót adtam le nagyon kemény di­étával és napi sporttal. Este a szénhidrát ma is tiltott, de reg­gelire és ebédre már nyugod­tan fogyasztom. A titok szerin­tem az.üiogy figyeljünk a szer­vezetünk jelzéseire és ha kicsit el is engedtük magunkat, mi­előbb tegyünk érte, hogy visz- szanyerjük azt a formánkat, ahogyan a legjobban érezzük magunkat, végül is az a cél, nem más.- Akkor, a válása után egy csaló­dás indította el a fogyókúra felé. Már minden rendben?- Nagyon. Boldogságban élek 2,5 éve egy gyönyörű színész­nővel. Amióta megismertem, minden a helyére került a lel­kemben és az életemben. a nagysikerű önálló televíziós showműsorok. A szintén TV2-n futó Médiacápa című műsorral 2007-ben Kamera Hungária-di- jat nyertek. 2005-ben az 50 legsikeresebb fiatal közé választották. 2011- től a Szálka című műsort készítették az Ml műsorán. 2012- ben megálmodta, majd létrehozta az első Budavári Palo­takoncertet. 2016 óta a Bagi Nacsa Show műsorral szerepel a Duna Tele-

Next

/
Oldalképek
Tartalom