Somogyi Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)
2016-08-06 / 184. szám
2016. AUGUSZTUS 6., SZOMBAT GAZDASÁG 7 Legálissá válhatnak az illegálisan fúrt kutak Devizahitelek: megérte várni a forintra váltással Csökkenő törlesztők Százszoros különbség a lakások árai között MAGYARORSZAG Legálissá válhatnak az engedély nélkül létesített kutak, miután megjelent az engedély nélkül kialakított vízi létesítmények legalizálását ösztönző jogszabályváltozás - emlékeztet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A 2016. június 4. előtt illegálisan kialakított kutak fennmaradását bírságmentesen lehet engedélyeztetni az illetékes vízügyi hatóságoknál 2018 végéig. 2018 végéig megúszható a bírság A módosítás nem tesz különbséget a vízkivételt biztosító vízilétesítmények között, kiterjed minden illegálisan létesített vízbeszerző létesítményre, így a vízügyi hatóságok, illetve a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkört gyakorló települési ön- kormányzatok jegyzőinek eljárásaira is - írja a kamara. Eddig azt a vízhasználót, aki engedély nélkül hozott létre vízkivételt biztosító létesítményt, a hatóság kötelezte a kivételezés megszüntetésére vagy felfüggesztésére, illetve magának a kútnak az átalakítására vagy megszüntetésére. Ezenkívül 300 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő bírságot is ki lehetett szabni a vétkesre. A törvénymódosítás már az Európai Unió irányelvével is összhangban van, így lehetővé válik, hogy a legálissá vált kutak tulajdonosai európai uniós pályázatokon is indulhassanak. Az egyik ilyen a Vidékfejlesztési Program keretében, a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére kiírt pályázat, amelyben 49,5 milliárd forinttal támogatják egyebek között a vízvisszatartást, a vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodást, a takarékos öntözési technológiák elterjesztését. A pályázati kérelmeket augusztus 1-jétől lehet benyújtani - tájékoztatott a kamara. MW Havonta több ezer forinttal csökkent már a forintosított devizahitelek törlesztőrészlete a tavalyi átváltás óta. Az is jól járt, aki nem sietett az átváltással. Herman Bernadett kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Folyamatosan csökken a forintosított devizahitelek törlesztőrészlete. A jelzálog-fedezetű kölcsönöket tavaly tavasszal forintosították visszamenőlegesen február 1-jei hatállyal, az új forinthitelek kamatát pedig a három hónapos budapesti bankközi kamatlábhoz, a Buborhoz igazították. A Bubor akkor 2,1 százalékos volt, erre a lakáshitelek esetében maximum 4,5, a szabad felhasználású hiteleknél pedig legfeljebb 6,5 százalékos felárt tehettek a hitelintézetek. A maximális kamat így lakáshiteleknél 6,6, a szabad felhasználású jelzálogkölcsönöknél pedig 8,6 százalékos volt.. Azóta viszont a három hónapos Bubor rengeteget csökkent, jelenleg csupán 0,93 százalékon áll. Azoknak a devizahiteleseknek, akik nem váltották ki azóta a kölcsönüket és továbbra is az eredeti forintosított hitelt fizetik, most augusztustól az eredetinél már csaknem 1,2 százalékponttal alacsonyabb kamattal tehetik meg. Ez egy átlagos, 6,5 millió forintos egykori svájci- frank-alapú lakáshitel esetében évente 76 ezer forintnyi megtakarítást jelent. Havonta több mint 6300 forinttal alacsonyabb már a törlesztőrészlet. Aki drágállotta a forintosított hitelét, tavaly nyáron díjmentesen kiválthatta kedvezőbbre, vagy ha túl kockázatosnak ítélte meg a háromhavonta változó kamatot, akkor hosszabb kamatperiódusúra. A jegybank adatai szerint nagyon kevesen éltek ezzel a lehetőséggel, a 3300 milliárd forintnyi forintosított kölcsönből alig 50 milliárdnyit cseréltek le. Az egykori devizahitelesek nem feltétlenül jártak jól a váltással, ha hosszabb kamat- periódust választottak, akkor ma magasabb törlesztőrészletet is fizethetnek. Ha valaki most váltaná ki a forintosított hitelét úgy, hogy maradna a három hónapos kamatperiódusnál, a jegybank adatai szerint átlagosan bőven 4 százalék alatti kamattal és 4,5 százalék körüli THM-mel tehetné ezt meg. Aki hosszabb távon kiszámítható hitelre váltaA 3 havi Bubor alakulása (%) (Bubor: budapesti bankközi forinthitel-kamatláb) na, annak 5,5 százalék fölötti kamattal és 6 százalék fölötti THM-mel kell kalkulálnia. Ez nagyjából megegyezik azzal, amit azok a volt devizahitele- sek fizetnek mostantól, akiknek annak idején a legmagasabb kamattal forintosították a kölcsönét. Kérdés viszont, megéri-e nekik már most lépni. A Bubor eddig az alapkamatot követte, amely, egyelőre úgy tűnik, marad a 0,9 százalékos szinten. A jegybank azonban szeretné, ha a bankközi kamatok csökkennének, ennek érdekében május óta kötelező árjegyzést vezettek be a Buborra. Ha ez nem hoz aktivitást a piacon, a kötelező ügyletkötést is bevezetik szeptembertől. Egyelőre azonban a Bubor továbbra is az alapkamat környékén áll. Ha sikerül a jegybanknak elérnie, hogy a piaci viszonyok jobban érvényesüljenek a mutatóban, és az csökkenjen, akkor az tovább mérsékelheti a forintosított hitelek részleteit is. Az autóhitelesek is jobban jártak Nemcsak a lakáshitelesek, de az átváltott autó- és fogyasztási hitelesek is jól járhatnak egyébként a csökkenő referenciarátákkal. Náluk tavaly decemberben történt meg a forintosítás, a Bubor mértéke azóta több mint 0,4 százalékot csökkent. Ez egy egymillió forintos tartozásnál havonta körülbelül 350 forintot jelent a törlesztőrészletben. BUDAPEST Akár százszoros árkülönbség is lehet egy budapesti luxusvilla és egy vidéki egy-két szobás családi ház között, derült ki az Otthon Centrum által eladott ingatlanok listájából. Az ingatlanközvetítőnél a „listavezető” egy V. kerületi 300 milliós társasházi lakás. A másik véglet egy zalaegerszegi családi ház, amely csupán 900 ezerért cserélt gazdát. Ezzel párhuzamosan a legdrágább ingatlan négyzetméterára több mint 4 millió forint volt. A legolcsóbb családi házé - egy zalai ingatlan - pedig négyzetméterenként valamivel több mint 13 ezer forint volt csupán. Nagy a szórás a liciten elkelt ingatlanok között is. Itt arányaiban a legdrágábban elkelt ingatlan egy 36 négyzetméteres ház a Vas megyei Velemben, ami a kikiáltási ár négyszereséért ment el. Ezzel szemben egy vo- nyarcvashegyi ingatlan csak a legalacsonyabbnak megjelölt összeg harmadárt kelt el. MW Új rekord a külker- mérlegben BUDAPEST Elképesztő eredményt produkált júniusban a magyar külkereskedelem. Az export 1,129 milliárd euróval (351 milliár forint) haladta meg az importot, ami az eddigi legmagasabb egyhavi teljesítmény. Az érték csaknem harmadával nőtt a tavaly júniusihoz képest. Az euró exportértéke 5, az importé 1,3 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest. Az elemzők szerint az export erősödése az év végéig kitarthat, de jövőre a különbözet csökkenhet. Ennek oka, hogy beindulhatnak újra a hazai beruházások, és várhatóan az olajár is mérsékelt emelkedésnek indul. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője beszámolt arról: ezzel szemben a júniusi ipari teljesítmény ellentmondásos, mivel 0,3 százalékkal csökkent egy év alatt. Ez azonban azzal magyarázható, hogy egymáshoz képest egy-két hónapos csúszás van a termelés és az export- értékesítés között. MW A tojáson a kilóra vetített árat ugyanakkora méretben kell feltüntetni, mint a darabárat Bogarászhatjuk a számokat, vigyünk nagyítót BUDAPEST Változik a tojás árának feltüntetése a boltokban, miután a nemzetgazdasági és a fejlesztési tárca közös rendelettervezete szerint ezután a kilogrammra vetített árat - amit 2012 óta fel kell tüntetni - ugyanakkora méretben kell kiírni, mint a darabra vonatkozót. A jelenlegi szabály alapján háromféle árat adnak meg a boltok a tojásoknál: jól láthatóan kiírják a doboz árát, emellett kisebb méretben feltüntetik a darabárat és a kilóra vetített árat. Utóbbiak távolabbról szinte olvashatatlanok, ráadásul a kilónkénti ár megjelölése 20 százalékkal kisebb méretű is lehet. A mostani válA kisméretű, S tojás gyakran megtéveszti a vevőt toztatás szerint a kilós ár kiírása akkora lesz, mint a darabáré - vagyis továbbra is bogarászni kell a számokat. A szabály átírását a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojás- termelők Szövetsége kérte, mert megtévesztőnek tartja, hogy olcsóbbnak tűnik az S méretű tojás, miközben összességében gyakran ugyanannyiba kerül, mint a nagyobb M-es. A történet ráadásul nemcsak a fogyasztó- védelemről szól. Az S-es tojás a magyar kereskedelemben gyakorlatilag megfelel az importtojásnak. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) márciusi, 206 boltot érintő felmérése szerint az S kategóriában az import aránya 82 százalék, a kicsivel nagyobb SM kategóriában pedig 97 százalék volt. Az SM kategória érdekes fogalom, az ilyen jelölésű dobozban jellemzően egy M-es tojás van, a többi kicsi. A hazai tojás nagy része M-es, ebben az osztályban csak 7 százalék volt az import aránya a felméréskor, a nagyobbakban pedig nem volt import tojás. A boltokban kínált tojás mintegy egyharmada import. Többnyire Lengyelországból érkezik, és a hazai termelők évek óta zúgolódnak miatta, mert a lengyelek alacsony ára rákényszeríti őket az önköltség alatti értékesítésre. Ráadásul a tojáspiacon is beindult az áfaCsalás. A feketegazdaság elérheti a 30-40 százalékot. A termelők szerint a csalók az elektronikus közútiáruforgalom-ellen- őrző rendszert (ekáeí) is ki tudják cselezni. Erre utal, hogy az AKI felmérése szerint márciusban a hazai tojást a boltok átlagosan 41,4 forintért kínálták darabonként, az importtojás fogyasztói ára ennél 28 százalékkal alacsonyabb, 29,6 forint/da- rab volt. Korábban hasonló árkülönbségeket lehetett tapasztalni az áfacsalt cukor, liszt, étolaj, tej esetében a hazai és az utaztatott külföldi áruk között. A helyzeten javíthat, hogy jövőre 27-ről 5 százalékra csökken a tojás áfája. M. L.
