Somogyi Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-18 / 194. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. AUGUSZTUS 18., CSÜTÖRTÖK f" ...." FELÜTÉS Négyszáz év A grönlandi cápa a leghosz- szabb életű gerinces a vilá­gon, legalább 400 évig él. IRIGYELJÜK. Irigyeljük? F.l. HÍREK Kamionok viszik el a terményt SOMOGYJÁO Eladták a nyári be- takarítású terményeket a me­zőgazdasági zrt.-nél, szerdán megkezdték a 323 tonna rep­ce elszállítását. Előzőleg - az 1500 tonna búzán kívül - az árpát is értékesítették. Az érté­kes árut kamionnal viszik el az egyik belföldi raktárba. H. M. Festettek-mázoltak az iskolában ' Befejezték az élel­miszeripari szakközépiskola nyári karbantartási munkála­tait. Az intézményben 28 ki- sebb-nagyobb tanterem, több szertár valamint laboratóri­um található, s a dolgozók ha­marosan megkezdik az épület tanév előtti nagytakarítását. A középiskolában szeptember­től több mint 400-an kezdik el tanulmányaikat. H. M. Kirándult, strandolt is a húsz diák Balatonszár­szón töltött el egy hetet közel húsz diák. Útjukat a Kiskorpá- di Roma Nemzetiségi Önkor­mányzat szervezte, a táboro­zást fürdőzés, kirándulás és kö­zösjáték is színesítette. H. M. Összefognak a polgárőrök 0S2T0PÁN 18 darab látható­sági mellényt osztott ki tag­jainak a Kaposvári Kistérsé­gi Polgárőregyesület. Hama­rosan Várdán, Zimányban és Bárdudvarnokon is hasonló átadásra kerül sor. A13 tele­pülésen működő civil szerve­zetnek 311 tagja van. H. M. •'UliiW illáit* Ml üffifiSPiL i* WHIIBJil MBB 23 Ön vajon mennyit keresne, ha kifizetnék a házimunkát? Főzésre megy el a legtöbb idő A házimunkák közül a főzés­re fordítjuk a legtöbb időt, legkevesebbet a ruházkodá­sunkkal foglalkozunk a KSH felmérése alapján. Az ered­mények szerint 33 százalék­kal több pénz kerülne a csalá­di kasszákba, ha a háztartási munkáért fizetést kapnánk. Koós Kata kata.koos@mediaworks.hu SOMOGY A Központi Statisz­tikai Hivatal (KSH) tavasszal nyilvánosságra hozott felmé­rése megvizsgálta, mennyi­vel több bevétele lenne a ház­tartásoknak, ha a házimunká­ba fektetett energiáért is jár­na fizetés. A kutatás eredmé­nyei alapján 33 százalékkal több kereset kerülne minden hónapban a családi kasszák­ba, ha a fizetetlen munkaidőt a munka jellegének megfele­lő, szakképzett piaci helyette­sítő nettó bérével értékelnék: tehát egy családi ebéd elkészí­téséért megkapnánk egy sza­kács, a lakás kitakarításáért pedig egy takarító átlagos óra­bérét. Az adatok alapján az or­szág teljesítményét tekintve e „kiterjesztett” termelés 23 szá­zalékkal magasabb GDP-érté- ket eredményezne. A KSH 2009-2010. évi idő­mérleg-felvétele szerint Ma­gyarországon a 15-84 éves, magánháztartásban lakó né­pesség évi összes idejének 26,3 százalékát töltötte fizetett és fi­zetetlen munkával együttesen. A fizetetlen háztartási és ön­kéntes munka az éves időfel­használás 15 százalékát tette ki, melynek legnagyobb részét a háztartások tagjai saját ház­tartásuk, 3,9 százalékát pedig máS háztartásdk szamáraAég- zik. Az önkéntes munka a vizs­gált korosztályok éves időfel­használásának mindössze 0,2 százalékát tette ki. A felmérés alapján a fizetet­len háztartási munkák közül a főzés veszi el a legtöbb időt: a saját háztartás számára for­dított munkaidő felét teszi ki a bevásárlás, az étel elkészítése, az élelmiszerek tartósítása és a mosogatás. Ezt követi a lak­hatásra fordított idő, mely ma­gában foglalja a takarítást, bú­torjavítást, valamint a dísznö­vények gondozását is: ez a ház­tartási munkaidő közel egyne­gyede. A gyerekekről és a rá­szoruló felnőttekről való gon­doskodás a munkaidő 20 szá­zalékát teszi ki, és ruházkodás­ra fordítjuk a legkevesebb időt: a háztartási munkaidő mind­össze 7 százalékát. Házi robot: naponta minimum pár óra A lapunk által megkérdezett hölgyek a főzést jelölték meg a házimunkák közül, mely a leg­több időráfordítást igényli.- Naponta körülbelül 1-2 órát töltök házimunkával. Már nagy­mama vagyok, a gyerekek ki- repünuh, úgyltugj ySzóhylag gyorsan elkészülök. Ha valaki folyamatosan tisztán tartja az otthonát, kevés időt vesz igény­be naponta a takarítás. A főzés időigényesebb: ha 10 órakor el­kezdi az ember, minimum dél, mire elkészül az ebéd. A férjem általában elkísér bevásárolni, és mosogatni is szeret, így eze­ket nem egyedül kell csinál­nom - mondta Mészáros-Duz- math Edit. - Ha valaki kifizetné a házimunkát, 50-60 ezer fo­rinttal biztos többet keresnék. Sóber-Juhász Annamária ké- gyermekes anyuka elmondása alapján minimum napi 3-4 órát tölt házimunkával. - Mindennap porszívózok. A mosogatásba a férjem is besegít: szerencsére nagyon házias, a hétvégi, csalá­di menüt leggyakrabban ő készí­ti el. A gyerekek miatt rengeteg ruha felgyülemlik, szinte egész nap megy a mosógép, ezért te­regetni is sokat kell. Illetve a fér­jem munkája miatt szükség van hetente 3-4 vasalt ingre, így a vasalásra is kell időt szakítani. A házimunkák közül a főzés ve­szi el a legtöbb időt. A bevásár­lással és az étel elkészítésével egy egész délelőtt elmegy. Majd 10-15 perc alatt elfogy az ebéd, és rögtön indulhat is mosogat­ni az ember. A tíz hónapos kislá­nyomra meg külön kell főzni, hi­szen nem azt eszi, mint a felnőt­tek. Többször szoktam ételt ren­delni, mely nagyban megköny- nyítí a dolgos hétköznapokat. Mi­vel nyári szünet van, itthon van a hétéves kisfiam is. Szívesebben töltöm a gyerekekkel az időmet, mint a konyhában. Ha nem ren­delünk, általában valami kőny nyű és gyors ételt szoktam ösz- szedobni, azonban még így is sok idő elmegy a főzésre, nem beszélve a mosogatásról - fo galmazott az édesanya, aki örül­ne, ha az otthon elvégzett mun­káért fizetést kapna. - Úgy gon­dolom, nem igazán kellene a la­kástörlesztővel foglalkoznunk. Havi 150 ezer forinttal biztosan többet keresnék, ha a házimun­káért bért kapnék - közölte. A megyei kormányhivatal szerint téves az a vélemény, hogy Magyarország erdei fogynak Ökológiai kárt vél a gombász a tarvágásban ► Folytatás az 1. oldalról A Somogy Megyei Kormányhi­vatal közölte: az erdészeti ható­ság az erdőtörvény előírásainak megfelelően végzi szakmai tevé­kenységét. Az erdővagyon védel­mét és a fenntartható gazdálko­dást a miniszter által kiadott er­dőtervrendelet alapján végzik, megközelítőleg tíz éves vissza­téréssel az állományok állapotát rögzítik. A gazdálkodás szakmai tervezése során születik meg a körzeti erdőterv, melyet a követ­kező időszakra a termőhelyi- és az állományviszonyok, az adott jogszabályi környezet (különös tekintettel a természetvédelmi, környezetvédelmi előírásokra), a várható tendenciák, például a globális felmelegedés hatásainak és az egyéb elvárások figyelem- bevételével alkotnak meg. A megyei kormányhivatal sze­rint téves az a vélemény, hogy Magyarország erdei elfogy­nak. A körzeti erdőtervezés sze­rint folytatott erdőgazdálkodás­sal az erdővagyon nem fogy, ha­nem gyarapszik mind terület­ben, mind fatömegben - közöl­ték. Annál is inkább, mivel a terv szerinti lehetőségeket a gaz­dálkodók általában nem használ­ják ki teljes mértékben. Alapve­tő szakmai elvárás, hogy a ter­mészetes felújulásra alkalmas állományok felújítása természe­tes úton történjék. Ahol az állo­mányok erre alkalmasak, ott fo­kozatos felújítóvágással kell vég­rehajtani a természetes felújítást - írja elő az erdőterv. Azonban a természetes felújításoknál is elő­fordul olyan eset, hogy a meglévő újulat fölötti anyaállomány má­sodik, vagy harmadik lépcsőben történő letermelését követően a laikus szem számára „megszű­nik az erdő”, vagyis az öreg ál­lomány után olyan fiatal cseme- tés marad, mely sokak számára nem erdő. Természetes felújítás­kor az idős állomány letermelése minden esetben a felújítás, azaz a fiatal állomány további létfeltéte­leinek biztosítása érdekében tör­ténik, hogy az idős állomány ne szívja el a vizet, s ne árnyékolja a Csökken az idős, korhadt faanyag A nagytermetű, fán növő bocs- korosgomba veszélyeztetett­ségének oka hazai és nemzet­közi szinten is az. hogy az idős korhadt faanyag mennyiségé­nek csökkenése veszélyezteti fennmaradását a természetes környezetben. Az óriás bocsko- rosgomba természetvédelmi értéke kétezer, a császárgaió- cáé ötezer forint. A megyei kor­mányhivatal közölte, a fakiter­melések során védett gomba­fajok állományainak vizsgálata nem történik meg. fiatal állományt, így életteret biz­tosítva a további fejlődéséhez. Sajnálatos módon állománya­ink döntő többsége szálalóvágás- sal történő kezelésre nem alkal­mas. (A természetes úton mag­ról történő felújulásra nem alkal­mas, vagy nem a termőhelynek megfelelő faállomány leterme­lése-, valamint a termőhelynek megfelelő és magról történő ter­mészetes felújulásra alkalmas faállományban végzett fakiter­melés jelenti a véghasználati fa- kitermelést - magyarázzák in­ternetes szakportálok.) A termé­szetes felújulásra alkalmatlan fa­állományok fejlődése a véghasz­nálati kor elérését követően lelas­sul, majd leállhat, elkezdődnek a pusztulási folyamatok. Viszont az erdővagyonnal való felelős gazdálkodás megköveteli, hogy ne csak pusztuló fákat termel­jen ki az erdőgazdálkodó, ezért az ilyen állományok esetében azokat a véghasználati kor eléré­sét követően le kell termelni egy menetben - tarvágást kell alkal­mazni. A tarvágásokat követően nem maradhat el a jogszabály ál­tal előírt felújítás. Az elmúlt év­ben Somogy megyében összesen 2500 hektáron történt véghasz­nálati jellegű fakitermelés, ami­ből 1720 hektár tarvágás, és 780 hektár fokozatos felújítóvágás, illetve szálalóvágás volt - tájé­koztatta lapunkat a megyei kor­mányhivatal. Gy. Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom