Somogyi Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-04 / 182. szám

fi MEGYEI KÖRKÉP 2016. AUGUSZTUS 4., CSÜTÖRTÖK A dinnye kocogtatása nem mutatja meg, érett-e a gyümölcs A harang is kong, mégsem lékelik Ha az esőzések miatt kis ké­séssel is, de beindult a hazai dinnyeszezon. A hozzáértők szerint az út menti földek melletti standokon szinte le­hetetlenség éretlen-ízetlen gyümölcsöt venni. Vas András andras.vas@mediaworks.hu SGMQG’ - Most még nyugalom van, de jövő héttől már itt kell majd ülni egész nap, mert jön­nek rá a madarak - állítja No- vák Ferenc, miközben bejárjuk vele Kaposvár melletti faluszé­li dinnyeföldjét. Az őstermelő az idén egy hektáron palántá- zott, ám az elmúlt hetek özön­vízszerű esőzései miatt jó, ha a parcella négyötödéről jön le termés. A szakemberek szerint egy hektárról átlagosan hatszáz mázsa gyümölcs érhet egy idényben, a dinnyések persze óvatosabbak, hiszen az elmúlt években akadt olyan szezon, amikor a tíz tonnának is örül­ni lehetett egy ekkora terü­leten. Pedig elvileg három-öt dinnye érik be érdemben egy nyár alatt egy palántán, ám a növény igencsak érzékeny, nemcsak az esőt, de a hőséget is nehezen viseli. Novákéknál például a vasárnapi felhősza­kadás után három nappal már öntözni kell, még úgy is, hogy a jelen párás időt kifejezetten kedveli- a dinnye, mely vala­mennyi nedvességet a levelein keresztül is fel tud szívni, ám a gyökerei nem túl mélyen ka­paszkodnak a talajba, így ha a homokos felső réteg kiszárad, máris öntözni kell.- Rengeteg a költség a diny- nyével - mondja Novák Ferenc -, egy ekkora területre, ha bak- hátazzuk, úgy százezer forint a fólia. Ötszáz mag 35 ezer, mi több mint háromezret vettünk, vagyis a tápozás, öntözés nél­kül, a belefeccölt munkát nem számítva is úgy 350 ezer fo­rintról indultunk. A dinnyések országos egye­sülete szerint százforintos ke­reskedelmi árnál adódhat olyan felvásárlói ár, mely mel­lett már nem lesz ráfizetéses a termelés, ennek ellenére akadt olyan hipermarketlánc ideha­za, mely már két hete előbb 49, majd 79 forintért kínálta a nyár slágergyümölcsének ki­lóját.- És ha még jó dinnyét ad­nának - legyint az ősterme­lő -, de korán leszedett, ízet­len, sokszor savanyú az a gyü­mölcs. Persze érthető, hiszen míg nálunk a földről azonnal az árusítóstandunkra kerül a. dinnye, addig a boltokban sok­szor két-három-négy hete le- szedettet árulnak. Július elején pedig még a leg­korábbi fajták is csak a legide­álisabb májusi-júniusi időjá­rás után kezdenek érni, a ha­zai szezon igazából július utol­só harmadában kezdődik. Per­sze dinnye már korábban is kapható boltokban, ugyanis jelentős az import, elsősorban Dél-Olaszországból és Görögor­szágból, ahol a szállítás miatt még az igazi érés előtt elkez­dik a szüretet, így a behozott gyümölcs minősége nem ha­sonlítható a hazaihoz. Viszont alacsony ára miatt komoly kon­kurenciát jelent a hazai diny- nyéseknek. Ez is az egyik oka - a másik pedig a kiszámíthatatlan idő­járással összefüggően a ter­vezhetetlen bevétel -, hogy So­mogybán egyre kevesebben dinnyéznek: míg régebben Lengyeltóti, Nikla és Meszteg- nyő környékén rengetegen pa- lántáztak, s a rendszerváltás előtt alig akadt téesz vagy ál­lami gazdaság a Balatontól dél­re, ahol ne foglalkoztak volna a gyümölccsel, manapság egyre kevesebben vágnak bele évről évre a dinnyézésbe. A koráb­bi, sok száz hektáros termőte­rület is alaposan összezsugo­rodott, pedig a gyümölcs kife­jezetten szereti az itteni homo­kos talajt, melyen először a ha­gyományos, sötétzöld fajta érik be, s rá tíz napra, két hétre jön a csíkos.- Nálunk most a Rubint érik- mutatja a bőven tíz kiló felet­ti példányokat Novák Ferenc, aki több évtizedes tapasztalat­tal a háta mögött azonnal meg­állapítja, érett-e a gyümölcs. - Ennek - hajol le egy cirka ki- lenckilóshoz - még kell né­hány nap, úgy hetven száza­lékban lehet érett. Pedig mi a látvány alapján piacképesnek gondoltuk, ám az őstermelő elmagyarázza, más az érett gyümölcs színe, formája és kiteltsége.- Sokszor kérdezik, milyen a jó dinnye? - mosolyodik el -, s erre azt szoktam mondani: pi­ros és édes... Azon is mindig jót mulatok, amikor a vevő bő­szen ütögeti az árut, s hallgat­ja, hogyan kong. Ilyenkor rend­re eszembe jut a nagyharang: milyen jó hangja is van... A laikus tehát igazából csak saját magát tudja megnyug­tatni a közvélekedésben elter­jedt technikákkal, ám szakem­berek szerint, ha a kacs mel­letti kis levélke elszáradt, s már nem szőrös a szár, illet­ve a gyümölcs föld felőli oldala- hasa - megsárgult, nem na­gyon lehet melléfogni.- A dinnyeföldek mellett ritkán adnak el rossz gyü­mölcsöt - vélekedik Novák Fe­renc -, hiszen a termelők fo­lyamatosan szedik fel a föld­ről, nem kell előszüretelniük. Inkább arra kell figyelniük, nehogy más előzze meg őket: éjszaka is őrizni kell a terü­letet, mert akadnak hívatlan vendégek. Igaz, nem annyi­an, mint tizenöt éve, de azért a dinnye ma is népszerű a tol­vajok között... Öt éve fedezte fel és szerette meg Nagyatádot a győri zenekar Harmonikaszó a centrumban Kerékpárral a Balatonig Népes közönség hallgatja esténként a zenekart, akik már visszatérő vendégei a városnak NAGYATAD Ötödik alkalommal tartja nyári felkészülési táborát Nagyatádon a győri Akkordeon zenekar. Scharek Béla, az együt­tes vezetője elmondta, hogy az évek során mindjobban megsze­rették a hangulatos kisvárost, s egyre több családtag is elkísé­ri őket, akik a próbáik idején a gyógyfürdőben töltik el az időt. A délelőtti gyakorlásokat követő­en természetesen a zenekar tag­jai is csatlakoznak hozzájuk. Esténként a városközpont­ban másfél órás ingyenes tér­zenét adnak a nagyatádiaknak. Ilyenkor népes közönség dúdol­ja velük a slágereket. A zenész lapunknak elmondta: igyekez­nek úgy összeválogatni a reper­toárt, hogy minél szélesebb kö­zönségnek szerezzenek vele örö­met, így a koncert egy részében operett, a másikban latin és ma­gyar dalok szólalnak meg. Örül annak is, hogy jó pár vendég ar­ra az időpontra időzíti a nyaralá­sát, amikor az együttes is Nagy­atádon van. Van olyan nyugdí­jas csoport, amelyik a zenekar miatt jön ekkor Pécsváradról. Esténként a környező települé­sekről is sokan bejönnek a vá­rosba, hogy élvezzék a hangu­latos harmonikaszót. Többük­kel már név szerint is ismerik egymást. Györke József ■UMKST-BALATON Mintegy 30 milliárd forint értékű kerékpá­rút fejlesztésről döntött a kor­mány. A turisztikai szempontból legfontosabb útvonalak fejlesz­tését nemzetgazdasági szem­pontból kiemeltnek minősí­tették - jelentette be a Nem­zeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) kerékpározásért és az aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztosa háttérbeszél­getésen szerdán Budapesten. Révész Máriusz hozzátette: a fejlesztések koordinálása érde­kében döntöttek arról is, hogy a tárcán belül külön kerékpá­ros főosztályt hoznak létre. A kiemelt állami fejlesztések közé sorolta a Budapest-Balaton kerékpárút fejlesztését, a Bala- • tont a Kis-Balatonnal összekötő kerékpárút fejlesztését, a Bala­toni bringakor komplex fejlesz­tését, a Tisza-tó körüli kerékpá­rút hiányzó szakaszának kiépí­tését, valamint az Eurovelo 6 út­vonal Rajka-Dömös, Szentend- re-Budapest, Dunakeszi-Buda- pest, Budapest-Érd-Százhalom- batta szakaszainak komplex fejlesztését. A fejlesztésekhez szükséges forrásokat uniós és hazai for­rások biztosítják, a fejleszté­sek többsége 2018-ra megvalór sulhat - mondta. 4 Egyre népszerűbb a kerékpár

Next

/
Oldalképek
Tartalom