Somogyi Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-12 / 189. szám

4, MEGYEI KÖRKÉP 2016. AUGUSZTUS 12., PÉNTEK Arcul csapással ért fel a parlamenti államtitkár válasza a településen élőknek Barcson ásták meg Vízvár sírját Ez áll a vízvári pe- tícióban:„Mi, gyer­mekeink és telepü­lésünk sorsáért ag­gódó vízvári polgá­rok, határozottan tiltakozunk általá­nos iskolánk felső tagozatának bezá­rása ellen. Követel­jük, hogy az Emberi Erőforrások Minisz­tériuma vonja visz- sza az intézmény, valamint a falu éle­tét tragikusan befo­lyásoló határozatát, és tegye lehetővé a felső tagozaton végzett oktató-ne­velő munka közsé­günkben történő megmaradását!” ► Folytatás az 1. oldalról VÍZVÁR Ander Balázs, a térség jobbikos országgyűlési képvi­selője szóban és írásban is in­terpellált, igyekezve feltár­ni település jövőjét beárnyéko­ló állami döntés hátterét. Rét­vári Bence (EMMI) államtit­kár válaszában azt hangsúlyoz­ta, hogy megkérdezték a vízvá­ri alkalmazotti közösség, a szü­lők és a diákok véleményét, s mint állította, a megkérdezet­tek nagy része támogatta az át­szervezést. - Ilyen jellegű sza­vazás nem volt nálunk Vízvá­ron - húzta alá Farkas Rita. - Itt mindenki ellene volt a be­zárásnak, a szülők, a tanárok, ezért próbálták azt is megvaló­sítani, hogy a nemzetiség isko­laként működjön tovább, a falu­ban nagy felháborodás követte az államtitkár szavait. Információink szerint a Rét­vári Bence által idézett vokso­lást Barcson tartották, ahol va­lójában a barcsi tagiskolák kö­zösségei (alkalmazottak, szülői munkaközösségek, diákönkor­mányzatok) határoztak a víz­vári felső tagozat sorsáról. Ez úgy lehetséges, hogy a falu ál­talános iskolája tagintézménye a barcsi Deák Ferenc általános iskolának, ami egy nagy gyűjtő­intézménynek, a Barcsi Általá­nos Iskola, Gimnázium, Kollégi­um, Alapfokú Művészeti Iskolá­nak ugyancsak része. Úgy tud­juk, a voksoláson még a barcsi óvodák és zeneiskola részéről is kifejezték véleményüket a vá­rosuktól 25 kilométerre fekvő nagyközség iskolájáról. Ebben a relációban a vízvári iskola sza­vazatai egyszerűen elvesztek a temérdek városi szavazat kö­zött, amennyiben valóban részt vehettek annak a véleménynek a kialakításban, amire végül az államtitkár hivatkozott. Ahogyan korábban megír­tuk, a végül hivatkozott, írás­ban csatolt véleményezési eljá­rásról készített jegyzőkönyvek alapján az alkalmazotti közös­ség 119-41-8 (támogatta, nem támogatta, tartózkodott), a szü­lői szervezet 48-47-7, a diákön­kormányzat 35-30 arányban szavazott a vízvári iskola kérdé­séről. Ezekből a számokból is látszik: összesen 168 alkalma­zott szavazott, jóllehet a vízvá­ri iskolában alig több, mint tíz ember dolgozott az elmúlt tan­évben (hét pedagógus, két taka­rító, egy karbantartó).- Egyszerűen minden irány­ba lehúzták felénk a rolót, mert a közlekedés még mindig nem tisztázott, hogyan fognak a gye­rekek más iskolákba járni - pa­naszolta Farkas Rita, aki egy helyi aláírásgyűjtésben is részt vesz, mintegy utolsó reménysu­gárként, hogy végre megtudják a döntéshozók: a vízváriak meg akarják tartani felső tagozatot és iskolájukat. A petíciót eddig 160-an írták alá a faluban, so­kan olyan idősek is, akiknek a gyermekei, unokái sincsenek már a faluban, mégis tudják, a település megmaradásának alapja az iskola. A faluba egy sokgyermekes család költözött volna a közeljövőben, azonban a felső tagozat megszüntetése után a jól szituált házaspár in­kább elállt házvásárlási szándé­kától - tudtuk meg az egyre el­keseredettebb helyiektől.- Egyáltalán nem jó a hely­zet, én már sok mindenben nem reménykedem - mondta Kozma László, Vízvár polgár- mestere, akinek a napokban súlyos vízellátási gondokkal is szembe kellett néznie, mert ahogyan megírtuk, a települést és még két környező falut ellá­tó kútjuk teljesen tönkrement. - A gyerekeket átvették már má­sik iskolákba, s az eddigiek ta­pasztalatából az jön ki, hogy sok okunk nincs reménykedni, hiá­ba a petíció. Már a tankönyvek sem hozzánk jöttek, de a legna­gyobb probléma, hogy a közleke­dés sem biztosított még mindig szeptembertől a környező váro­sok irányába, pedig augusztus közepe van - emelte ki. - Most kaptam egy levelet a Közlekedé­si Koordinációs Központ illeté­kesétől, aki szerint „látens” lét­számokat küldtünk nekik, ami­kor azt kértük, hogy gondolják át a buszközlekedést. Azt írják, hogy a Klebelsberg Intézmény­fenntartótól kapott információ­juk szerint Somogyudvarhely- re fognak járni az iskolásaink, s oda van megfelelő járatuk. Arra nem vették a fáradtságot, hogy megkérdezzék, hova is mennek a gyerekek, mert a vízváriak abba az irányba Csurgóig sze­retnének eljutni, mert a refor­mátus egyház fenntartásában működő csurgói iskolába jár­nak majd.- Taranyban nem ragaszkod­nak az iskolájukhoz, érthető a megszüntetése, Vízvár azonban nem ilyen - mutatott rá Ander Balázs képviselő, aki azt is vitat­ja, hogy a végén kifizetődő len­ne az éves szinten 13 millió fo­rintot spóroló döntés. - A gyere­keket utaztatni kell majd, etet­ni, s úgy tudom, a vízvári iskolá­ban nem lehet leválasztani a fű­tést, így nem lesz egyértelmű a megtakarítás, másrészt viszont amikor milliárdok mennek más egyéb, nélkülözhető beruházás­ra, ez a pénzösszeg nem lehet in­dok egy ilyen horderejű döntés meghozatalakor. Szűcs Tibor Boszorkányostól a vézásig: hagyományaikkal fűszerezik a mindennapokat Gazdagítja lehetőségeit Buzsák Táborozókat fogadnának az ifiszállóban Harminc féiohelyes, összkom- nal is el lehet tölteni akar egy fortos diákszállót alakított ki az egész napot, ahol a gazdagon önkormányzat - szívesen látná- berendezett épület mellett a nak taborozókat a faluban. - A helyi hímzéssel is megismer- helyi pedagógusok bevonásá- kedhetnek, lehetőség van a ha val szeretnénk táborokat szer- gyományos, helyi kemencés vezni, gondolok például tánc-, ételek kipróbálására, vagy egy kézműves-, nyelvi-, zenei tábo- kellemes szalonnasütésre, - rokra- így Vaszilkó Nora. - Aki mondta, A felújított diákszálló ide látogat, annak számos le- teljesen felszerelt, igény szerint hetősége van, hiszen a tájház- önellátásra is alkalmas. Őrzik hagyományos ünnepeiket Buzsák A lakosságot meg­tartó erő nem csak a taka­ros falu kedvező földrajzi fekvésében rejlik, folyama­tos fejlődése és a helyi ha­gyományokkal megfűsze­rezett közösségi élet mind vonzó az emberek szemé­ben Buzsákon. Gyeszát Zsolt zsolt.gyeszat@mediaworks.hu MOZGALMAS volt a hétvége a község életében, horvát test­vértelepülésük, Veliki Grde- vac látogatóit fogadták. - Aktív kapcsolatot ápolunk, kultúr- csoportjaink és focicsapataink már többször találkoztak 2012 óta - így Kara Lajos polgármes­ter. Ezúttal is így történt, izgal­mas focimeccsen mérték össze tudásukat a magyar és horvát barátok. - A program része volt egy közös balatoni séta­hajózás is, költségekhez négy képviselőnk járult hozzá ne­gyedéves tiszteletdíja felaján­lásával. Szeretnénk, ha nem csak barátilag látnánk vendé­gül egymást a jövőben, azon dolgozunk, hogy kölcsönös gazdasági érdekeink is érvé­nyesüljenek - tette hozzá. Kö­zös pályázatokban látnak lehe­tőséget, a két község vállalko­zói rétege is felvette már a kap­csolatot. Közös pont a fürdő is, Veliki Grdevacnak is van, Bu- zsáknak pedig ismert a Csisz- ta-fürdője. A gyógyhatású ter­málfürdő „kinyújtózik” a jö­vőben, s területének növelése mellett többek között egy, a ví­zilabda játszására is alkalmas úszómedence megépítését ter­vezik. A fürdő nem csak meg­hosszabbíthatja a nyári sze­zont, de előre is hozhatja azt, rossz idő esetén pedig lehető­séget kínál az ásványi anya­gokban gazdag gyógyhatású termálvíz. A helyiek közül so­kan látják a lehetőséget a tu­rizmusban, közel húsz szállás­hely van a faluban, köztük ven­dégházak, panziók. A fürdő öt kilométerre fekszik Fonyódtól, ezért kerékpárúttal kötik majd össze a két települést, hiszen többen is szívesen kerekeznek a környékén. Ahogy a kisvasút „felélesztése” is a tervek közt szerepel. Az elhelyezkedési lehetősé­geket a Balaton közelsége is megtámogatja, a helyi fürdőn többen is megtalálták számítá­saikat, de az önkormányzat is sokakat foglalkoztat, közel hat- vanan dolgoznak a közmunka­programban. A falu karbantar­tása és a kertészeti tevékeny­ség mellett térkő-gyártással foglalkoznak, melynek jelen­tős részét a falu térkövezésé­ben hasznosították. - Ahogy a kertészetben megtermelt zöld­ségeket, az azokból készült sa­vanyúságokat a közüzemi ét­keztetésben hasznosítjuk, az óvodások, az általános isko­lások, a szociális étkeztetés­ben résztvevők számára - je­gyezte meg Mezriczky Tünde jegyző. - Tíz éve nem tapasz­talható csökkenés a falu lakos­ságát illetően, jelenlegi létszá­munk 1541 fő - mondta Ka­ra Lajos. Közel kétszáz ingat­lan van külföldi tulajdonban, csaknem a felében élnek élet­vitelszerűen. - Szemmel látha­tóan minden porta ápolt és ren­dezett, még azoké is, akik csak ritkán látogatják meg hétvégi házukat - fűzte hozzá Mezricz­ky Tünde. - S bár a közmun­kaprogramnak nagy szerepe van benne, a falu összképéért mindenki hozzáteszi a magáét. Ezért is ragaszkodnak Buzsák- hoz a helyiek, szépsége mellett pezsgő közösségi élet van a fa­luban.- A közösségre nem lehet pa­nasz, összetartóak a fiatalok - mondta Vaszilkó Nóra, a falu­ház vezetője. Nem is kell mesz- szire menni példáért, a széles körökben ismert Buzsáki Bo­szorkányos Néptánc Egyesü­letnek is van egy Katykarin- gó utánpótlás csoportja, mely- bár nem csak buzsákiakat- de közel negyven gyerme­ket fog össze. Visszakerült Bu- zsákra a „Buzsáki lakodalma­sok” című képzőművészeti al­kotás, melyet Szabó Béla festő­művész készített. A képet ün­nepélyes keretek közt adják át a búcsú alkalmával a faluház­ban. A faluház is egyre aktí­vabb, s őrzi a helyi hagyomá­Augusztus 13-án kezdődik a bu­zsáki búcsú Bagó Bertalan kiállí­tásának megnyitójával és Szabó Béla festőművész képének le- leplézésével. Az augusztus 15-ig tartó ünnepen számos kulturális eseménnyel készülnek. Szeptember 24-én tartják meg hagyományaikhoz híven a szü nyokat - a helyi népművésze­ti értékekből, hímzésekből, fa­faragásokból rendeznek kiállí­tást. A helyi hímzést a falu köz­pontjában három tojás őrzi, a vézás, rátétes és boszorkányos motívumokkal, melyet szíve­sen meg is mutatnak a „régi­ek” tudását őrző helyiek.- Nagy öröm számomra, hogy foglalkoznak a fiatalok­kal és régi hagyományainkra tanítják őket - jegyezte meg Vajai Lajosné, aki régebben az asszonykórus tagja volt, ma réti napokat, mely az Orszá­gos Szántóverseny döntőjének is helyet ad. A Buzsákért-So- mogyért Alapítvány bált rendez november 19-én, melynek be­vételével a buzsáki végzős kö­zépiskolásokat, és a felső ok­tatásban nappali tagozaton ta­nulókat támogatják. nyugdíjasként él szeretett falu­jában. Az idén is elindult Buzsák a Virágos Magyarországért programban, igyekezetüket ta­valy a Magyar Önkormányza­ti Főkertész Szövetség külön- díjjal jutalmazta. - Szerettük volna felkelteni kicsit a helyi­ek érdeklődését, így egy virá- gosítási versenyt is kiírtunk a faluban a programmal párhu­zamosan, melyre többen is ne­veztek - mondta Vaszilkó Nó­ra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom