Somogyi Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-11 / 188. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2016. AUGUSZTUS 11., CSÜTÖRTÖK KÉKHÍREK Lángolt a tarló, a szemét és a bálák SOP0 i Tapsonyban három nagyobb körbála kapott láng­ra kedden este, Szu lókban a tarló gyulladt meg, a területet körbe kellett tárcsázni. A há­rom körbála kedden délután kapott lángra Tapsony külterü­letén. A marcali és a böhönyei tűzoltók kiérkezése előtt a tar­lót erőgéppel körbetárcsázták, megakadályozva a tűz tovább- ’ terjedését, a közeli kiskertek már nem voltak veszélyben. A tűzoltók a bálákat kéziszerszá­mok segítségével szétbontot­ták, két gyorsbeavatkozóval a tüzet eloltották. Közben a sió­foki tűzoltókat Lepsénybe ri­asztották, ahol az erdő szélén égett az összehordott hulla­dék. Szülök külterületén a tar­ló gyulladt meg kedden este. A területet ugyancsak körbe kel­letttárcsázni, körbetárcsáz­ták, majd a tűzoltók megfékez­ték a lángokat, a kéthektáros terület mintegy negyedét érin­tette a tűz. Balesetek egymás után BALATONBOGLÁR, BALATONLEL- E Betonhídnak csapódott egy személyautó kecjden délután Balatonlellén, a Szent Imre ut­cában történt baleset után az autó vezetőjét a mentőszolgá­lat munkatársai a helyszínen ellátták. A járművet a balaton- boglári önkormányzati tűzol­tók áramtalanították, majd át­vizsgálták. Éjfél után néhány perccel Balatonbogláron, a Ko­dály Zoltán utca és a Határ köz. kereszteződésében egy autó árokba hajtott és felborult. Az egyik utas csak a tűzoltók se­gítségével tudta elhagyni a a kocsit, ahol ketten utaztak, mindkettejüket a mentők kór­házba szállították. oo (0 agy az almát Térkép a szőlő megóvásáért A Központi Statisztikai Hi­vatal adatai megmutatják, 2014-ben az előző évekhez képest magas, 780 ezer ton­na volt a hazai almaterme­lés, ezzel szemben tavaly 520 ezer tonna termett az MTI szerint. Az idén a tava­lyihoz képest is gyengébb le­het a gyümölcs országos ter­méshozama, ezt alátámaszt­ják somogyi szakemberek tapasztalatai is. Gyeszát Zsolt zsolt.gyeszat@mediaworks.hu SOMOGY - Somogy megyében néhány Balaton-parti ültet­vényt kivéve teljesen elfagy­tak az almaültetvények, a fagy gyakorlatilag letarolta belső Somogy almáskertjeit - vála­szolta kérdésünkre Tömösvá- ry Máté, a Balaton-Ker-Tész Szövetkezet kereskedelmi ve­zetője. - Somogybán körülbe­lül 350-400 hektáron termel­nek almát, mely országos vi­szonylatban nem nagy, ám a helyi gazdáknak különösen fontos, hiszen az elmúlt évek-. ben legalább 200-250 hek­tár almaültetvényt szüntettek meg megyénkben. A szakember szerint So­mogybán alapvetően nagyobb arányban van jelen az ipari termelés az elöregedő ültetvé­nyek és a termesztéstechnoló­gia miatt. - A fagykár sújtot­ta ültetvények esetében nem beszélhetünk minőségről, hi­szen betakarítható gyümölcs sem lesz - mondta Tömösváry Máté. - A legnagyobb problé­ma az, hogy költség a további­akban is felmerül annak elle­nére, hogy nincs betakarítás, a kerteket a következő szezon eredményességéért továbbra is gondozni kell. Sajnos azt le­het mondani, hogy az alma­termelők az idei kiesésük mi­att csak a következő szezon­ban tudnak értékesíteni - két évig dolgoznak, míg bevétel­hez jutnak.- A felvásárlási árakról ko­rai lenne bármit is mondani, hazánk - és ezt el kell fogad­ni - nem tud ármeghatározó szereplő lenni külföldi piaco­kon gyümölcsfronton. A kör­nyező országokban, például Ausztriában szintén nagyok a károk, ugyanakkor Lengyel- országból, Észak-Olaszország- ból, akik jelentős ármeghatá­rozó erővel bírnak, nem jelez­tek nagy problémákat. A ko­rábban említett lengyel alma beteríti Közép-Kelet-Európát, és alacsony szinten tartja az árakat. Az idei felvásárlási ár és az országos pontos mennyi­ségi előrejelzés még a hónap közepe-végéig várat magára. Újfent problémát okozhat a sző­lőültetvényekben az amerikai szőlőkabóca, erre figyelmeztet­nek a szakemberek. A védeke­zésben a Nemzeti Élelmiszer­lánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egy internetes térképpel segí­ti a szőlősgazdákat, ahol látni le­het a kabóca aktuális fejlettsé­gi állapotát országszerte, s azt, hogy mivel lehet védekezni elle­ne. Cikkünk írásakor Somogy­bán Balatonboglár és Balatonlel- le alatt észlelték a rovar lárváit - derült ki a Nébih weboldalán el­érhető térképből. Iskolagyümölcs: kizárólag hazai termés jut el a diákhoz- Szövetkezetünk szemléle­te nem engedi, hogy ne ha zai alma kerüljön kiszállítás­ra az iskolagyümölcs-prog- ramban, s annak mennyisége nem olyan mértékű, hogy prob­lémát okozna - mondta Tö- mösváry Máté. - Az iskolagyü­mölcs keretein belül a szövet­kezet megoldja az alma szál­lítását saját tagjai termelésé­ből, hiszen nem csak somogyi termelőink vannak, s tőlük be tudjuk szerezni a kívánt meny- nyiséget - tette hozzá Máté Jó- zsefné, a Balaton-Ker-Tész Szö­vetkezet elnöke. A somogyi gyerekekhez biztosan eljut a hazai alma A mostoha körülmények hihetetlen kiesést okoztak az ágazatnak Eső és hideg zavarta a méheket Csillaghullás az augusztusi égbolton Virslitől lettek rosszul? ► Folytatás az 1. oldalról SIÓFOK Virslitől lettek rosz- szul á sporttáborozó gyere­kek szerdán Siófokon - leg­alábbis ezt gyanítják a la­punkat a történtekről értesí­tő szülők. Összesen nyolc fiatal ke­rült a siófoki kórházba, ahol valamennyien infúziót kap­tak, estére pedig már mind­annyian jobban érezték ma­gukat. Egy siófok-széplaki üdülőben kézilabdatábort tartanak ezekben a napok­ban, ott kapták a gyerekek a virslit, s annak az elfogyasz­tása után jelentkeztek ná­luk a tünetek: hányás, has­menés.- Nyolc gyereket kellett kórházba szállítani, ők In­fúziót kaptak, székletmintát vettünk »valamennyiüktől, melynek jelenleg még várjuk az eredményét - tájékoztatta csütörtökön a Somogyi Hírla­pot Nagy Gábor, a siófoki kór­ház orvosigazgatója.- Egyelőre tehát arról még nem lehet biztosat mondani, hogy mitől lettek rosszul. Az azonban jó hír, hogy mind­annyian jobban érezték ma­gukat estére. Ennek ellenére megfigyelésre bent tartottuk őket éjszakára. F. I. SOMOGY Felejthető évet zárnak a méhészek, csak abban re­ménykednek, hogy segítséget kapnak az augusztus elején rajtolt 2016-2019-es ciklus kö­zötti Magyar Méhészeti Nem­zeti Program keretében. A si­keres tárgyalások eredménye­ként az Európai Unió bizottsá­ga elfogadta a javaslatot, így az eddigi 32 millió eurós alapot 36 millió euróra növelték.- Hiába fektettünk renge­teg. energiát a méhészkedésbe, a természet csúnyán kibabrált velünk - mondta Mészáros Já­nos, a Zselici Méhész Egyesület elnöke. - A sok eső, a váratlan lehűlés hihetetlen kiesést oko­zott az ágazatnak. Az akácvi­rágzáskor szokatlan hideg volt, a repcénél pedig a szinte szűn­ni nem akaró csapadék miatt szenvedtek a méhészek. Egye­sületünknek közel 130 tagja van, s majdnem valamennyi te­rületen hasonló nehézségekre panaszkodtak. Messze elma­radnak az eredmények várt­tól, különösen az akác és a rep­ce lesújtó. Méhcsaládonként nagyjából 5-6 kilót pörgettek ki, míg átlagos években ennek csaknem a két-háromszorosát. Szerencsés János, a tabi mé­hészegyesület elnöke szerint amíg napraforgóból “harmat” közepes eredmények szület­tek, addig akácból kimondot­tan gyenge volt a felhozatal, s a hársméz mennyiségével sem lehet túlságosan dicsekedni. Horváth Csaba, a nagybajomi szervezet vezetője is úgy látja: bár a tagtársak sokat és kitar­tóan dolgoztak, az eredmények ezt nem tükrözték vissza. Az ország többi táján sem voltak szerencsésebbek - ez derült ki a napokban befejeződött XXIX. nemzetközi méhésztalálkozón, a szaktárca közleménye sze­rint az akác, illetve a selyem- kóró és a hárs mézelése is ked­vezőtlenül alakult. Mintegy 20 ezer méhész tevékenykedik hazánkban, a méhállomány pedig közel 1,2 millió méhcsa­ládra tehető. A méhállomány folyamatos emelkedése követ­keztében a méhsűrűség az Eu­rópai Unió tagállamai tekin­tetében immáron Magyaror­szágon a legmagasabb (12,81 méhcsalád négyzetkilométe­renként). A méhek ilyen nagy száma fokozott állategészség­ügyi feladatot, nagyobb odafi­gyelést követelt a termelőktől és az állategészségügyi ható­ságoktól egyaránt. Mészáros János szerint minden fejleszté­si lehetőséget szükséges meg­ragadni, hiszen a mézeladás­ból származó bevételre nehéz alapozni. Mészáros János: nagy a baj- Somogybán is gyengék ala­kulnak a felvásárlási árak, an­nak ellenére, hogy számotte­vően kevesebb mézet állítot­tak" elő a méhészek, mint ko­rábban - folytatta. - Az akác kilója nagyjából 1100 forint, a vegyes 650 forint körül ala­kul, a napraforgó 600-700 és a hárs kilójáért is közel eny- nyire lehet számítani. Ebben a helyzetben szerintem a marke­ting erősítésére, a hazai méz­fogyasztás növelésére kell he­lyezni a hangsúlyt. Bár fontos az export, de szerintem döntő, hogy a lakosság minél több ma­gyar mézet fogyasszon. Örül­nék, ha csak megközelítenénk a német átlagot, ők különösen sok mézet vásárolnak, mely a mindennapi étkezések része. Úgy gondolom, hogy nem sza­bad kizárólag a központi prog­ramokra várni, helyben is lép­ni kell, csak így várható elmoz­dulás. Kaposváron szeptember elején tizedik alkalommal tart­juk meg mézfesztiválunkat, melyre legalább 3-4 ezer láto­gatót várunk, s ezen kívül to­vábbi ötleteink vannak, hogy miként szerezhetnénk újabb híveket a garantált minőségű somogyi méznek. A méhész elnök szerint ha­tásos volt a hazai hatósági szi­gor, amit az utóbbi időben ta­pasztalni lehetett méz-ügy­ben. - Annak idején hihetet­len mértékű ellenérzést és ko­moly gazdasági problémát vál­tottak ki a gyanús eredetű kül­földi mézek, mely ellen a somo­gyiak is határozottan tiltakoz­tak Brüsszelben. Bizonyossá vált: szükség van a fellépésre, ám nem elég ha csak a magyar méhészek hallatják hangjukat, szerintem valamennyi európai ország méhészeinek össze kell fogniuk - hangsúlyozta. H. M. SOMOGY Az augusztusi csil­laghullás egyik legaktívabb időszaka jöhet a héten - az or­szágban többen is Zselicet, mint kivételés megfigyelőhe­lyet ajánlják a nem mindenna­pi látványhoz. Bolygónk agusz- tusban üstökösből származó apró porszemcsék tömegén ha­lad át, melyek a Föld légkörébe érve elégnek.- Több nap is követi most egymást, amikor távcső nélkül, szabad szemmel is érdemes az égre tekintenünk - mondta la­punknak Kolláth Zoltán, a Ma­gyar Csillagászati Egyesület el­nöke. - A Perseidák (augusztu­si meteoreső) az eddigi évekhez képest is kifejezetten látványo­sak az idén - csütörtök éjféltől a pénteki hajnali órákig a hul­lócsillagok egyik legaktívabb időszakát láthatjuk, különösen hajnali fél egy körül, amikor le­nyugszik a Hold. De ehhez ér­demes távolabb menni a vá­rostól, Zselic dombjai kitakar­ják a települések fényeit, s re­mek megfigyelőpontokat biz­tosítanak, nem különben a Bo- ronka-melléki Tájvédelmi Kör­zet vagy akár a Deseda is - je­gyezte meg. Az előző években a Zselici Tájvédelmi Körzet világ- viszonylatban is ritka minősí­tést, „Nemzetközi Csillagoség- bolt-park” címet nyert. Gy. Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom