Somogyi Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-30 / 203. szám

2016. AUGUSZTUS 30., KEDD L DCONr oo oo KAPOSVÁR Jelentősen befolyá­solta a török puccskísérlet a megjelentek létszámát a 7. Eu­rázsiái Nemzetközi Gazdasági Konferencián, amelynek a Ka­posvári Egyetem adott otthont. Eredetileg 350 résztvevőre szá­mítottak, de sokan lemondták az utat, így végül 190-en érkeztek meg nyolc országból. Mindezt az isztambuli Beyket Egyetem dékánjának, Selihattin Sárinak a köszöntőjéből tudtuk meg, aki hozzátette: az egyetemük rekto­ra sem jöhetett el, hiszen Török­ország területét most egyetlen felsőoktatási rektor sem hagy­hatja el, nem kapnak engedélyt arra, hogy külföldre utazzanak. Ennek ellenére a legnépesebb küldöttség mégis Törökország­ból érkezett, hiszen a rendez­vény egyik célja a török gazda­ság és kultúra bemutatása, ezt jelzi az is, hogy a legnagyobb szerepet a szervezésben Osman Sahbaz tiszteletbeli konzul, a Török-Magyar Üzletemberek Egyesületének elnöke vállalta. A vándorkonferencia hét évvel ezelőtt Isztambulból indult, és Skopjén át jutott el Kaposvárra. Nem véletlenül éppen ide.- Három éve kezdtünk meg egy rendhagyó utat azzal, hogy Iszlám Intézetet alapítottunk, azután a magyar miniszterel­nök törökországi ‘látogatásán aláírtunk egy együttműködé­si megállapodást a Marmara Egyetemmel, Isztambul legna­gyobb felsőoktatási intézmé­nyével. Kaposvár pedig Üskü- darral kötött testvérvárosi kap­csolatot - mondta Szávai Fe­renc, a Kaposvári Egyetem rek­tora, aki szerint a tudósok hi­dat képeznek Ázsia és Európa között.- Tovább kell mélyíteni a meglévő kapcsolatot, hogy ki­épülhessen a bizalom az orszá­gaink között, hiszen a problé­máink közösek - mondta la­punknak a Kaposvári Egyetem rektora. - Egy globalizált vi­lágban kell helytállnunk, ahol egyes térségekben nő a népes­ség, az erőforrásaink pedig A török vendegek számára kü­lön érdekesség volt, hogy a megnyitón elhangzott beszé­deket Hancz Erika tolmácsol­ta, az a magyar régésznő, aki Szigetvar mellett megtalál­ta Szulejmán szultán türbéjét. Élénken bólogatott a közönség akkor is, amikor szóba került „Szijjártó bej ”, vagyis a magyar külügyminiszter neve, aki Or­bán Viktor közelgő törökorszá­gi látogatását készítette elő a török fővárosban. csökkennek, a gazdasági nö­vekedés már nem tud dinami­kus lenni. A fenntarthatóság és a biztonságosabb ellátás vált kulcskérdéssé. Keressük az utat egymás felé, és ebben a múlt közös emlékei mellett az egyik legfontosabb tényező a gazdasági kapcsola­tok alakulása, fogalmazott Ju- sup Priambaev, a kirgizisztáni török Manas Egyetem dékánja. A konferencia résztvevőit Nesz- ményi Zsolt kormánymegbí­zott, és Borhi Zsombor alpolgár­mester köszöntötte. Neszményi Zsolt szerint a rendezvény egy fórum, amely összehozza a tu­dósokat és az egyetemi oktató­kat a gazdasági élet szereplőivel és a politikai döntéshozókkal. Borhi Zsombor azt kérte a ven­dégektől, hogy figyeljék szakér­tő szemmel Kaposvárt, és a ta­pasztalataikat osszák meg ve­lük, főként a turizmus és az energetika terén. Két napon át 126 előadást hallgathatnak meg a konferen­cia résztvevői török, angol és küldöttek. A tervek szerint leg- orosz nyelven. A török és kirgiz közelebb orosz kutatókat is be- delegációk mellett Ciprusról és vonnának az egyetemi együtt- Németországból is érkeztek működésbe. K. G. J Siófok: a nyár végeztével nem csak ételt, tanszert is osztottak Csirkecomb, füzet, tolltartó SIÓFOK A balatonszárszói Ta­verna étterem készített medi­terrán fűszerezésű csirkecom­bot rizibizivel, ezzel folytató­dott a vasárnaponkénti ételosz­tás Siófokon, a nyári szünetet követően. A múlt év őszi indu­lás óta ez volt a negyvenkette­dik alkalom. „Egy tál - adnál?” - ez a mottója az alkalmaknak, az ötletgazda és a lebonyolí­tó a Siófok Városéh Egyesület. Ezúttal nemcsak ételt, hanem tanszert is osztottak, lévén kü­szöbön az iskolakezdés és so­kan erre is rászorulnak, nem csak egy tál meleg ebédre. Az egyik adoihányozó egy felszámolt írószerbolt megma­radt készletét adta az egyesület aktivistáinak. Egy másik ada­kozó hatvan füzetet, csomago­lópapírokat, tolltartókat vitt, Eszter pedig Németországból küldött egy doboznyi körzőt, vonalzót, festéket, ollót. Az étel­osztók szerint ezúttal, a nyári szünetet követő első alkalom­mal néhány megszokott arccal nem találkoztak, talán sikerült álláshoz jutniuk, ugyanakkor újak is beálltak szégyenlősen a sorba, tisztes cipőben, ruhá­ban, „mert mondják, az ember a hasán spórol a legtöbbet, az nem látszik, hogy ki lakott jól libasülttel és ki pirítós zsíros kenyérrel”. Kenyeret, kuglófot a helyi pékségek biztosítanak vasár­naponta. Több, mint harminc perselyes helyen gyűjtik a vá­rosszerte az adományokat, s a csütörtökig összegyűlt pénz­ből főzi a vasárnapi ebédet a „soros” étterem. F.l. MEGYEI KORKÉP Forgácsok Szűcs Tibor tibor.szucs@mediaworks.hu M ás fából faragták ezeket az embereket - szokott lezser nagyvonalúsággal legyinteni felmenőinek korosztá­lyára a modern polgár, amikor arról esik szó, micso­da életük volt nagyszüleinknek, gyermekeink dédijének, aki a nyolcadik ikszet taposva is vállalja a szemműtétet, hogy bár lépni mar nem nagyon tud, de legalább lássa, milyen aprócs­ka arcocskákkal gyarapodik a família évről-évre. Van ebben valami megfoghatatlan bizonyíték arra, hogy igenis az élet­nek van értelme, még akkor is, amikor a legsötétebb háborús időkben születnek a gyermekek, s hogy a lesöpört padlás után túl lehet élni. Fogszorítva, de lehet. Csakis az őszinte tisztelet hangján szólhatunk róluk. A késsel kettévágott gyufaszálak­tól, a minden napi vízciberétől jutunk el odáig, hogy nyugdíj­ból tengődő őseink a mai napig komoly támogatást képesek kiszorítani, ha a szükség úgy kívánja, márpedig a ma embe­re hiába legyintget, ahogy a dolgok itt ebben a modern korban állnak, a szükség igenis úgy kívánja, elég nagy gyakoriság­gal. Közvetlen környezetem­ben hamarosan többen meg­tapasztalhatják, milyenek a munka világától elköszönt nagypapák és nagymamák mindennapjai, s egy életet le­dolgozva készülnek most ar­ra, hogy talán kipihenjék ma­gukat; s bizony arra, hogy mögöttünk álljanak a legszebb és a legnehezebb pillanatokban, mert nagyon számítunk rájuk to­vábbra is. Az, hogy mennyire optimista az az előrejelzés, mely még húsz esztendőben maximalizálja a nyugdíjrendszerünk fenn­tarthatóságát, egyelőre nem tudni, a prognózis a Magyar Nem­zeti Bank - a dolgozat közpénzt érintő áráról még nincsenek információk - egy, a napokban napvilágot látott elemzésben je­lent meg. Egyesek szerint aggasztóan kevés ez a belátható két évtized, mások szerint a valóságnál lényegesen derűlátóbb, mert szerintük a rogyadozó rendszer ennyit sem fog kibírni. Hogy eldöntsük, lesz rá időnk, a bőrünkön fogjuk tapasztalni, ám csupán annyi bizonyos, ha szerencsének van, akkor csak mi érezzük. Addig legalább az is kiderülhet: ugyan, minket milyen fából faragtak pontosan... Egyesek szerint aggasztóan kevés ez a belátható két évtized Hárommillió forint gyűlt össze a Plázson a gyermekosztálynak SIÓFOK Minden előzetes vára­kozást felülmúló összeg, va­lamivel több, mint hárommil­lió forint gyűlt össze a siófo­ki Plázs szezonzáróján a he­lyi kórház gyermekosztályá­nak otthonosabbá varázsolá­sára. A fehérhomokos stran­don felállított színpadon a 70 éves Demjén Rózsi énekelt be­kötött, nemrég műtött kézzel, előtte jótékonysági képárve­rést tartottak, de az ingyenes koncertre érkezők is hozzájá­rulhattak adományaikkal a nemes célhoz. Barna Sándor vállalkozó, a Plázst üzemeltető társaság egyik tulajdonosa hu­szonhét, Siófokról készült fotót ajánlott föl az aukcióra. A leg­többet licitáló vállalkozók, üz-, letemberek a kalapács alá ke­rült képeket végül nem vit­ték haza, hanem azokat is fel­ajánlották, így a gyermekosz­tály nemcsak a befolyt össze­get kapja meg, hanem a mű­vészi fotók is a falait díszíthe­tik. Az árverésen Inczeffy Ist­ván, a siófoki kórház főigazga­tója köszönte meg a segítséget az adományozóknak. F. I. Még életveszélyben van a lezuhant vitorlázó pilótája KAPOSÚJtAK Továbbra is életve­szélyben van az a 72 éves férfi, aki vitorlázó gépével lezuhant szombaton délután a kaposújla- ki repülőtér közelében. Azóta a légügyi hatóság, a Közlekedés- biztonsági Szervezet és a rend­őrség is vizsgálja a történteket, hogyan csapódhatott a napra­forgó táblába a repülőgép, ame­lyet egy rutinos pilóta vezetett. A férfi 1960 óta repült, 5000 órát töltött már a levegőben, oktatott is. A baleset csörlőzés közben történhetett. Úgy tudjuk, hogy a felhúzó kábelt gond nélkül le­oldotta a pilóta, azonban a tarta­lék huzal beleakadhatott a gép farkába. Vonszolta magával, és az acélsodrony beleakadt a nö­vényzetbe, folyamatosan húzta vissza és süllyesztette a repü­lőgépet. Végül úgy megfeszült, hogy a vitorlázó szinte függőle­gesen megállt a levegőben, és mintegy 8-10 méter magasról a földre zuhant. Az óriási esés után kiérkező mentők eszmé­letlen állapotban találták meg a pilótát, akit súlyos hasi, mellka­si és gerincsérüléssel szállítot­tak kórházba. A baleset körül­ményeit a Kaposvári Rendőrka­pitányság vizsgálja, és légi köz­lekedés gondatlan veszélyezte­tése vétség elkövetésének gya­núja miatt ismeretlen tettes el­len indított eljárást. K G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom