Somogyi Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
2016-07-16 / 166. szám
fi MEGYEI KÖRKÉP 2016. JULIUS 16., SZOMBAT TANÁCSOK KISKERTI MUNKÁKHOZ Gyomosodó gyep SOKAN kétségbeesve szemlélik, ahogy a nyár közepétől egyre gyomosabb a gyepük, annak ellenére, hogy igyekeznek mindent megtenni a nem kívánt betolakodók ellen. Találkoztam olyan kerttulajdonossal, aki elutazott nyaralni és mire hazaért szömyülködve tapasztalta, hogy addig szép gyepe harctérré változott, összefüggő nagy területeken átvette az uralmat a gyom. Akadnak olyanok, akik elkeseredésükben az újrafüve- sítés mellett döntenek, és totális gyomirtó szerrel kiirtják a füvet is. De mit is lehet tenni? Gyom és gyom között hatalmas a különbség, amelyek most a legnagyobb gondot okozzák a következők: Fakó muhar - Setaria glau- ca; Zöld muhar - Setraia viridis; Pirók ujjasmuhar - Digitaria san- guinalis; Ragadós muhar - Setaria verticillata; Kakaslábfű - Echinochloa cruss-galli; Csillagpázsit - Cynodon dactylon. A csillagpázsitot kivéve mindegyik egyéves növény, szaporodásuk és terjedésük fő forrása a mag. Ez tulajdonképpen meghatározza az ellenük való védekezés fő csapásirányát. De mielőtt a védekezésre térnék, ismerkedjünk meg velük. Minél jobban ismerjük őket, annál köny- nyebben vehetjük fel ellenük a küzdelmet, megjelenésükkor sem esünk kétségbe. A fenti gyomnövényeket két csoportra oszthatjuk: Az elsőbe egy tartozik a CsiHagpázsit, ami évelő, szakszerűen Gl-es besorolásba tartozik, magyarul talajban tarackkal telelő évelő. Igazi komoly gondot ennek és hasonszőrű testvéreinek az eltávolítása okozza a gyepből, őt ugyanis vagy mechanikus úton egyenként lehet kigyomlálni, vagy a fűvel együtt drasztikus totális gyomirtó szerrel. Csendben jegyzem meg, hogy gyakori nyírással (minimum hetente egy alkalommal, de legjobb hetente két alkalommal), olyan gyepszőnyeget ad, mintha perzsaszőnyegen lépkednék. Borzasztóan besűrűsödik és mivel vékonyszálű ezért nagyon kellemes gyepet ad. A színe sem a hagyományos zöld fűszín, hanem kissé acélkék. Ha egyszer hagyjuk, hogy megtelepedjen a gyepben, akkor onnan nagyon nehéz eltávolítani. Fáradtságos munkával sok-sok óra alatt szabadulhatunk meg tőle. Legjobb, ha füvesítés előtt többször kezeljük a területet totális gyomirtó szerrel, ez ugyanis végleg kiöli a tarackját. Ha ennek ellenére mégis megjelenik, akkor ne várjuk meg amíg megerősödik, hanem még kicsi korában azonnal gyökerestül távolítsuk el. Ha mégis megerősödne, akkor a nagyon fertőzött foltokat kezeljük ki totális gyomirtóval, majd itt vessük felül a füvet. Felismerése viszonylag egyszerű, de virágzata miatt összetéveszthető a pirók ujjasmuharral. A másodikba tartoznak a muharok és a kakaslábfű. Ők szakszerűen a T4-es besorolásba tartoznak, ami azt jelenti, hogy egyévesek, nyáron csíráznak, kifejlesztik szárukat,-leveleiket, virágukat és termésüket, majd a maghullást követően télen kifagynak, elpusztulnak. Fajfenntartásukat az elhullajtott maggal biztosítják. A mag a talajban telel, és nyáron 18 Celsius fok felett csírázik. Ezért fordulhat elő az, hogy amikor még nyaralni megyünk sehol sincsenek, majd, amikor hazaérünk már tele van velük a gyep. Legdrasz- tikusabban a pirók ujjasmuhar terjed, képes kiszorítani még a mélyen gyökeresedő pillangósokat is. Ellenük való védekezés főbb csapásirányai:- Ne engedjük meg, hogy magot érleljenek a gyepben, mert azt elszórva jövőre még többel kell megbirkóznunk. Ezt legalább heti egyszeri nyírással érjük el, de legjobb, ha gyakrabban nyírjuk, mert ezek a gyomok igen gyorsan alkalmazkodnak a sűrű nyíráshoz. Száruk elfekszik a talajon, és akár egy hét alatt is virágzik, magot érlel.- Ne adjunk nekik életteret. Ezt úgy tudjuk elérni, ha gyepünk egészséges, megfelelően záródott, sűrű, optimálisan tápanyag és vízellátott.- Megjelenésükkor, ha nem túlzottan sok kelt ki, akkor megpróbálhatjuk kézzel kigyomlálni őket.- A gyepünk ne szenvedjen hiányt semmiben. Ne akkor öntözzünk, amikor időnk van rá, hanem amikor a fű igényli. Tápol- datozzunk tavasszal túlnyomó- részt nitrogén tartalmú hosszú hatástartalmú szerekkel, ősszel kisebb adagú nitrogén, emelt foszfor és kálium mennyiséggel. Tavasztól, őszig lombtrágyázzunk.- Nyírjunk, nyírjunk és nyírjunk. A gyepet alkotó fűfajok bírják a legjobban a nyírást. Gyakori nyírással megakadályozzuk, hogy magot érleljenek a gyomok, és azt is, hogy megerősödjön a tövük.- Biztosítsuk a nyugodt telelést a gyepnek, és tavasszal a gondtalan sarjadást. Télen ezek a gyomok ugyanis kipusztulnak, helyük üres marad. Egy jól telelt erős gyep azonnal át tudja venni az üres foltokat, benövi azokat, ezáltal elzárja az egyéb gyomok elől is a helyet. Muharok közül a zöld muhart, és a pirók ujjasmuhar a legveszélyesebb. Pirók ujjasmuhar kísértetiesen hasonlít a csülagpázsithoz. Legjellemzőbb megkülönböztető jegy az, hogy a csillagpázsit gyökere tarackos, a muharé pedig bojtos. De, hogy megtévesszen bennünket a pirók ujjasmuhar szára elfekszik, és a nóduszoknál gyökeret fejleszt, ezzel hasonlatossá válik a tarackos gyökérhez. Herold Ferenc kertészmérnök Érdemes gondoskodni a pázsitról, mert meghálálja Lázár János árnyalta a képet a 300 milliárdos fejlesztési keret eltörléséről Azért, mert Balaton, nem Jár pluszpont ► Folytatás az 1. oldalról BALATON Witzmann Mihály, a siófoki választókerület parlamenti képviselője korábban azt állította, hogy egyes híresztelések szerint az Európai Unió vizsgálatára számíthatott volna hazánk, ha meghagyja az Önálló balatoni fejlesztési keretet, miközben a Balaton nem önálló statisztikai-fejlesztési régió. A fideszes honatyára Lázár János csütörtöki szavai után újból rákérdeztünk, hogy ezek után sem kell-e aggódni, amire nemmel felelt. - A háromszázmilliárd forintos balatoni fejlesztési projekttel kapcsolatban nincs szó forráselvonásról, a pénz rendelkezésre áll, csak új koncepció készül a Balaton-fejlesztésre - válaszolta Witzmann. Másképp látja a Népszabadságnak nyilatkozó Pál Béla. A parlament egykori turisztikai bizottsági elnöke, a Veszprém megyei önkormányzat szocialista képviselője szerint „itt egyszerűen a térségi szereplők kiiktatásáról van szó; beviszik a pénzt a centrális erőtérbe, aztán onnan ők osztanak majd belőle valakiknek valamit”. Kepli Lajos jobbikos ország- gyűlési képviselő i§ hasonlóan látja, úgy véli, „megy a marakodás a konc körül, újraosztják a balatoni pénzeket, nem tudni, hogyan, kinek”. Witz- mann Mihály egyébként egyebek között éppen Keplire reagálva mondta a minap a balatoni Part FM rádióban, hogy „egyes balatoni politikusok saját politikai haszonszerzésük reményében valótlan állításokkal, Balaton-ellenes szólamokkal kürtölik tele a médiát, ez a Balaton, a turizmus ellen elkövetett merénylet”. Balassa Balázs, Szigliget polgármestere, a Balatoni Szövetség elnöke arra hívta fel a figyelmet a Népszabadságnak nyilatkozva, hogy a háromszázmilliárd forintos keret nagy projektjeire a tervek készülőben vannak, vagy már el is készültek, ennek tudatában elképzelhetetlen, hogy mégse legyen rájuk pénz... Fóliái Imre Csapody Balázs: valóban a kormányzattal alkudtuk ki a turisztikai hozzájárulást- Valóban a kormányzat és a gasztronómiai lobbi közötti „alku” előzte meg a döntést a négyszázalékos turisztikai hozzájárulás 2018-as bevezetéséről? - kérdeztük Csapody Balázstól, a balatonszemesi Kis- tücsök étterem tulajdonosától, úgy is, mint „tűzközeli" vendéglátóstól, hiszen tagja volt annak a szűk turisztikai körnek, amelyet elsőként tájékoztattak az új állami turizmusirányítási modellről, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) megalakításáról.- Valóban - felelte Csapody Balázs. - Általában tíz százalék körüli az éttermi szolgáltatások áfája Európában, gasztronómiai szakmai szervezetünk évek óta lobbizott a versenyképtelenséget okozó 27 százalékos áfa csökkentéséért. 2018-tól ót százalék lesz az ételáfa, erre jön a négy százalék turisztikai hozzájárulás, ami a szektorban marad, a fejlesztéseket támogatva. Nem értem a fanyalgókat; az így fizetendő kilenc százalék csak jobb, mint a huszonhét...- Inkább meglepődtek sokan, mint fanyalogtak, még az ugyancsak az afacsökken tésért lobbizó Kisoszt is meglepte a bejelentés, vagy inkább annak a módja; előbb közölték, hogy ót százalék lesz az áfa, később hogy igen ám, de cserébe lesz egy négyszázalékos plusz fizetendő is...- Nem az én feladatom a kommunikáció, én azt látom, hogy végre lehetőség lesz ebből a munkabér emelésére, hiszen a legégetőbb probléma ma a vendéglátásban a munkaerőhiány.- Ön szerint valóban emelni is fogják ebből a béreket a vendéglátók?- Béremelés és fejlesztés: nincs rnás választás. A drasztikus afa- csokkentés nélkül összeomlás sál fenyegetne a vendég!; gasztronómia, meg kell nézni hány balatoni üzlet nem nyitott ki amiatt, mert nem talált munkaerőt.- A Kistücsökben is égető probléma ez?- Nálunk nem annyira, van néhány hely, ahol könnyebb dolgozót találni, de például a szezonális egységeknél valóban óriási gond. De most már legalább látjuk a fényt az alagút végén, végre valóban beindul valami, én optimista vagyok.- Mint ahogyan ezt megszokhattuk öntől. Nyilván az idei szezon kapcsán sincs oka a panaszra...- A panaszkodás mindig gyanús... Nálam az idei eddig minden idők egyik legjobb szezonja, mára és holnapra sem tudnánk például szabad asztalt adni. De egyre több a jó hely a Balatonnál, mely a vendégeit is megtalálja, ezért is vagyok optimista, és talán az oktatás terén is sikerül előrelépni, ami az ágazat másik sarkalatos pontja.- Megújítanák a gasztronómiai képzést - hallottuk nemrég a Siófoki Szakképzési Centrum főigazgatójától is. Ugyanerre gondol?- Igen. Ma ugyanazt tanulja a szakács, ha végül börtönkonyhán, kollégiumban vagy közétke- zetésben helyezkedik el, mint az, aki esetleg Míchelin-csíllagos ét terembe kerül. A világ ettól már régen ellépett, különböző stílus ban oktató iskolák vannak, azt szeretnénk, ha nálunk is volna néhány kiemelt képzési hely. az egyik például Siófokon A Pannon Gasztronómiai Akadémia ezért is lobbizik. Hogy ezekből több tudással léphessenek ki a végzettek, akiknek azután magasabb bért lehet fizetni, és akik nem fognak elmenni Burgenlandba, mert szakmailag és anyagilag is kihívás lesz nekik itthon maradni. Mi a Pannon Gasztronómiai Akadémiában abban is biztosak vagyunk, hogy a jövő a magyar mezőgazdaság és a vendéglátás egymásra találásban van, abban, hogy a helyi, környékbeli beszállítók termékei kerüljenek az éttér mek asztalára, s ezek a gazdálkodók ebből (is) éljenek. Akadnak már jó példák. Hiszen mind több vendég a helyi jellegzetességeket keresi. ORFK: a rendőrök oda mennek, ahol a legnagyobb szükség van rájuk A rendőri erők mindig oda mennek, ahol a legnagyobb szükség van rájuk - válaszolta lapunknak az Országos Rendőr-főkapitányság annak kapcsán, hogy a Készenléti Rendőrség erőit a nyári főszezon kellős közepén vezényelték el a Balatonról a déli határra. Megírtuk, innentől kezdve a megyei fő- kapitányság feladata az erősítés megszervezése. Mi indokolja a déli határ megerősítését, nem veszélyezteti-e ez a balatoni közbiztonságot, ahogy azt a tóparti polgármesterek érzik? - kérdeztük az ORFK-tól. Válaszuk szerint „az idegenforgalom mellett kiemelten fontos az államhatár védelme is. A balatoni régióban érintett megyei rendőr-főkapitányságok a korábban kidolgozott terveknek megfelelően felkészültek az idegenforgalommal kapcsolatban felmerülő többletfeladatok maradéktalan ellátására. A Készenléti Rendőrség erőit - amennyiben szükséges - nagyobb rendezvények lebonyolításához továbbra is igényelhetik a megyei rendőr-főkapitányságok”. Az ORFK szerint a rendőri erők el- vezénylését követően „sem alakult ki hiátus a közrend és a közbiztonság tekintetében”. F. I.
