Somogyi Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-10 / 187. szám

2016. AUGUSZTUS 10., SZERDA GAZDASÁG 7 A fogyasztás adhatott lökést a növekedésnek Feléledhet a gazdaság Tovább csökkentek az árak tavaly óta BUDAPEST Júliusban a fogyasz­tói árak 0,3 százalékkal ala­csonyabbak voltak, mint egy évvel ezelőtt, derült ki a Köz­ponti Statisztikai Hivatal je­lentéséből. Ennek fő oka, hogy az üzemanyagok ára 13 szá­zalékkal esett. Ezzel szemben az élelmiszerek 0,2 százalék­kal drágultak az idényáras ter­mékek árának 5,7 százalékos emelkedése miatt. Az infláció további esését erősen fékezte a szolgáltatási díjtételek 1,3 szá­zalékos emelkedése. Az élelmiszerárak éves emelkedését a burgonya 31,7, valamint a friss zöldségek 4,2 százalékos drágulása mellett az étolaj 7,1, illetve a cukor árának 25,1 százalékos meg­ugrása is okozta. A sertéshús viszont az áfacsökkentés hatá­sára 14,8 százalékkal olcsóbb volt, de 3 százalékkal csökkent a tojás és 6,2 százalékkal a tej ára. A dohányáruk 3,8 száza­lékkal kerültek többe, mint ta­valy, a szeszes italok ára átlag­ban nem változott. A ruházati termékekért 0,9 százalékkal kellett többet fi­zetni, a háztartási energia ára pedig átlagosan 0,1 százalék­kal elmaradt az egy évvel ez­előttitől. MW Nem büntetik Madridot és Lisszabont BRÜSSZEL Elfogadta az Európai Unió Tanácsa az uniós bizottság júliusban tett javaslatát, amely szerint nem rónak ki büntetést Spanyolországra és Portugáliá­ra, amiért a két ország nem tel­jesítette hiánycsökkentési köte­lezettségeit 2014-ben és 2015- ben. Az uniós pénzügyminisz­terek egyetértenek azzal is, hogy adjanak több időt Mad­ridnak és Lisszabonnak a költ­ségvetési kiigazítások teljesíté­sére. Az utóbbi időben mindkét ország komoly erőfeszítéseket tett a közpénzügyek rendbeho­zatalára. Portugáliának az év végéig, Spanyolországnak leg­később 2018-ra kell leszoríta­nia a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alá a költségvetési hiányt. MTI/MW A második negyedévben két százalék felett nőhetett a GDP, bár több jel arra mutat, hogy ennél lassabb bővülés is benne van a pakliban. Hornyák József kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Gyorsulhatott a magyar gazdaság növekedése a második negyedévben - prog­nosztizálják a Világgazdaság által megkérdezett közgazdá­szok (a KSH pénteken közli az előzetes adatot). Április és jú­nius között 2,1 százalékkal bő­vülhetett a gazdaság, az első ne­gyedévben elért, kiábrándítóan gyenge 0,9 százalék után. Ak­kor még a szökőnaphatás is se­gített: ezt kiszűrve csak 0,6 szá­zalék volt a GDP-növekedés ja­nuár és március között. Elemzők szerint az ipar ta­vasszal már nem húzta visz- sza a gazdaságot, miközben a szolgáltatások dinamikusan bővülhettek, amit a lakossá­gi fogyasztás élénkülése okoz­hatott. Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza egé­szen múlt péntekig biztos volt abban, hogy két százalék fölöt­ti negyedéves GDP-adatot látha­tunk, most azonban már nem annyira optimista. „Bár az áp­rilisi és a májusi ipari termelés erős volt, a júniusi leállás okoz­hat némi problémát” - mondta a közgazdász. A külkereskede­lem közben jól teljesített, ipari növekedés nélkül azonban az export felfutása csak készletek­ből valósulhat meg - hangsú­lyozta Virovácz. Ha pedig csök­kennek a készletek, az lefelé húzza a GDP-t is. Az ipar azért mutat nagy in­gadozásokat, mert a feldolgo­zóipar csaknem egyharmadát adó autógyártás az elmúlt évek gyors növekedése után megtor­pant. A nagy cégek teljes kapa­citás közelében termelnek, az el­múlt hónapokban a modellvál­tások miatti szünetek is fékez­ték a bővülést. Az autógyártá­son kívül pedig láthatóan nincs olyan ágazat, amelyik óriási len­dületet adna az iparnak. Felhasználási oldalról a Rai­ffeisen Bank szakértői szerint a fogyasztás lehetett a húzóerő. Kiemelték, hogy a kiskereske­delem forgalma már 36 hónapja bővül, ami főként a javuló foglal­koztatás és az alacsony infláció kedvező hatásával magyarázha­tó. Az ING elemzője szerint is a fogyasztás húzhatta a GDP-t, de a nettó export is segíthetett. Ugyanakkor mindkettő impor­tot igényel, az pedig továbbra is lanyha - mutatott rá Virovácz, aki szerint ebből az következik, hogy a főképp szintén import- igényes beruházások gyengék lehettek. Ez nem csoda: a leg­több elemző szerint idén vissza­esnek a beruházások, miután az európai uniós források hiányoz­nak az elmúlt két év dinamikus lehívása után. Az idei év elejétől ugyanis már nem lehet lehívni a 2007-2013-as uniós költségve­tési, ciklusból, a 2014-2020-as- ból pedig még csak csordogál­nak a pénzek. Suppan Gergely, a Takarék- Bank vezető közgazdásza hang­súlyozta azt is, hogy a GDP-nö- vekedést az építőipar is lefelé húzhatta. Az áprilisi 30 száza­lékos hanyatlás után májusban 26 százalékkal zuhant az építő­ipar, ami hasonlóan rossz telje­sítmény, mint az első negyed­évben. Móró Tamás, a Concorde közgazdásza ehhez azt tette hoZzá, hogy a mezőgazdaság növelhette a GDP-t, mert hiába vannak alacsonyan az árak, a volumen bővülhetett. A kis sú­lyú ágazat teljesítménye azon­ban mindig bizonytalan. Óvatosságra inthet az is, hogy a Nemzetgazdasági Minisz­térium is csupán 1,5-2 száza­lékos GDP-növekedésre számít az időszakban. A Világgazda­ság mutatószáma, a Gyorsulási Irányadó is lassabb dinamizáló­dásról tanúskodik, mint ahogy a banki elemzők és gazdaság- kutatók várják: a konjunktúra- index alapján a csalódást keltő első negyedév után lassabban indultak be a növekedés motor­jai, és csak júliusban érte el a két százalékot az éves ütem. Az év második fele jobban alakulhat. Petz Raymund, a GKI Gazdaságkutató ügyveze­tő igazgatója úgy véli, a máso­dik fél évben 2-2,5 százalék kö­zött lehet a GDP-növekedés üte­me, amit a dinamikus fogyasz­tásbővülés mellett az ipar jobb teljesítménye, valamint az épí­tőipar visszaesésének mérsék­lődése segít majd. „Ezt főként az EU-pénzek lehívásának felgyor­sulása segíti majd, hiszen hiába indulnak be a lakásépítések, az a teljes építőipar mindössze 7-8 százaléka” - hangsúlyozta Petz, aki szerint ezért hiába lesz la­káspiaci boom, a növekedés az EU-forrásoktól függ. E-cigaretta: nem járnak jól a trafikok a szigorítással MAGYARORSZÁG Piacrombolók lesznek a magas díjak és adók, amelyekkel a kormány a tervek szerint az e-cigaretták kereske­delmét sújtja, írta a Világgazda­ság. Az érintettek szerint ezzel a kormány a feketegazdaság­nak, a garancia nélküli külföl­di kereskedőknek és a töltőfo­lyadékokat otthon kotyvasztók- nak tesz jót. Júliusban derült ki: az Emberi Erőforrások Minisz­tériuma több százezer forintos bejelentési díjakkal fékezné az e-cigaretta kereskedelmének felfutását. A költség a gyártót vagy az importőrt sújtaná.- Nem a forgalmazói díjjal van baj, hanem a mértékével - mondta a Világgazdaságnak Demeter Domokos, a Galea Hun­gary Kft. tulajdonosa. A vállal­kozó - aki minőségi e-liquide- ket és készülékeket importál Európából, és több száz trafik­nak szállít - az e-liquideknél arra számít, hogy a választék szűkül majd, de a regisztráció­juk még kigazdálkodható, mert ezek a termékek lassan változ­nak. A készülékeknél viszont olyan ütemű a fejlődés, mint a mobilpiacon. Negyedévente le lehet cserélni a kollekciót, ami a jövőben minden alkalommal 306 ezer forintos módosítási díj­jal és 6 hónapos átfutással jár­na. A megoldás a kínálat csök­kentése, a különleges eszközök kihagyása lesz. Ez csak az Ebay és az Alibaba internetes keres- kedőoldalak forgalmát fogja nö­velni - véli Demeter -, ahol to­vábbra is szabadon lehet majd vásárolni európai, kínai, koreai eladóktól, ők pedig a terméket elküldik gyorspostával, anél­kül hogy bejelentési díjat fizet­nének. Röviden, mindenki ve­szít a hazai e-cigaretta-keres- kedelem elfojtásával: a fogyasz­tók, a forgalmazók és az állam mellett a trafikok is, hiszen az e-cigarettán elérhető árrés a ha­gyományos dohánytermékének a három-négyszerese. Ráadásul 2017. január 1-jétől az e-liquidek dohánytermék­nek minősülnek, és jövedéki- adó-kötelesek lesznek. Ha a be­jelentési díjakat lenyelik is a kereskedők, a milliliterenként 65 forintos jövedéki adó miatt a most 800-1200 forint között kapható 10 milliliteres flako­nok jövőre már 1500-2000 fo­rintba kerülhetnek. MW Nem indultak be az EU-projektek Az első negyedéves negatív meglepetést az EU-projektek le­állása okozta, valamint az, hogy az egyik autógyárnál termelés­leállás lehetett - mutatott rá Eppich Győző. Az OTP Bank köz­gazdásza szerint az ipar azóta magára talált, amit az erős ápri­lisi növekedés is mutatott. A la­kossági fogyasztás húzhatta a gazdaságot a második negyed­évben, ám az uniós projektek még nem indultak be, ami visz- szahúzza a beruházásokat. „A magánszektor beruházásai is csak később fognak beindul­ni, hiába ugrott meg a lakásépí­tési engedélyek száma, ez csak a következő negyedévekben se­gítheti a növekedést” - hangsú­lyozta. A nettó export, amely az első negyedévben visszahúzta a GDP-t, most már hozzájárulha­tott a növekedéshez. Milliárdos osztalék az állami cégektől ' BUDAPEST Összesen 37,7 mil­liárd forintot kasszírozott a magyar állam a májusi köz­gyűlési szezont követően az üzleti részesedései után, tud­ta meg a Napi.hu. Ennél maga­sabb osztalékot, 42,1 milliárd forintot csak 2013-ban fizettek a cégek az elmúlt években. Az állami kassza leginkább a monopolhelyzetben levő Sze­rencsejáték Zrt. befizetéseiből hízott: a tavalyi 15 milliárd fo­rint után idén 13 milliárd forint osztalékot fizetett be a költség- vetésbe. Ez az összeg csaknem megegyezett a Mól Nyrt.-től be­folyt részesedéssel, az olajcég­től ugyanis 12,6 milliárd szár­mazott. A harmadik helyre zár­kózott fel az MVM Zrt., amely a tavalyi 0 után most 7 milliárd forint osztalékot fizetett. Ez a lap szerint azonban meglehe­tősen szerény eredmény a ko­rábbi évek több tízmilliárdos kifizetéséhez képest, valamint a tavalyi, 1267 milliárd forin­tos árbevétel mellett is eltör­pül. Jobban teljesített azonban a Richter: míg tavaly még csak 1,5 milliárd forintot hozott a gyógyszeripari cég, addig idén már 3,4 milliárdot. A kisebbek közül jól teljesí­tett a két tiszai erőművet üze­meltetető Tiszavíz Kft. - 719 milliós osztalék -, valamint a HungaroControl Zrt., ami egy- milliárdot fizetett. MW Megkezdődött a szüret, a Balatonnál már szedik a Csabagyöngyét Átlag alatti az idei szőlőtermés MAGYARORSZÁG „Az idei Sző­lőtermés az eddigi becslések szerint nem éri el az átlagost”- közölte tegnap a Hegyközsé­gek Nemzeti Tanácsának elnö­ke. Légii Ottó elmondta, a becs­lés még változhat az időjárás­tól függően. A felmérések sze­rint az idei termésből mintegy 2,5-2,7 millió hektoliter bor ke­rülhet a pincékbe. A bor minő­ségét a következő hetek időjárá­sa jelentősen befolyásolja még, a csapadékmentes, napsütéses idő volna a legkedvezőbb. „A Balatonnál már szedik a Csabagyöngyét, de más borvi­dékeken is hamarosan elkezdő­dik a korai érésű fajták szürete”- közölte az agrártárca eredet­A vihar- és jégkárok miatt 10-15 százalékos lehet a veszteség védelemért felelős helyettes ál­lamtitkára. Gál Péter elmondta, hogy a jégkárt szenvedett sző­lősgazdák jelentkezését is vár­ják a kárenyhítési alapba, en­nek feltétele, hogy a hozamér- ték-csökkenés mértéke elérje a 30 százalékot. A kamatmentes hitel lehetőségét kibővítik azok­ra a településekre, ahol komoly jégkár érte a szőlőt. Az idén 10- 15 százalékos lehet a veszteség a vihar- és a jégkárok után. A kormány döntött a borászat termékfejlesztésének és erőfor­rás-hatékonyságának támoga­tásáról, 40 milliárd forintos for­rásra lehet pályázni. Az első pá­lyázatokat szeptember 12-én le­het beadni. MTI/MW

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom