Somogyi Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-28 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 32. szám

2 KÖZÉLET 2016. AUGUSZTUS 28., VASÁRNAP HÍREK Iványi visszaadta a kitüntetéseit BUDAPEST Mindhárom állami kitüntetésétől megválik Iványi Gábor, a Magyarországi Evan­géliumi Testvérközösséget ve­zető lelkész. Iványi a Facebo- okon jelentette be döntését. Mint írta: segítő munkáját is­merték el ezekkel, s így tilta­kozik az ellen, hogy a gyűlölet­keltés, rasszizmus és szidal­mazás a napi politika eszközé­vé vált, és elismerést érdemel. A lelkész ugyan nem írta le, de valószínűleg Bayer Zsolt pub­licista lovagkereszttel történt elismerése áll a háttérben. VR Szijjártó-Lavrov egyeztetés BUDAPEST Szijjártó Péter kül­gazdasági és külügyminisz­ter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megállapo­dott, hogy kétoldalú találko­zót tartanak szeptember har­madik hetében az ENSZ köz­gyűlés margóján. Az orosz és a magyar külügyminiszter te­lefonon egyezett meg erről. A beszélgetés során szóba ke­rültek az Európa szomszéd­ságában kialakult helyzet, va­lamint az ENSZ közgyűlésre való felkészülés is. VR/MTI Ertsey Katalin prágai attasé lesz BUDAPEST Újabb volt ellenzé­ki politikus vállal külszolgá­latot. A Népszabadság a kül­ügyminisztériumtól megtudta: Ertsey Katalin, az LMP koráb­bi képviselője beosztott dip­lomataként fog dolgozni, kül­gazdasági attasé lesz Prágá­ban. Ertsey volt frakciótársai közül Mile Lajos ma kolozsvá­ri főkonzul, Osztolykán Ágnes az Emmi miniszteri kabinetjé­nek tanácsadója. Dobolyi Ale­xandra volt szocialista EP-kép- viselő pedig moldovai nagykö­vet lesz. VR Ertsey külszolgálatot vállal Tizmilliardokba is kerülhet az újabb deli hatarzar Költséges kerítés Nem szavaz a Brexitről a brit parlament A déli határzár 12,6 milli­árd forintos költségeinek akár a többszörösébe is ke­rülhet a modern kerítéssor, melynek a tervezésére a kor­mányfő adott utasítást a hé­ten. A régi ugyanis nem ele­gendő, a zöldhatár átjárható. Orbán Viktor szerint a techni­kai védvonal a megoldás. VR-összeállítás MAGYARORSZÁG Orbán Viktor miniszterelnök pénteken kö­zölte, meg kell erősíteni a ma­gyar-szerb határzárat, ezért egy újabb kerítéssor létesül a határszakaszon a legmoder­nebb technikai eszközökkel. Bakondi György belbiztonsági főtanácsadó szerint is a szerb határ védelmére kell koncent­rálni. A kormány áttekintette a rövid- és középtávú előrejelzést, ennek alapján döntött a máso­dik védvonal felépítéséről. Ez elmondása szerint a jelenlegi­nél biztonságosabb, erősebb és jobban felszerelt lesz. A Belügy­minisztériumban több változa­tot is készítenek, és a költségek ismeretében hozza meg a kor­mány a döntést - tette hozzá. Hogy a költsége mekkorák le­hetnek, arról a kormány nem árult el számokat. A nol.hu a Kor­mányszóvivői Irodától még pén­teken kérdezte: pontosan mit je­lent a „masszívabb védelmi rend­szer“, milyen műszaki tartalom­zátette: ha a török és görög véd­vonal ellehetetlenül, akkor is­mét népszerű lesznek a balká­ni migrációs útvonalak. A biz­tonságpolitikai szakértő nem kívánta kommentálni az új ke­rítésépítési tervet, belpolitikai kérdésnek nevezve azt. Tarjányi Péter biztonságpoli­tikai szakértő azt nyilatkozta: szerinte a kerítés nem megol­dás, hiszen hetente 1500-2000 bevándorló is átjön a határon. „A határzár nem állítja meg a migrárisokat, márpedig ha a tö­rökök nem kapják meg az uni­ótól a vízumméntességet, köny- nyen elindíthatnak egy újabb menekülthullámot” - mondta. „A határt nem lehet virágok­kal és plüssállatkákkal meg­védeni, csak kerítéssel, rend­őrökkel, katonákkal meg fegy­verrel” - ezt már a kormány­fő mondta a Kossuth Rádióban. Azzal kapcsolatban, hogy az osztrák belügyminiszter szük­ségállapot bevezetését sürgeti országában, a kormányfő úgy vélte, Ausztriának azt a kérdést kellene megválaszolnia, hogy hol akar kerítést. „Ausztriának nem a magyar-osztrák szaka­szon kellene védenie az ország­határt, hanem a magyar-szerb és a magyar-horvát határon, sőt közös közép-európai erővel ezt a szerb-macedón, illetve a macedón-görög szakaszokon is meg lehetne tenni” - fogalma­zott. mai, mekkora hosszúságban, mennyiből és mikor épülhet fel ez a „komoly” fal. A Belügymi­nisztérium válaszában hangsú­lyozta: „szükség lehet egy masz- szívabb határzárra is, ami egy nagyobb migrációs nyomással és nagyobb tömeggel is elbír”. Ám várhatóan nem lesz ol­csó mulatság az újabb határzár, ha felépül. A mostani határzár ugyanis 175 kilométer hosszú, megépítése 12,6 milliárd forint­ba került. Amennyiben hason­ló méretű, de a kormányfő szá­vainak megfelelően erősebb, immár százezrek visszatartá­sára is alkalmas kerítés épül, annak építési költségei jócs­kán meghaladhatják a meglévő árát. Vagyis akár tízmilliárdos nagyságrendű is lehet a sejthe­tően magasabb és erősebb ke­rítés. Persze a pengés szöges­drót mellett igen jelentős össze­get képvisel a technikai védel­mi eszközök - kamerák, hőér­zékelők - beszerzési ára is. Kér­dés, ezekből is kerül-e majd az új védvonalra. Valamint az sem egyértelmű, szükséges-e mind a 175 kilométeren kiépíteni a rendszert, vagy csak a problé­másabb szakaszokon. Utóbbi esetben ugyanis jóval kisebb költségekkel is számolhatunk. Nógrádi György biztonságpo­litikai szakértő lapunk kérdésé­re szombaton azt mondta: a vi­lágban mintegy 170 millióra te­hető a migrációs tömeg létszá­ma, ennek töredéke jut el egy másik földrészre. Ausztrália, az Amerikai Egyesült Államok, a gazdagabb arab országok ha­tékonyan védekeznek a beván­dorlás ellen, Európa nem. „Je­lenleg nem tudni, hogy a török megállapodásnak mi lesz az eredménye, ténylegesen feltar­tóztatják-e az Európa felé irá­nyuló migrációs nyomást, és az is bizonytalan, miként keze­lik a rájuk nehezedő és fokozó­dó terheket a görög hatóságok” - mondta Nógrádi György. Hoz­Mérges sajtóvisszhang A The Washington Post azt emelte ki Orbán Viktor rádió­beszédéből, hogy Magyaror­szág még erősebb kerítést akar emelni a déli határon. Emlékez­tetnek: a kormányfő méregnek is titulálta a menekülőket. Ki­emelik: Orbán szerint a határzár képes lesz akár több százezer embert is megállítani, ha más­ként nem megy, erővel. A je­lentés felidézi, hogy a hatalom, amely további háromezer határ­vadászt kíván vezényelni a tér­ségbe, s az új jogszabály alapján visszatoloncolja Szerbiába azo­kat, akiket a határ 8 kilométe­res övezetében fognak el. LONDON Theresa May brit kor­mányfő nem bocsátja szavazás­ra a parlament alsóházában az Egyesült Királyság kilépésének elindítását az Európai Unióból - írta a The Daily Telegraph. Ä lap emlékeztetett arra, hogy az EU-ból való várható kilépés el­lenzői szerint a brit tagságról júniusban tartott népszavazás eredménye nem kötelező érvé­nyű, és a képviselők jóváhagyá­sára van szükség a lisszaboni szerződés 50. cikkelyének akti­válásához és ezzel a legfeljebb két évig tartó tárgyalások meg­indításához. A lap szerint May nem akar lehetőséget adni a ki­lépés ellenzőinek, hogy akadá­lyozzák a királyság távozását az unióból. Újfent hangsúlyoz­ták, hogy a kormányfő szerint a „Brexit Brexitet jelent”, a bri­tek kinyilvánították akaratu­kat, ő pedig végrehajtja. May jö­vő év elején aktiválhatja az 50. cikkelyt, az Egyesült Királyság pedig 2019-ben kiléphet az uni­óból. VR Őrizetben a mészáros sógora PÁRIZS Bulgária átadta Fran­ciaországnak a Charlie Hebdo francia Szatirikus hetilap elle­ni tavalyi meréjiyleU^yik elkö­vetőjének sógorát, a’fráncia ál­lampolgárságú Mourad Hamy- dot. A 20 éves férfi, aki szomba­ton már a terrorellenes szervek hatósága alá került, júliusban Magyarországon és Szerbián át Bulgáriába utazott. Két nappal később egy bolgár-török határ­átkelőnél belépett Törökország­ba, ahonnan ki volt tiltva, ezért visszatoloncolták. A bolgár ha­tóságok őrizetbe vették, miután Franciaország egy hónapja eu­rópai elfogatóparancsot adott ki ellene. Hamydot azzal gyanú­sítják, hogy csatlakozni akart Szíriában az Iszlám Államhoz. Hamyd nővére volt a felesége a dzsihádista Chérif Kouachinak, aki 2015. január 7-én fivérével, Saiddal behatolt a Charlie Heb­do francia szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségébe, és 12 embert megölt, 11-et pedig meg­sebesített. VR Ankara megtisztínaná a határ mentét a dzsihádistáktól Szíriában marad a török haderő Frakcióülésekre készülnek a pártok ANKARA A török haderő addig marad Szíriában, amíg meg nem tisztítja a határ mentét az Iszlám Állam (IS) dzsihádista terrorszervezet fegyvereseitől és a többi terrorszervezettől - jelentette be péntek esti sajtótá­jékoztatóján Binali Yildirim tö­rök kormányfő, miután öngyil­kos merénylő robbantott a Szíri­ái határ mellett fekvő Cizre vá­ros egyik közúti ellenőrzőpont­jánál, és 11 rendőr meghalt. A támadás elkövetőjeként nem sokkal később a kurdok autonómiájáért küzdő Kurdisz- táni Munkáspárt nevű terror­szervezet jelentkezett. A me­rénylet két nappal az után tör­tént, hogy a török haderő Euf­ráteszi Pajzs elnevezéssel meg­indította első hadműveletét az Egyesült Államok harci gépei­nek, valamint a Szabad Szíriái Hadsereg mérsékeltnek mon­dott ellenzéki csoport támoga­tásával. Az IS szombaton olyan vide­ót tett közzé, melyen öt gyerek foglyokat végez ki Szíriában. A kilencperces felvétel nemrégi­ben készülhetett az IS „kalifá- tusának” fővárosában, a Szíri­ái Rakkában. A videóból ítél­ve a fiúk 10-13 évesek lehet­nek, és egyikük szemlátomást fehérbőrű, kékszemű, a kép­aláírás szerint Abu Adullah al-Britaninak hívják, vagyis brit. VR A törökök addig maradnak Szíriában, amíg szét nem verik az IS-t MAGYARORSZÁG Az öt par­lamenti képviselőcsoportból négy vidéki helyszínen tartja az Országgyűlés szeptember 12-én kezdődő őszi ülésszakára történő felkészülést. A Fidesz-KDNP Balatonfü- reden tartja évadnyitó frakció­ülését szeptember 7-9. között. Az egyik fő téma az október 2-i kvóta referendum lesz, tárgyal­nak az oktatási és az egészség- ügyi rendszer átalakításáról is. Az MSZP képviselőcsoportja szeptember 5-6. között Viseg- rádon tartja évadnyitó ülését. Beszélni fognak a kormányzati korrupció elleni fellépésről, az alacsony fizetések és a „romos állapotban lévő” egészségügy és az oktatás helyzetéről. Ezen a frakcióülésen is lesz szó a nép­szavazásról. A Jobbik szeptember 7-9. kö­zött tartja kihelyezett frakció­ülését Dunakilitin. A képvise­lőcsoport megvitatja a valódi nemzeti konzultáció című tár­sadalmi egyeztetésük fő témáit, az egészségügy, az oktatás és a korrupció helyzetét, a konzultá­cióhoz kampány is kapcsolódik majd. A negyedik fontos terület a munkabéremelés lesz. Az LMP szintén szeptember első felében tartja évadnyitó frakcióülését Budapesten, ame­lyen frakcióvezetőt is választa­nak Schiffer András helyére. VR/MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom