Somogyi Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)
2016-08-17 / 193. szám
2016. AUGUSZTUS 17., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP g Az író szerint a találkozók nem arra valók, hogy learassák a dicsőséget Jókai Anna mindenhol népszerű MAGYARORSZAG Bár gyakran hallani manapság, hogy a szépirodalom népszerűsége erősen hanyatlik, a minap Jókai Anna is rácáfolt e tézisre. A nemzet művészével, a Kossuth- és József Attila-díj mellett számos elismeréssel kitüntetett íróval, költővel beszélgettünk. Kovács Berta baon@baon.hu- Népszerűsége töretlen. Mi ennek a titka?- Meggyőződésem, hogy az írónak nem elég a művét megírnia, azt el is kell juttatnia az olvasókhoz. Engem elég gyakran meghívott a rádió is, a tévé is. Hivatalos alkalmakkor, március 15-én, október 23-án is elég sokat beszéltem, bár legtöbbet irodalmi rendezvényen. Az sem mindegy, hogyan tud megnyilvánulni az ember. Úgy gondolom, népszerűségem titka, hogy közel maradtam az emberi világhoz, úgy érzem, nincs bennem semmi művészi allűr. És olyan témákat fogalmazok meg, ami közel áll az emberekhez, amit ők is éreznek, tudnak, csak nincs módjukban ezt kinyilvánítani. Új megvilágításban szembesülhetnek a dolgokkal, amit ők jónak hittek, arról kiderülhet, hogy tulajdonképpen rossz, és fordítva.- Említette már, hogy olyan olvasói is vannak, akik valójában egyetlen művét sem olvasták.- Néhány nagyon egyszerű vidéki emberről van szó, akik mindig eljönnek meghallgatni. Ők valójában analfabéták, mégis szívják magukba a mondandómat. Én ugyanis a találj kozókon elsősorban háttéranyagot szolgáltatok a műveimhez, és lehet, hogy van, akinek ez segít eligazodni a világban, vagy így megóvom valamitől.- Rendhagyó irodalomórákat is tart, Önt választották érettségi tételnek. Milyen érzés érettségi tételnek lenni?- Úgy vagyok vele, ha ez közelebb viszi a gyerekeket ahhoz, hogy a többieket is olvassák, akkor nagyon jó. Fontos dolog, hogy a jelen kori irodalomban is tájékozottak legyenek. Elég nehéz mostanában a fiatalsághoz közel hozni az irodalmat, össze is tévesztik az álirodalommal. Pedig nagyon nem mindegy, mit olvasnak, valamiféle minőséget is kell kapniuk, olyat, ami a későbbi életükre is hatással lesz. Persze van olyan diák, akit semmi nem érdekel, de akit igen, az úgyis megtalálja a lehetőséget, hogy ismereteit bővítse. Én nem pa- naszkodhatom, gyakran találkozom fiatalokkal, sokszor elhívnak. De a találkozókon is először mindig felmérem, hogy hányán vannak a fiatalok, és őket külön szoktam köszönteni. Fontos erősíteni velük a kapcsolatot. Olyan témákat fogalmazok meg, ami közel áll az emberekhez, amit ők is éreznek, tudnak, csak nincs módjukban ezt kinyilvánítani - mondja Jókai Anna- írásművészetét spirituális realizmusnak nevezik. Ez mit jelent a gyakorlatban?- Realizmus azért, mert mindig a hétköznapi való életből indulok ki és a legkisebb emberi, földi cselekvésben is megtalálom azt a spiritualis- tást, ami egy másik szférába tartozik. Azt mondhatnám, hogy a célt mindig egy magasabb valóságban keresem, ami itt van, azt mint okozatot szemlélem. Az nem nagy dolog, ha az ember spirituális műveket ír és közben elhanyagolja a földi világot, és az se, ha az itteni világ dolgaiban jól eltájékozódik, de ezen túlra nincs kilátása. A kettőt ösz- sze lehet kapcsolni. Az egyes írásokon azt úgy lehet észrevenni, hogy szinte magától értetődő, amikor olvasod, azt érzed, hogy van mögötte egy másik szellemi szféra is. Úgy vélem, engem egyenletes spirituális fejlődés jellemez, amiben fokozatos önfejlesztés is volt.- A Ne féljetek! című regényével kapcsolatban szokták emlegetni, hogy azt pszichológusok is használják munkájuk során. Az író egyben pszichológus is?- írója válogatja. Én azt gondolom, nagyon jó emberismeret is kell ahhoz, hogy a különböző karaktertípusokat felismerjük és megjelenítsük. Adottság, hogy ráérzek a másik ember gondjára, bajára, persze azért fejlődik az ember.- Ön régen is, most is gond nélkül megtudott jelenni, felkapott szerző. Vannak, akik úgy vélik, ez annak köszönhető, hogy közel áll politikai körökhöz.- A régi rendszerben tűrt író voltam. A rengeteg díjamból - van összesen harminckilenc - mindössze hármat kaptam az első húsz évben, a többit már a rendszer- váltás után. A régi politikai körökhöz nem álltam közel, csak nem tiltottak be, mert annyira erős volt a népszerűségem az olvasók körében, másrészt pedig én elsősorban a lelki élet területével foglalkoztam, amire nem voltak annyira érzékenyek. Most meg egyértelmű, hogy én egy jó értelemben vett keresztény szellemiséget támogatok, azt képviselem, szeretem a hazámat, nem. vagyok szélsőséges, és ezt mindig el is mondom. Ilyen értelemben segítettem ugyan politikai eszméket, de meg is mondom a politikai élet szereplőinek, ha valami nem tetszik, nem rejtem véka alá a véleményemet. De még soha senkit nem sértettem, nem aláztam meg, még azokat sem, akik megérdemelték volna.- Számon tartja-e, hány kötete jelent meg eddig?- Utóbbi időben már nem számoltam össze, nem is köny- nyű, hisz rengeteg új kiadás is megjelenik a műveimből, a Ne féljetek! című regényből például 27. Az első kiadásúakat nézve is több mint két tucat.- Min dolgozik jelenleg?- Most a memoáromat írom, jövőre jelentetem meg, ez fogja az életmű sorozatomat lezárni. Idén pedig a Breviáriumom bővített kiadása jelenik meg.- Nyolcvan fölött elkerülhetetlen a számvetés. Van-e olyan, amit másképp csinálna vagy olyan műve, amit mai szemmel másképp írna meg?- Nincs! Olyan van, amit talán kevésbé kegyetlenül fogalmaznék meg, azóta jobban megenyhültem az emberek iránt. Erre büszke vagyok. Vannak írók, akik szeretnék életművüket meg nem történtté tenni, de az enyém olyan, hogy egyetlen sort se kellett se kihúznom, de megtagadnom. És erre büszke vagyok. Sártól a papírmasszáig kaposvári Vaszaryban Ereje van a múltnak A Záborszky Gábor kaposvári kiállítását megtekintőket lenyűgözték az alkotások Tandíjat, szinte mindenkitől olvasói üzenetek TRAFFIPAXOT!: A közlekedésrendészet figyelmébe ajánlanám Mezőcsokonyán a város felől bejövő útszakaszon közlekedők gyakori ellenőrzését. Itt már csak a gyalogosok és kerékpárosok közlekednek 60 km/óra alatt, egy középkék színű Lada naponta minimum veri a 120-140-et! ALLERGIA: A parlagfű irtásával sokat foglalkoznak. A kanadai nyár virágjára legalább ugyanannyian allergiásak, csak az nem érdekel senkit, csak az érintetteket. Menyus ERDŐK: Az erdő zsíros üzlet, valószínűleg az új tolvaj garnitúra ebből sem szeretne kimaradni. Mágus. * Hozzák nyilvánosságra azon erdészek nevét, akiknek a cége bérmunkát végzett! KÖZMUNKÁSOK: A bicikliúton a Fácánostól a közmunkások félmunkát végeztek, ki fogja eltakarítani? * Ismerek olyan falut, ahol a férfi közmunkások nagy százaléka szellemileg és fizikailag is teljesen leépült, nagy . részük már kora reggel pá- linkázik. Belőlük lesz a deli hadsereg? VASUTAT...: A nemzeti bicikliügyi miniszterelnöki megbízott a fővárostól a Balatonig tervez bicikliutat. Ez pitiánerség! Száz kisvasutak ezeret... csináljatok! Csoknyai KAPOSVÁR A széles körökben ismert képzőművész, Záborszky Gábor festő és grafikus képeiből, „Felfrissített emlékezet” címmel nyílt kiállítás az Együd Árpád Kulturális Központban, a Vaszary Képtárban. A kiállításon Flohr János grafikusművész megnyitóbeszédét követően Horváth Kornél, Kos- suth-díjas ütőhangszeres előadóművész is közreműködött, aki zenés aláfestéssel kísérte a tárlatot.- A ma élő kortárs képzőművészek legnagyobb alakja Záborszky Gábor, aki első alkalommal hozta el hozzánk műveit - mondta Horváth Gáborné, az Együd Árpád Kulturális Központ igazgatója. - A művész mesterien alkalmazza az anyaföld megteremtett anyagait, műveiben megjelenik a sár, törek, agyag, arany és az ezüst, egészen az üvegszállal megerősített papírmasszáig. A művek megmutatják, hogy milyen ereje van a múltnak, hiszen a különböző művészi eszközök bevonásával készült alkotásokban a múlt képei jelennek meg. A számos kitüntetéssel elismert képzőművész 1974-ben szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán. Bodó Katalinnal alapította meg a Z/ART Alapítványt 1987-ben, mely később az egyik alapítója volt a budapesti Kortárs Művészeti Múzeumnek is. A város ösztöndíjasaként dolgozott Bonnban 1993-ban, 1995-ben Munkácsy Mihály-díjjal tüntették ki. München város ösztöndíjasaként tevékenykedett 1996- ban, huszonöt éves munkáját összefoglaló könyv jelent meg 2001-ben. Érdemes Művész-díjban részesült 2006- ban - tagja a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. A művész kiállítását október 15-ig látogathatják az érdeklődők. Gyeszát Zsolt V an, aki szerint ha több orvost és ápolót vesznek fel az egyetemre, akkor jobb lesz az egészségügyi ellátás. Szerintem ez nagy tévedés. Tavaly kb. ezer orvos vándorolt ki innen, ami pont annyi, mint ahányan végeznek. A külföldön boldogulást keresők több mint fele 40 év alatti, leginkább fiatalszakorvos. Csak Németországban kb. 1600 magyar orvos dolgozik bejelentve, legálisan. Mivél az ápolók szakképzettségét is elismerik, így egy hazai nyelvvizsga plusz ápolói diploma kincset ér. Csak Angliában kb. 500 bejegyzett magyar szakdolgozót tartanak nyilván. És akkor ki beszél a havonta ingázó több ezer betegápolóról, akiket mikrobuszok tucatjai szállítanak menetrendszerűen a német-osztrák-bel- ga-svéd munkahelyekre? Ha tehát minden elsőévestől beszedjük a teljes tandíjat, ebből finanszírozzuk a képzést, akkor logikusan cselekszik az állam - fizesd majd vissza a hiteledet akkor, ha dolgozol, akárhol. Csakhogy akkor mindenki mástól is teljes tandíjat kellene szedni: a sofőröktől, a gázszerelőktől, festőktől, informatikusoktól (őket is ingyen tanítjuk, aztán huss, mennek máshova...) és mindenkitől. Ezt a rendszert úgy hívják, hogy Amerika: takarékoskodj, vegyél fel hitelt, és abból menj a (fizető) felsőoktatásba, abból tanulj szakmát - beruházol a jövődbe. Az összes többi csak mese meg illúzió, mint minden ingyenesség meg rezsicsökkentés - csak elfedi a lényeget és pazarolja az adófizetők pénzét. Ugye, milyen nevetséges lenne, hogy valamit leszedünk a fáról, megfőzzük, üvegbe rakjuk, becsomagoljuk, mindent és mindenkit közben kifizetünk és utána ingyen átnyújtjuk az osztrák sógornak vagy a német jó barátnak - majd elkezdünk siránkozni, hogy nekünk nem maradt? És miért jönnének ide az (akár magyarul tudó) ukrán, romániai, szerbiai ápolók és orvosok? Nekik is van nyelvvizsgájuk, van szakmájuk, hát mennek tovább, mi meg szedhetjük a homeopátiás csodaszereket, miközben nézegetjük a szép égkék mig- ránsplakátokat. H. J.
