Somogyi Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)
2016-08-15 / 191. szám
2016. AUGUSZTUS 15., HÉTFŐ KÖZÉLET 0 Félig visszajöhet a vasárnapi boltzár Kis üzleteket sújthat a tervezett változás Nem tiltana a törvény, de a nagyoknak nem érné meg nyitva lenni HÍREK Menekültek szállása égett CALDEN Tűz ütött ki vasárnap egy menedékkérőket befogadóállomáson a németországi Caldenben, legkevesebb tizenöt ember megsérült. A Hessen tartományi központi állomáson tucatnyi lakókonténerből csaptak fel lángok. A tűzoltóság és a rendőrség nagy erőkkel vonult a helyszínre. A füstoszlopot több kilométer távolságból is lehetett látni. A tűz oka egyelőre ismeretlen, de a rendőrség szerint kizárt, hogy gyújtoga- tásos támadás történt. A jelentések szerint a befogadó- állomáson 800 menedékkérőt szállásoltak el, a kigyulladt konténerekben 120-an laktak. MW/MTI Magyarok a kormányban BELGRAD A közös programok megvalósításáról, szerbek és magyarok közötti kapcsolatok javításáról írt alá koalíciós megállapodást tegnap a kormányzó Szerb Haladó Párt a Vajdasági Magyarok Szövetségével. Az áprilisi előre hozott parlamenti választásokon az Aleksandar Vucic vezette SNS 131 mandátumot nyert, így ismét a politikus kapott kormányalakítási megbízást. A kormányfő korábban csak a VMSZ-t nevezte meg biztos partnerként a választások után, s a magyarok négy minisztériumban kaphatnak államtitkári helyet. MW Újratemetés ellen tiltakoztak MANILA Mintegy 1500-an mentek az utcákra a fü- löp-szigeteki fővárosban, mivel a jelenlegi elnök, Rodrigo Ruterte jóváhagyta, hogy az 1989-ben Hawaiin meghalt és eltemetett Ferdinand Marcost újratemessék az országban, ráadásul a hősök temetőjében. A demonstrálok szerint azonban Marcos egyáltalán nem hős, hiszen az 1965-től 1986-ig hatalmon lévő vezető és családja ez alatt az idő alatt 5-10 milliárd dollárt (1390-2770 milliárd forint) sikkaszthatott el a nagy infrastrukturális fejlesztések közepette, s országlása alatt virágzott a korrupció. MW Ugyan a népszerűtlen vasárnapi boltzárat eltörölte a kormány, arról nem tett le, hogy szabályozza az üzletek nyitva tartását, és alaposan megnehezítse a nagyobb üzletek működését. A tervek szerint forgalom utáni adót is kaphatnak a vasárnap délután is működő nagyobb boltok, de mindez nem feltétlenül lenne kedvező a kicsiknek. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu BUDAPEST Törvénnyel szabályoznák, hogy vasárnap meddig tarthatnak nyitva a boltok, tudta meg a Népszabadság. A kormányzati berkekben arról folyik az ötletelés, hogy az üzletek csak egy bizonyos időpontig tarthassanak nyitva normál ügymenet mellett a hét utolsó napján. Ez az időpont déli 12 óra lenne. Aki ezt követően is nyitva akar tartani, annak a délutáni forgalmának meghatározott részét pluszadéként kellene befizetni. A szigorítás a 400 méternél nagyobb alapterületű áruházakra lenne érvényes. Vagyis mivel a vasárnapi zárva- tartás megbukott, a kormány most nem kényszerítené őket arra, hogy ne nyissanak ki. Hanem a lap szerint inkább arról lehet szó, hogy a nagyoknak ilyen feltételek mellett nem érné meg a déli harangszó után nyitva maradni. Ezen kívül tartja magát egy progresszív bérpótlékról szóló elképzelés is. Ez azt jelenti, hogy a mostani 50 százalék helyett déltől a munkaadóknak 100 százalékos bérpótlékot kellene fizetnie a dolgozóknak. A kormány korábbi boltzárnál egyértelművé tette, hogy az intézkedéseivel a kisebb üzleteknek, elsősorban a családi vállalkozásoknak szeretne kedvezni. Ez most is megfigyelhető az állítólagos szigorításban, hiszen a 400 négyzetméternél kisebb alapterületű üzletek valószínűleg megúsznék a „különadót”. Am miközben az ostor látványosan a nagyokon csattanna, mégsem biztos, hogy ezzel a kicsik jól járnak. „Egy hasonló intézkedés akár el is lehetetlenítené a kisebb üzleteket - mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. - A nagyobb áruházak már így is kétszeres bért fizetnek az alkalmazottaknak. Vagyis a magasabb bérpótlékkal a nagyobb üzletek még könnyebben szipkázhatnák el a munkavállalókat a kisebbektől. Ez pedig a mostani munkaerő- hiány közepette végzetes is lehet sok kisebb üzletnek. Ezen kívül a vásárlási szokások átalakulhatnak. A vasárnapi zár- vatartáskor ugyanis úgy tűnt, a lakosság nem feltétlenül ment a kisebb boltokba. Inkább a vásárlásokat előrébb hozták, szombaton, vagy pénteken több árucikket vettek - hasonlóan, mint a nagyobb ünnepek előtti beszerzésekkor.” Ugyan teljes körű statisztikák erre nincsenek, de a tavaly bevezetett, és idén megszüntetett vasárnapi zárvatar- tás sok esetben azt hozta, hogy az emberek még többet költöttek a hipermarketekben. Vámos György továbbá azért sem támogatja a korlátozást, mert bebizonyosodott: a vevők nyitva tartás pártiak, közel kétharmaduk azt támogatja, hogy vasárnap is tudjanak megkötések nélkül bevásárolni. A különadó mellett fut egy másik elképzelés is, amit Kosa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a napokban már vázolt. Eszerint előírnák, hogy egy évben csak hat alkalommal lehessen kötelezően munkára fogni vasárnap a kiskereskedelmi dolgozókat, valamint vasárnapi munkavégzés esetén az azt következő szombatot a munkaadónak ki kellene adni pihenőnapként. Az ellenzék azonnal nekiment a még csak körvonalazódó tervnek. Az MSZP például azt szeretné, ha a kormány inkább a bérpótlékot emelné visz- sza 100 százalékra. A Demokratikus Koalíció pedig felszólította a kormányt, hogy ne próbálja meg újra bezárni a boltokat, és ne sújtsa különadóval a vasárnap vásárló magyarokat! A különadót ugyanis - ahogy korábban a bankadót vagy a tele- komadót - ismét a magyarok fizetnék meg. A vasárnapi boltbezárás előtt a szakértők számos érvet sorakoztattak fel az üzletek nyitva tartásának korlátozása ellen. Többen úgy vélekedtek, hogy a ezzel akár több ezer kereskedelmi dolgozó is az utcára kerülhet. Valamint arra is rámutattak, hogy nem az emberek kevesebbet fognak vásárolni, ami immár a gazdasági növekedést is visszavetheti. Utóbbi esetében a prognózis nem jött be, a kiskereskedelmi forgalom tovább bővült. Ám ennek oka az is lehet, hogy a lakosság eleve egyre többet tudott vásárolni, illetve az adóhatósághoz közvetlen bekötött online kasszák miatt visszaszorult a feketekereskedelem, így az üzleteknek be kellett vallaniuk addig eltitkolt forgalmuk jelentős részét. London 2019 végén léphet ki az EU-ból LONDON A korábban jósoltnál egy évvel későbbre, 2019 végére csúszhat az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból, mert a brit kormány nem áll készen a távozásról szóló tárgyalások megindítására. A The Sunday Times című vasárnapi lap úgy tudja, ezt kabinettagok jelezték a londoni pénzügyi központnak. Theresa May miniszterelnök a várakozások szerint 2017 januárjában fogja aktiválni a lisszaboni szerződés 50. cikkelyét, amely a közösségből való kilépést szabályozza. Onnantól számítva két évük van a feleknek az erről szóló tárgyalások lebonyolítására. És noha sokan szorgalmazzák, hogy a kormányfő tartsa magát ehhez a menetrendhez, könnyen lehet, hogy nem fogja: a júliusi kinevezése után felállított két új tárca, a kilépéssel foglalkozó (Brexit-)minisztérium és a külkereskedelmi tárca nem tudja időben megkezdeni a munkát. MW Egymillió állást hiányol az MSZP BUDAPEST Valótlanok a kormány munkaerőpiaci statisztikái, állítja az MSZP. Gúr Nándor, a párt alelnöke tegnap azt mondta, semmi nem lett a 2010-ben megígért egymillió munkahelyből, viszont azóta már 600 ezren mentek külföldre dolgozni. Gúr állítása szerint a 4,2 millió munkahelyből 150-200 ezret diákok töltenek be, akik korábban nem is szerepeltek a statisztikákban, csakúgy, mint a 200 ezer közfoglalkoztatott és az a 150 ezer külföldön dolgozó. Ezen kívül arra is felhívta a figyelmet: a közfoglalkoztatottak havi nettó 52 ezer forintos jövedelme 8 ezer forinttal kevesebb, mint a 2010- es kormányváltás előtti. Mint a politikus elmondta: szükség van a szakképzés megújítására, piaci igényekhez igazítására; támogatással kellene ösztönözni a hiányszakmákban képzést vállalókat, s a minimálbért nettó 100 ezer forintra kell emelni. MW A kisebbek nehezen találnak munkaerőt A Vörös Félhold munkatársát tavaly rabolták el Újabb túszt ölne meg az IS SZANAA Újabb túsz kivégzésével fenyegetőzik az Iszlám Állam (IS), de most nem a kalifáimban élő terroristák, hanem a magukat Jemenbe befészkelt társaik. Az IS jemeni szárnya 2015 decemberében rabolta el a Vörös Félhold - a Nemzetközi Vöröskereszt muszlim részlege - egyik tunéziai munkatársnőjét, Núran Havaszt. Az asszonyról képeket is közöltek, eszerint pont úgy térdeltették le, mint azokat a nyugati túszokat, akiket két éve sorozatosan végeztek ki. Havaszról eleinte hónapokon keresztül nem adtak hírt elrablói, de most fenyegető üzenetben szólították fel a tunéziai kormányt, hogy 72 órán belül fizessen nekik váltságdíjat a túszért. Az összeget azonban nem nevezték meg. Bár az Iszlám Állam elsősorban Irakban, Szíriában és Líbiában erős, az elmúlt időszakban megvetette magát Jemenben is. Az ország ugyanis káoszba fulladt, s a helyzet csak részlegesen enyhült az elmúlt hónapokban. Az ellenségeskedés oka, hogy a lakosság megosztott: 40 százalék ugyanis síita, 60 százalék pedig szunnita. A többség hatalmát megtörve azonban másfél éve a kisebbségi húszik az ország fővárosát és jelentős területeket vontak ellenőrzésük alá, a fejetlenség pedig kedvez a szélsőségeseknek. MW Ha a tunéziai kormány nem fizet, az IS kivégzi a nőt Imámot lőttek le a nyílt utcán NEW YORK Lelőttek egy imámot és az asszisztensét New York Queens városrészében szombat délután. A két férfi a délutáni imát követően sétált hazafelé, adta hírül a New York Times rendőrségi forrásokra hivatkozva. Úgy tudni, hogy a fegyveres a két áldozata háta mögé osont, s mindkettőjüket közvetlen közelről lőtte fejbe. Bár egyikük sem halt meg a helyszínen, a kórházba szállítás után mégsem tudtak segíteni rajtuk az orvosok. Azt egyelőre nem tudni, hogy a két férfi elleni támadásban szerepet játszott-e az áldozatok hite. A rendőrség ugyanis nem tudja, hogy vallási indítékból történt-e a gyilkosság, az azonban bizonyos, hogy előre eltervezett emberölésről van szó. Viszont a rablógyilkosság kizárt, ugyanis az áldozatoknál mintegy ezer dollár (277 ezer forint) készpénz volt, de ehhez a támadó nem nyúlt, azonnal elmenekül a helyszínről. A helyi muszlim szervezetek vezetői az elmúlt idők muszli- mellenes politikai megnyilvánulásaival kötötték össze a gyilkosságot. Az Egyesült Államokban a muszlimok ellen korábban havi alig egy tucat gyűlöletbűncselekmény történt, de ez az Iszlám Állam támadásai óta jelentősen megnőtt. MW
