Somogyi Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-13 / 190. szám

2016. AUGUSZTUS 13., SZOMBAT INTERJÚ 11 Egy-egy ország közönsége teljesen máshogy tapsol, a magyarok lelkesek „Nem minden a hang A Papp László Budapest Sportarénában adott kon­certet Plácido Domingo szerdán. A spanyol opera­énekessel a dubaji közön­ségről, a magyar vastapsról és a repülő kekszesdobo- zokról is beszélgettünk. Csepelyi Adrienn kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu- Bryn Terfel walesi basszbariton nemrég felidézett nekem egy tör­ténetet: a bécsi Staats- operben valaki fejbe dob­ta egy doboz keksszel. Ön mosolyogva fo­gadta az ajándékot, mert az a kedvenc édessége.- Ó, igen, emlék­szem. Néha nem csak a virágok repked­nek az operaházakban...- Ez volt a legváratlanabb dolog, ami önnel színpadon történt?- Nem egészen. Egyszer pél­dául szerepeltem Gian Carlo Menotti Amelia bálba megy című operájában. Én a házas címszereplő szeretőjét játszot­tam, a szerepem szerint az er­kélyen át, lepedőkből font kötél­hágcsón kellett elmenekülnöm a dühös férj elől. Csakhogy a díszletezők idő előtt kezdték át­alakítani a színpadot, és miköz­ben ott csüngtem az erkélykor­láton, velem együtt gurították kifelé a kérdéses díszletelemet. Leugrani lehetőségem sem volt, sőt éreztem, hogy a karjaim már nem bírják sokáig, és le fo­gok zuhanni. Mit tehettem vol­na? Elkezdtem kiabálni: „Szed­jetek le innen! Szedjetek le!”- Színészként is meg kellett vál­toznia, amikor a tenorrepertoár­ról áttért a baritonszerepekre?- Tapasztalataim szerint a baritonkarakterek jelentős há­nyada a tenoroknál idősebb fér­fi. Mondhatjuk úgy is: fiúk he­lyett apákat kezdtem játszani, ami tulajdonképpen logikus. Mondhatni nem is került túl nagy erőfeszítésembe, hiszen fizikailag valóban öregszem. Nagyon okosan van ez kitalál­va, na. Sokszor még öregebbé maszkíroztak.- Ha egy napra basszus lehet­ne, melyik szerepre csapna le gyorsan?- Nos, van egy borzasztóan hosszú és nehéz basszbariton szerep, amire nagyon szíve­sen pályáznék: Wotan Wagner Ring-tetralógiájából. Igaz, egy nap nem volna rá elég, mert három teljes operát ölel fel, ko­moly felkészülést igényel. Iszo­nyú kemény munka. De például Hans Sachs A nürnbergi mes­terdalnokokból, esetleg A boly­gó hollandi is csábító szerep. Igaz, nem tudom, volna-e időm és türelmem ahhoz, hogy vala­melyiket is megfelelően megta­nuljam.- Művészeti igazgatóként mit keres egy operaénekesben?- Ugyanazt, amit az Operalia nevű operaversenyemen induló versenyzőkben is: látnom kell a 99 hangi lehetőségeiket, a szemé­lyiségüket és a színészi képes­ségeiket. Nem minden a hang: minden egyébnek is rendben kell lennie.- Vannak általános trendek? Változtak az elvárások az utóbbi három évtizedben?- A közösség egy ideje az operaházak többségében több nyelven feliratozva nézheti az előadásokat, ezért sokkal job­ban érti, mi történik a színpa­don. Emiatt az operaénekesek­nek jobb, hitelesebb színészek­ké kellett válniuk.- Augusztus 31-én ön nyitja meg az impozáns dubaji operaházat. Milyen közönségre számít?- A nézők az utóbbi időben számtalan remek koncertet és előadást láthattak az Emírsé­gekben, úgyhogy szerintem a közönség megérett az új ope­raházra. Egyelőre nem tudom, pontosan hogyan áll majd ösz- sze a dubaji műsorom: a Bu­dapesten is vezénylő Eugene Kohn dirigál majd ott is, úgy­hogy hamarosan megbeszél­jük, mit énekeljek.- Mi volt a legfurcsább hely, ahol valaha is fellépett?- Duhajtól nem is olyan mesz- sze, Abu-Dzabiban, szó szerint a sivatag közepén. Vigyáznunk kellett éneklés közben, hogy a szél ne fújja tele homokkal a szemünket-szánkat. NÉVJEGY JÓSÉ PLÁCIDO DOMINGO spanyol operaénekes-tenor SZÜLETETT: 1941. január 21.. Madrid MEXIKÓVÁROSBAN kezdett ze­nét tanulni, miután szülei Mexi­kóba emigrálták 1949-ben. ELSŐ SZÍNPADI FELLÉPÉSE 1959-ben volt. 1967 ÉS 1971 KÖZÖn a világ szinte összes jelentős opera- színpadán fellépett. 1973 ÓTA egyre többet vezé nyel. Jelenleg két társulat, a washingtoni Nemzeti Opera és a Los Angeles i Opera igaz­gatója. 9 GRAMMY-DÍJAT kapott Több mint tíz ország tüntette ki. többek között a Magyar Köz- társasági Érdemrend közepke- resztje a csillaggal birtokosa.- Joyce DiDonato mondta buda­pesti koncertjén: még nem hal­lott közönséget úgy tapsolni, mint a magyart. Szavunk is van a lassú, ütemes, hangos tapsra: vastaps. Tényleg másként tapsol egy-egy ország közönsége?- Ez így van. Olykor még a vá­rosok között is akad különbség. Vegyük Sevillát, ott hármas rit­musban, triolázva tapsolnak. A magyarok lassan kezdenek, aztán begyorsítanak, és valósá­gos hangorkán alakul ki. A ma­gyar közönség roppant lelkes, jó előtte énekelni. A színésznőnek olyanfajta tehetsége volt, amit nem lehetett elnyomni Honthy Hanna kedvence volt A Kossuth-djías Lehoczky Zsuzsának júliusban ünne­pelték a 80. születésnap­ját, a színésznő a Halhatat­lanok Társulatának is tagja. Az Operettszínház szeptem­ber 12-én a Mágnás Miska különleges előadásával kö­szönti az ötvenöt éve náluk játszó örökös tagját. Tóth Ildikó/hot! kozpontiszerkeszetoseg@mediaworks.hu- Szegeden született, katona­tiszt lányaként. Nyilván akkor nem voltak anyagi gondjaik, de a háború után nem lehetett jó ajánlólevél egy horthysta tiszt családtagjának lenni.- Édesapám ezredes volt, 1942-ben meghalt. Addig jól éltünk, gyönyörű lakásunk volt, aztán el kellett cserélni egy társbérletre. Édesanyám Floridsdorfban érettségizett, nyelvet meg zongorázni ta­nult. De hát nem mehetett el zongoristának, amikor öz­vegy lett. Én már egészen ki­csi koromban táncolni tanul­tam. Nem volt hátrányom so­ha, azt hiszem, olyanfajta te­hetségem volt, amit nem lehe­tett elnyomni. Amikor 1962- ben az Operettszínházhoz ke­rültem, hamar beilleszked­tem a csapatba.- Bakfisfejjel már táncolt a Szegedi Nemzeti Színházban, aztán elszerződött a kaposvá­ri színházhoz. Életében először költözött el otthonról.- Nem egészen egy évre. Az 1956/1957-es évadra szer­ződtetett Zách János igazgató, már szubrettnek. Németh An­tal, a Nemzeti Színház volt fő­rendezője foglalkozott a fiata­lokkal, Tordy Gézával, Csurka Lászlóval és velem.- 1962 fontos év volt az éle­tében. Akkor hívták az Ope­rettbe, küldték ki Helsinkibe, a VIT-re, ahol megismerkedett Tichy Lajossal, a futballváloga­tott kiválóságával. Szerelem volt első látásra? Igazán jóké­pű és értelmes ember volt a középcsatár.- Már itthon hívott fel, hogy nem lenne-e kedvem elmenni vele vacsorázni. Éhes voltam, mentem. Tényleg jóképű volt, nálam a csinosság az ajánlóle­vél, de hiába Adonisz egy fér­fi, ha nem tudunk beszélgetni.- 1966 és 1975 között, amíg tartott a házasságuk, önök vol­tak a futballrajongók és a szín­házat szeretők kedvenc párja. Miért váltak el?- Azért fáradt el a kapcso­lat, mert én harminc nap har­mincnégyet játszottam, a fér­jem pedig a futball miatt hol edzésen, hol összetartáson volt. De ő volt a gyerekem, Krisztina apja.- Az Operettbe úgy érkezett, hogy Szegeden végigjátszot­ta a műfaj nagy szubrettszere- peit. És állítólag Honthy Han­na, a primadonna kedvence lett, talán mert nem volt a ve- télytársa.- Valóban nem voltunk stimmkollégák. Honthyval mindenki nagyasszonyként bánt, én a magam szegedi szemtelenségével tegeztem, és ez tetszett neki. Én is azt érzem ma, hogy megfiatalo- dok, ha egy ifjú kolléganő be­mutatkozik, és letegez. Han­na egyszer meghívott a cso­dás, márványlépcsős luxus­villájába Sárdy Jánossal meg a körülbelül egyidős kislá­nyainkkal együtt. És egyszer­re négy baba lett a helyiség­ben: mindkét kislánynak ak­kora játék babát ajándékozott, mint ők maguk.- Ön, a hajdan nélkülöző kis­lány is rácsodálkozhatott az ajándékra.- Valóban nagyon szegé­nyek voltunk. Eladtuk a Bö- sendorfer zongorát, abból él­tünk egy ideig. A festménye­kért krumplit, sót kaptunk. Emlékszem a karácsonyra, amikor nem tudtunk fenyő­fát venni. Anyám kiküldött a Széchenyi térre, hogy szed­jem össze a gallyakat, amik az árusok után maradtak. Azt tettük egy befőttesüveg- be, mert a vázák sem voltak már meg.- Az édesanyjával nagyon szo­ros volt a kapcsolata?- Amikor megszületett a kislányom, felhoztuk édes­anyámat Pestre, nekünk segít­ség volt és ő sem volt egyedül. Már olyan négy-öt éves volt Zi- zi - ez a családi beceneve a lá­nyomnak -, amikor a Mág­nás Miskát játszottuk Bodro­gi Gyulával. Édesanyám nem vette észre, annyira nézett minket, hogy Zizi lejött az első sorig, kezében egy nagy tállal, és felkiabált a színpadra: „Ma­ma, hoztunk neked fánkot!” Mi épp a Csiribirit énekeltük... Hatalmas taps tört ki, a gyere­ket ünnepelték.- A lánya felnőtt, ön pedig el­vált a második férjétől is. Most kettesben él az uszkárjával, Fincivel. Hányadik is a kutyus a sorban?- Az ötödik. Az elsőt Zizinek vettem karácsonyra, szépen becsomagoltam, a kislányom­nak elállt a szava a meglepe­téstől, Lajos meg azt mondta, indul válóperes ügyvédet ke­resni. Aztán ő kényeztette a legjobban a kutyust.- Szeptemberben ünnepi elő­adásra készül az Operettszín­ház. A Mágnás Miskát adják elő az örökös tagjuk tiszteletére.- Lőrinczy György főigaz­gató és Kerényi Miklós Gábor művészeti vezető ötletei való­sulnak meg, új szereplőkkel. Bajor Imre és Oszvald Mari­ka helyébe Peller Károly és Peller Anna lép, és Kalocsai Zsuzsa és Faragó Topy is sze­repel. Én is színpadra lépek. Az utolsó élő tagja vagyok an­nak a csapatnak, amelybe na­gyon fiatalon kerültem, és amelyet Honthy Hanna mel­lett többek között Németh Ma­rika, Petress Zsuzsa, Feleki Kamill, Latabár Kálmán és Rátonyi Róbert neve fémjelez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom