Somogyi Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)
2016-08-29 / 202. szám
g BELFÖLD-KÜLFÖLD 2016. AUGUSZTUS 29., HÉTFŐ HÍREK Csütörtöktől drágul a cigi BUDAPEST Szeptembertől emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója a júniusban elfogadott törvény alapján. A cigaretta adója továbbra is ezer darabonként 15 700 forint és a kisker eladási ár 25 százaléka, de legalább 28 400 forint - ezer darabonként - a korábbi 28 000 forint helyett. A szivar és szivarka adója továbbra is alapvetően kiskereskedelmi ár 14 százaléka, de az ezer darabonkénti adó minimumjáta korábbi 4000 forintról 4060 forintra emelik. A finomra vágott és egyéb fogyasztási dohány adója a mostani kilónkénti 14 000 forintról 15 100 forintra emelkedik. EU-előírás: 2017 végéig 29 százalékkal meg kell emelni a dohánygyártmányok adóját. A szeptemberi emelés az első lépcső, idővel még kettő követi majd. MTI Kétszázezer cég adatai az MNB-nél BUD APES' Mintegy 200 ezer vállalat adatainak felhasználásával készítette el a Magyar Nemzeti Bank a mikro-, kis- és középvállalati szektor hitelkockázatának becslésére alkalmas modellt - mondta Banai Ádám, az MNB főosztályvezetője. A jegybank anonim adatokat kap, ugyanakkor a vállalati sokaság információi alapján le tud vonni bizonyos következtetéseket, így például ha valamely vállalat árbevétele három éven keresztül csökken, nagyobb a csőd valószínűsége. Erről pedig informálni tudja a bankokat. A modell segítségével a bankok sokkal több információt láthatnak az adott vállalatról, pontosabban fel tudja mérni a hitelezés kockázatát, ezáltal jó döntést tud hozni. A szolgáltatás augusztus 31- től indul, 2016 végéig minden szerződött partner díjmentesen használhatja. MTI Eurostat: tavaly kevesebb nélkülöző volt, mint két éve Tízből ketten szegények Tíz éve nem volt ennyire kevés a szegény Magyarországon, ám még mindig Európa leginkább nélkülöző nemzetei között vannak a magyarok. A visegrádi országokban is gazdagabbak élnek. Várkonyi Iván kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Nemcsak a bűvös hárommillió alá csökkent, hanem soha nem látott alacsony szintet ért el a szegénységgel érintettek száma Magyarországon tavaly. Ez a mérőszám nemcsak azokat gyűjti össze, akik súlyosan rászorulónak számítanak, hanem azokat is, akik dolgozói szegénységben élnek - vagyis a jövedelmi középérték 60 százalékánál kevesebbet vittek haza illetőleg azokat, akik alacsony munkaintenzi- tásű háztartásban élnek. (Ez olyan háztartásokat jelent, ahol az aktív korú felnőttek az elmúlt évben kevesebb mint 20 százalékát használták ki saját munkaképességüknek.) A szegénységben érintettek száma tavaly az Eurostat kimutatása szerint 2 millió 735 ezer fő volt, ami a legkisebb érték az elmúlt tíz évben Magyarországon, idézi a Világgazdaság. Két éve még 3,4 millió embert érintett a probléma, a szegénység leküzdésében a reálkeresetek gyors emelkedése játszhatott szerepet, de akár a közmunkaprogram jövedelememelő hatása is meglátszódhat a számokban. A magyar szegénységi ráta 28,2 százalékra esett vissza, ami a válság előtti értéket jelenti - 2008 óta nem volt ilyen alacsonyan a mutató, amely egészen 2013-ig folyamatosan emelkedett, és akkor majdnem elérte a 35 százalékot. Jó hír, hogy ezzeE párhuzamosan csökkent a súlyosan rászorulónak minősített háztartások száma, aránya is. A mélyszegénységben élők azok, akiknek az életkörülményeit a pénzhiány már jelentősen befolyásolja, vagyis kilenc deprivációs jellemzőből legalább négy igaz rájuk. Ez alapján három éve még a magyar népesség 27,8 százaléka küzdött mindennapi megélhetési gondokkal, míg az arány a múlt évre - vagyis alig két esztendő alatt - 19,4 százalékra csökkent. Eszerint tíz magyarból kettő nélkülözőnek számít, ami rendkívül magas arány az Európai Unióban, ahol a rászorulók aránya átlagosan 9,1 százalékos. A nélkülözők aránya a skandináv országokban a legalacsonyabb, Norvégiában 1,3, Izlandon 1,6 Finnországban 2,2 százalékos. A szegénység Bulgáriában a legnagyobb: az ott élők 34 százaléka tartozik a nélkülözők közé, míg Románia a második a maga 22,7 százalékos arányával. A lista végére most csúszott le Görögország (22,2 százalékkal), míg Magyarország a gyors javulással együtt is a negyedik legrosszabb helyen szerepel. A szegénységben érintettek arányában a lista hasonló: Bulgáriában a népesség 41,3, Romániában 37,3, Görögországban 35,7 százaléka tartozott ebbe a körbe. A versenytárs államok között - a visegrádi országokon belül - hazánk szerepel a legrosszabb mutatókkal. A legkevésbé szegény államnak Csehország számít, ahol a szegénységben érintettek aránya és a mélyszegénységben élőké is bőven az uniós átlag alatt van: utóbbi alig haladja meg az 5 százalékot, előbbi pedig 15 százalék alatt van. (A szegénységgel érintettek az uniós társadalom egynegyedét teszik ki.) Szlovákiában és Lengyel- országban átlagosnak mondható a szegények aránya, bár északi szomszédunknál az érintettek azért valamivel kevesebben is vannak, mint az az EU-ban megszokott. A lengyel és a szlovák rászorulók is a társadalom alsó tizedét teszik ki, míg a szegénységben érintettek aránya Lengyelországban 24,7 százalékos, Szlovákiában pedig 18,4 százalék. Mélyszegénységi mutatók Ha valaki kilenc tényezőből négyben magára ismer, akkor mélyszegénységben él. Ők azok. akik már • nem tudják fizetni a lakás bérleti díját vagy a közüzemi számlákat • nincs kocsijuk • nem engedhetik meg maguknak, hogy befütsenek • a váratlan kiadások fedezése számukra megoldhatatlan • nem esznek húst, halat vagy ezzel egyenértékű fe hérjét legalább kétnaponta • nem engedhetnek meg maguknak egyheti nyaralást • nincs mosógépük • nincs színes tévéjük vagy telefonjuk Szegénységgel érintettek számának alakulása Magyarországon (millióiéi) 3,50 H-2005 2015-N VG-GRAHKA FORRÁS: EUROSTAT Szegénységi mutatók a térség országaiban (százaié«) * A SZEGÉNYSÉGI KOCKÁZAT ADATA 20K-ES; •* 2014-ES ADATOK VG-GRAFIKA FORRÁS: EUROSTAT Fizessen elő, vagy hosszabbítsa meg Népszabadság-előfizetését, és egy Erkel Színház-bérlettel ajándékozzuk meg! w Előadások: ZsuraGO Giacomo Puccini: Bohémélet 2.0 Giacomo Puccini: Tosca Gaetano Donizetti: Laninierinoori Lucia 6 hónapos előfizetésért 1 db, kétszemélyes bérletet adunk ajándékba. Mit kell tennie a bérletekért? 1. Az akció időtartama* alatt hosszabbítsa meg meglévő előfizetését legalább 6 hónappal, vagy rendeljen meg egy új. legalább 6 hónapos Népszabadság-előfizetést. ‘1. Telefonáljon ügyfélszolgálatunknak (06-40) 510-510, és jelezze bérletigényét! 3. Fizesse be az előfizetési díjat, hiszen a bérleteket a befizetések sorrendjében biztosítjuk előfizetőink részére. Az akció a 2016. augusztus 29-e után beérkező előfizetési díjakra, a készlet erejéig, de legkésőbb 2016. szeptember 21-ig érvényes. Megrendelés és további információ: (06-40) 510-510, nol.hu/erkel NEPSZAMDSAG Finn kísérleten a világ szeme HELSINKI A feltétel nélküli alapjövedelem intézményét a finn kormány jövő év januárjától egy kísérlet keretében próbaképpen bevezeti. Lényege, hogy a finn kormány havi 560 eurót, azaz mintegy 170 ezer forintot ad egy „reprezentatív statisztikai szelekció során kiválasztott csoportnak”. Juha Sipilä, a tavaly hivatalba lépett miniszterelnök egyik választási ígérete volt a társadalmi kísérlet. Ő a szociális juttatások rendszerének egyszerűsödését és a munkaerőpiac élénkülését várja az intézkedéstől. Hanna Mäntylä, a szociális és egészségügyi tárca vezetője elmondta, hogy szeptember kilencedikéig felmérést végeznek a törvénytervezetről, amelynek értelmében jövőre kétezer, munkaképes korú lakos kötelezően részt venne az alapjövedelem juttatásának hatásait vizsgáló kísérletben. A mindenkinek alanyi jogon járó alapjövedelem a támogatók szerint egy csapásra felszámolná a szegénységet és a munkanélküliséget, az ellenzők pedig a munkakedv csökkenéséről beszélnek. Mint minden komoly kísérletben itt is lesz egy kontrollcsoport. Ők az alapjövedelemben részesülőkhöz hasonló tulajdonságokkal rendelkező emberekből állnak csak éppen nem kapnak semmit a juttatásból. így kell boldogulniuk. Juha Sipilä miniszter- elnök a kísérlet kapcsán elmondta, a vállalkozási hajlandóság növekedését várja az alapjövedelem bevezetésétől. Finnország az első európai ország, amelyik komolyan foglalkozik a feltétel nélküli alapjövedelemmel (amelyet egyébként a magyarok létpénz néven is emlegetnek.) Ahhoz, hogy működjön a rendszer, szakértők szerint némileg a munkáról való gondolkodásnak is meg kell változnia. A létpénz birtokában ugyanis már nem azért dolgozik az ember, hogy ne haljon éhen vagy ne legyen hajléktalan. Épp ezért a juttatás a munkavállalók tárgyalási pozícióját is javítja a munkavállalás során. Csejk M.
