Somogyi Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)
2016-08-11 / 188. szám
GAZDASÁG 7 2016. AUGUSZTUS 11., CSÜTÖRTÖK Egyre többen vennénekvagy építenének lakásokat BUDAPEST Nyolc százalékkal többen vennének vagy építenének biztosan lakást a következő egy évben a három hónappal ezelőttihez képest a GKI Gazdaságkutató Zrt. júliusi felmérése szerint, és az ezt valószínűsítők köre is 4 százalékkal nőtt. Az egy évvel korábbihoz viszonyítva a vásárlást vagy építést biztosan tervezők köre pedig több mint duplájára nőtt, az ezt valószínűsítők pedig 36 százalékkal vannak többen. A lakásvásárlási hajlandóság újabb csúcsra jutott, hasonlóan kedvező adatokat 2008 végén regisztráltak. A lakásfelújításra és -korszerűsítésekre vonatkozó kilátások is erősödtek az előző, áprilisi felméréshez képest. Az erre biztosan vállalkozók aránya 5, a valószínűleg vállalkozóké 10 százalékkal bővült. A családi otthonteremtési kedvezmény (csők) a válaszadók 10 százaléka szerint jelentősen, 53 százaléka szerint kissé élénkíti majd a lakásépítéseket. Az áprilisi felmérésnél ez az arány még 38,46, illetve 16 százalék volt. Az építési telek piacára vonatkozó kilátások* az elmúlt időszakban folyamatosan javultak, és idén áprilisra magas szintet értek el. A júliusi kisebb negatív korrekció ellenére a várakozások derűlátóak, továbbra is jelentős keresleti túlsúlyt jeleznek. A válaszadók a következő 12 hónapban 3-8 százalékos áremelkedést várnak a telekpiacon. A júliusi felmérés során 110 ingatlanokkal foglalkozó cég, valamint 1266 vállalat válaszolt, a lakossági minta pedig reprezentatív, ezerfős volt. A felmérés az idei évtől a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének támogatásával készül. MTI Még mindig kevés az új lakás 4 A nagyáruházakat is elérte a munkaerőhiány 15 ezer dolgozó kéne Válságtanácskozást tartott tegnap a Tesco két kiskereskedelmi ágazati szak- szervezettel, mert a cég gyáli raktárában nincs elég dolgozó. Ez pedig már a boltok feltöltését veszélyezteti. Az érdekvédők szerint a munkaerőhiány szinte minden áruházláncot érint, mert az alacsony fizetések miatt gyakran az ipari parkok csábítják el a dolgozókat. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu BUDAPEST/GYÁL Egyre égetőbb a munkaerőhiány a kereskedelemben, és ezt már nemcsak a munkaadók, de a vevők is megérzik. Mint a Népszabadság megtudta, tegnap válság- tanácskozást tartottak a Tescó- nál, mert a munkatársak hiánya oda vezetett, hogy az már az áruházak ellátását veszélyezteti. Az áruházlánc azért hívatott be két kiskereskedelmi ágazati szakszervezetet soron-kívül, volna szükség ahhoz, hogy az összes üzletet ellássák, a helyzet pedig azóta sem javult. Pedig a vezetés kölcsön munkaerővel is megpróbálta orvosolni a problémát, csakhogy ez komoly bérfeszültséget szült a gyáli központban, mivel a „beállósok” többet kaptak, mint az állandó munkások. „Valóban volt egyeztetés - ismerte el lapunknak Sáling József, a Keresedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke. - Az áruházlánc három bérrendszert alkalmaz, és arról tárgyaltunk, hogy a szóban for- gq részleget hogyan lehet átsorolni, így magasabb fizetést adni a munkatársaknak." Pedig azt az érdekvédők is elismerik, hogy a Tesco komoly fizetésemelést adott a munkatársaknak az elmúlt egy évben. Átlagban - munkakörönként és régiónként eltérő mértékben -15 százalékos volt a bérfejlesztés. Ez azonban úgy tűnik, nem segít, mégpedig azért nem, mert a probléma mélyebben gyökerezik: az ország nagy részében és a többi áruházláncnál is jelentkezett már kisebb-nagyobb mértékben a munkaerőhiány. „Jelenlegi becslések szerint mintegy 15 ezer munkavállaló hiányzik a kereskedelemből országszerte - mondta Sáling ló- zsef. - Az áruházláncok például sok esetben egymásra licitálnak, hogy ne csak megtartsák a munkatársakat, de adott esetben elszipkázzák egymástól a dolgozókat. A jelenlegi szakmunkás minimálbér 129 ezer forint havonta, de például éppen a Tescónál ez 143 ezer forint, vagyis a szakmunkások nem kereshetnek ennél kevesebbet. Ennek ellenére a dolgozók nagyon alulfizetettek, és ezért is általános a kereskedelmi dolgozók elvándorlása. A munkaerő- hiány a nagyobb városok környékén általános, hiszen ezek gyakran minimum regionális ipari központok is. A helyi ipari parkok pedig hasonló fizikai munkáért havi bruttó 160-170 ezer forintot is megadnak a kereskedelemből átcsábított munkavállalóknak.” Az áldatlan állapotok ellenére nem valószínű, hogy igen jelentős további emelésre szánnák el magukat a láncok - így a válságos helyzet nem valószínű, hogy egyhamar rendeződik. A munkaadók ugyánis Sáling József szerint egymást figyelik, s döntéseiket ennek tükrében hozzák meg. Általános vélekedés azonban, hogy várhatóan a kormány jövő évi, immár választások előtti intézkedéseivel kedvezhet a szektornak. így a személyi jövedelemadó csökkentésével emelkedhetnének tovább a fizetések. Vagy jelentősebb járulékcsökkentést hirdet meg a kabinet, ami a munkaadók terheit mérsékelné. Ezzel pedig tér nyílhatna az újabb, komolyabb béremelésekre. Egy jelentősebb járulékcsökkentés is segíthetne nogy Közösen urra legyenek a cég központi raktárát sújtó wem UJfcl Vdddnidpi munkaerőhiányon. A Tesco üzleteiben főleg a friss termékekből alakult ki áruhiány, mivel a cég gyáli raktárában nincs elég dolgozó, és nem tudják összekészíteni az üzletekbe kiszállítandó árucsomagokat. A lap forrásai szerint már hetekkel ezelőtt is legalább harminc százalékkal több munkavállalóra lett Az, hogy a parlament őszi ülésszakában beterjesztik a kiskereskedelmi munkavégzésre vonatkozó szabályozást, nem azt jelenti, hogy visszaállítanák a vasárnapi boltzárat, mondta el Kosa Lajos, a Fidesz frakció- vezetője a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A tervek kapcsán ugyanis a szocialisták azt állították: a kormánypártok a vasárnapi boltzárat hoznák vissza. Kosa szerint annyi történik, hogy mivel vissza kellett vonni a korábbi szabályozást, a kiskereskedelemben dolgozók rosszul jártak. így szabályozni kell egyebek mellett, hogy hány vasárnapon dolgozhassanak az emberek egy évben és mely napokon ne tartsanak nyitva a boltok. Az MSZP sem mond ellent annak, hogy ünnepnapokon, így például december 24-26-án vagy augusztus 20-án zárva legyenek - tette hozzá Kosa. Újabb járvány fenyegeti a marhákat: védekezni kell MAGYARORSZÁG Félő, hogy a bőrcsomósodás megjelenik hazánkban. Ha így lesz, akkor kereskedelmi tilalmat kell elrendelni. A legutóbbi kéknyelvjár- vány miatti exportstop csaknem 20 milliárd forint kiesést okozott. Az újabb betegség 2015 nyarán kezdődött Görögországban, és 2016-ban került Bulgáriába. Szerbiában már több tucat esetet észleltek, a legutolsót 230 kilométerre a magyar határtól. A vakcinázást a szerb hatóságok megkezdték. „A globális felmelegedés miatt az ilyen kórokozókat terjesztő, zömmel ízeltlábúak egyre északabbra vándorolnak, ezért várható, hogy előbb-utóbb megjelenik nálunk is a bőrcsomósodás” - mondta el a Világgazdaságnak Németh Antal, a Vágóállat- és Hús Terméktanács korábbi elnöke. Hozzátette: a legfontosabb, hogy az állattartók védekezzenek a szúnyogok és egyéb rovarok ellen. Ez nem könnyű feladat, hiszen a kórt legelő szarvasmarhák kaphatják meg, amelyek nagy területet járnak be, és nem védhető istállóban vannak. „A megelőzésben az állatorvosokra is nagy felelősség hárul” - fogalmazott a szakértő. A kór emberre ártalmatlan. Az országos főállatQrvos, Bognár Lajos is a fogyasztókat igyekezett megnyugtatni a minap. Kijelentette: a marhahúst vásárlóknak nincs mitől félniük. Az emberre veszélytelen, ám a haszonállatokra nézve komoly kárt okozó betegség volt a közelmúltban a kéknyelv, amelyet ráadásul szintén egy szúnyogfaj terjesztett. Az ilyen állatbetegségek nagyon nehezen izolálhatok, részben ebből adódik a gazdasági károk jelentős része is. Az állategészségügyi protokoll szerint a kéknyelv-betegség felbukkanásakor a kitörési pont körül 20 kilométeres zárlatot rendelnek el, ám létezik a 100 kilométeres védő- és a 150 kilométeres megfigyelési körzet is. Szigorúbb körzetből enyhébbe nem szállíthatók az állatok. A nagy körzetek miatt azonban a kérődző állatok adásvétele, különösen az egész évben jelentős magyar marhaexport akár meg is bénulhat egy-egy szúnyog által terjesztett veszélyes kór miatt. MW Hiteladósok: ha valaki szerződést módosít és fizetne több részletet, későbbi tehertől mentesülhetne Nagyot nőhet a törlesztő, de sokat is spórolhatnak BUDAPEST Az elszámolás és a forintosítás az árfolyamgátas ügyfelek tartozását és kamatszintjét is csökkentette, ugyanakkor az eredeti árfolyamgátas szerződési periódus után 15 százalékkal is emelkedhetnek a törlesztőrészletek - hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank, kiemelve, magasabb törlesztő- részlet önkéntes vállalásával jelentős későbbi terhektől mentesülhetnek az érintettek. A forintosítással érintett, korábbi árfolyamgátas deviza alapú jelzáloghitel-szerződéseknél a törvény külön kedvezményszabályt határozott meg. Eszerint a volt árfolyamgátasok törlesztőrészlete 2015 februárjától, a forintosítás idejétől nem haladhatja meg a januári törlesztés mértékét. A korlát az adott szerződésre megkötött árfolyamgát kezdetétől 60 hónapig érvényes. Az árfolyamgátas fogyasztóknak a 60. hónap után meg kell kezdeniük a gyűjtőszámlán felhalmozott tartozás fizetését, amely a törlesztőrészletek törvény szerint szabályozott növekedését vonja magával. Az MNB szerint az elszámolás és forintosítás hatására az árfolyamgátas szerződéseknél ösz- szességében csökkent a fennálló tartozás, a kamat mértéke pedig a tisztességes kamatszintre csökkent: az elszámolás pozitív hatását mutatja, hogy az árfolyamgátas gyűjtőszámlák 92 százaléka megszűnt. Ám a dolog velejárója, hogy a döntően svájci frank alapú jelzáloghitel-szerződések esetében a tartozások 256,47 forint/sváj- ci frank árfolyamon történt forintosítása a törlesztőrészletek emelkedésével járt volna a 180 forintos svájci frank árfolyamhoz képest. Ezért az árfolyamgátas szerződések védelme érdekében a forintosítási törvény továbbra is fenntartotta a törlesztőrészletekre vonatkozó korlátot. így az árfolyamgát kezdetétől számított 60 hónapig a törlesztőrészletek mértéke nem haladhatja meg a tavaly januárban fizetett, 180 forintos svájci A hitel futamideje is rövidülhet frank árfolyamon számított törlesztőrészletet. Emiatt különbözet keletkezik, amelyet a bankok nyilvántartanak, a különbözetek a nem esedékes követelésrészekkel megegyező módon kamatoznak. Az árfolyamgát lejárta után a havi törlesztés mértékét az érintett pénzügyi intézmények a jogszabály alapján legfeljebb 15 százalékkal növelhetik meg. Ennek betartására a törlesztési futamidőt is megnövelhetik. Minél hosszabb viszont a futamidő, az adósnak összességében annál nagyobb összeget kellene fizetnie kamatként. Az MNB ezért már a forintosításkor felhívta a figyelmet: az adósok, ha tehetik, a 60 hónapos periódus alatt kezdeményezzék bankjuknál szerződésük módosítását, és vállalják magasabb törlesztőrészlet fizetését. Ez a lépés a havi törlesztés átmeneti növekedésével, esetlegesen a szerződés módosítása díjának megfizetésével jár - cserébe azonban az árfolyamgát 60. hónapja után az adósok elkerülhetik a törlesztőrészletek jelentősebb emelkedését, és a futamidő kitolódásának kockázatát. Terheiket tovább enyhíti, hogy a forintosítás óta eltelt időszakban a fair banki törvény előírása alapján mérséklődhettek meglévő jelzáloghitel-szerződéseik kamatai, s így a törlesztésük is. MTI
