Somogyi Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

2016-07-06 / 157. szám

2016. JULIUS 6., SZERDA g MEGYEI KÖRKÉP Szaktekintélyektől tanulnak népzenét és néptáncot Karádi talpalávaló Népdalokat és muzsikaszót hallani a héten a somogyi községben,néptáncosokkal együtt járják a zenészek Ka- rád utcáit. A huszonötödik Méta táborban ismert zené­szek, néptáncoktatók segít­ségével gyarapítják tudásu­kat a táborlakók. Gyeszát Zsolt zsolt.gyeszat@mediaworks.hu KARÁD Közel százhúszan köl­töztek egy hétre Karádra, a ha­gyományokhoz hű népzenei és néptánctáborba. Külföldről is sokan jöttek, van, aki hosszú évek óta visszajár népzenét ta­nulni Japánból. Ausztráliából ketten látogattak el a táborba, Németországból egy édesanya hozta el három gyermekét, de jöttek Skóciából, Svájcból és Szlovéniából is tánctanulás szándékával érkezett egy cso­port.- Sok idelátogató külföldi­nek nincs szoros kötődése a magyarsághoz, ám érdekes­nek, szépnek találják a ma­gyar néptáncot, s ezért tanul­ják meg - mondta Szűkíts Sán- dorné, aki helyi nyugdíjas pe­dagógusként segíti a tábor szervezését.- A mélyen gyökerező ha­gyományaink miatt különösen fontos a tábor Karád életében - mondta Schádl Szilárd pol­gármester, akinek szívügye, hogy a jövőben is legyen mu­zsikaszó és néptánc a község­ben. - Korábban a karádi nép­táncfesztivállal volt egybeköt­ve a tábor, akkor 200-300 fő is részt vett benne. Örvendetes, hogy azóta is visszajárnak ide tanulni a fiatalok.- Magas színvonalra jutott a magyar néptánc - így Gerlecz László táncoktató, aki nyolc éve vezeti a Karád Táncegyüt­test. - A somogyi táncok kü­lönösen nehezek, rengeteg fi­nomság van bennük, azt szok­tuk mondani, hogy meg kell öregedni hozzájuk. A tábori na­pok alatt a bonchidai tánc ka­pott főszerepet, mely szintén divatos ma, s ugyanúgy kihí­vásokkal kecsegtet olykor még a felnőttek számára is.- Öt éve kezdtem el táncol­ni, később bőgőzni, s úgy érez­tem, hogy ideje van szakte­kintélyek segítségével népze­nét tanulni, hiszen már elég nagyok a gyermekeim ahhoz, hogy a nagymamájuk vigyáz­zon rájuk néhány nap erejéig - mesélte Steták Dóra, aki Svájc­ból, Bázel mellől érkezett Ka­rádra. A kaposszerdahelyi Nagy Bálint tízéves, most első alka­lommal táborozik, bőgőt hozott magával. Két hónapja tanulja a hangszert, a zenetanulásra pe­dig szülei inspirálták. - Egy­általán nem kényszer ez szá­momra,* inkább örülök neki, hogy ráirányították a figyel­memet a szüleim - mondta. - A tábori lét pedig nagyon tetszik. Rácz Gyula harminc éve fog­lalkozik fiatalokkal, a tábor­ban teljesen kezdők kerültek a kezei alá. - A hegedű kivá­ló alap a brácsához, ám telje­sen más funkciót kell megol­dani egy olyan hangszeren, mely csak formájában hasonló a hegedűhöz - mondta. - Több hangot kell egyszerre megszó­laltatni a brácsán, ez már ma­gában is egy küzdelem. Negyven éve muzsikál a Té­ka Együttesben Havasréti Pál, aki azt a fajta népzenét tanít­ja a bőgősöknek, melyet ők is a falusi mesterektől tanultak. - Egy-két év alatt meg lehet ta­nulni jól bőgőzni, s két év alatt el lehet oda jutni, hogy valaki táncegyüttest kísérhessen.- Palatkai zenéket játszunk, lassú magyart, s fiatal férfitán­Kiváló szakemberektől tanulhatnak zenét és táncot a fiatalok A Méta hagyománya: muzsikától hangos a település Különleges múltú település Karád- Karád egy földrajzilag is elzárt település, s emiatt megőrizte hagyományait, kulturális értékeit, a karádi fehérhímzés mellett úgy a néptáncot, ahogy a népi éneket. Kodály Zoltán és tanítványai több mint 1200 dallamot gyűjtöttek a községben, ezt követően a mester által vált világhírűvé a Karádi nóták című férfikari mű. A karádi táncosok korábban a legtöbb európai országban felléptek, köztük kiemelkedő táncos személyiség volt Horváth János, aki a Népművészet Mestere lett. s ma az ő nevét viseli az alapfokú művészeti iskola is a faluban. Mai előadók is a népzenéhez nyúlnak- Többen is visszanyúltak a népzenéhez, a Csík János ve­zette Csík Zenekar megtalált egy olyan vonalat, mely köze­lebb vihette a folklórt az átlag­emberhez is - állította példá­nak Gerlecz László, akinek sze­mélyes barátsága fűződik Csik Jánoshoz. A NOX együttes da­laihoz szolgáltatott hegedűjá­tékot korábban Salamon Bea, így hasonló véleményen van. Mint mondta, közelebb kerül­het a népzene egy-egy kedvelt előadó által a fiatalokhoz. - Nem baj, ha keverik a mai da­lokkal a népzenét, viszont fon­tos, hogy egy kevert stílust ne nevezzenek tisztán népzené­nek - mondta Havasréti Pál. _______________________i E gymástól is tanulnak a fiatalok a karádi alkotótelepen cokat - így Virágvölgyi Márta népzenész, zenepedagógus. - Legalább egy hétig, akár napi tíz órán át is a gyerekek kezé­ben van a hegedű, s ez remek lehetőség. Év közben sajnos csak heti egy órára telik sok­szor, az pedig nagyon kevés. A feltöltődés mellett néhány nap alatt egy félévnyi anyagot meg tudunk tanulni - tette hozzá. De ezt a véleményt osztja Rö­mer Ottó zeneszerző, hegedű- művész is. - Nagyon fontos, hogy egymástól is tanulnak a gyerekek, így gyorsabban fej­lődnek. Úgy látom, hogy or­szágszerte sok népzenetanár hiányzik az iskolákból - je­gyezte meg.- Stílust, hangszeres techni­kát tanulunk közösen, hiszen speciális technikája van a ma­gyar népzenének - így Sala­mon Bea, a pesti Méta zenekar prímása, a tábor egyik alapító­ja, szakmai vezetője. - Karád volt az, aki maximális szere­tettel és örömmel fogadta a tá­bort, s egyúttal azt, hogy eny- nyi fiatal egyszerre muzsi­kál, nem véletlen, hogy hosszú évek óta visszajárunk. A fiata­lok az együttzenélés élményét kapják meg, megmutathatják, ki mennyit tanult. Színtér KAPOSVÁR Beszédórákon, moz­gásórákon vettek részt kedden a kaposvári Nemzetközi Színházi Műhely hallgatói. Folyamatosan zajlanak a műhelyfoglalkozások - a résztvevők a vívás fortélyaival is ismerkedtek egy spanyol vívó­mester segítségével. Gy. Zs. HIRDETÉS ÖNRE IS IGAZ, HOGY JÓL HALL, DE BIZONYOS HELYZETEKBEN NEHEZEN ÉRTI A BESZÉDET? Praxisomban rendsze­resen tapasztalom, hogy a beszéd pontos megértése sok bete­gemnek napi szintű kihívást jelent. Mindez annak ellené­re történik, hogy a páciens a saját hallá­sát többnyire még jónak ítéli meg. A kellemetlen visszakér­dezés és a megerőltető figyelem miatt háttérbe szorul a társasági élet, és gyakori, hogy a beszédet halló, de nem értő személy kirekesztettnek érzi magát. > "1 Dr. Helfferich Frigyes PhD fül-orr-gégész, audiológus, orvosezredes TUDTA ÖN, hogy a hallásproblémával küzdők nagy többsége 7-8 évet vár, mielőtt szakértőhöz fordulna? - Ennyi idő után azonban agyunk elfelejti a rég nem hallott hangokat. Minél előbb kom­penzáljuk a halláscsökkenést, annál nagyobb eséllyel őrizhetjük meg a hallás és megértés képességét. Szakemberként azt is látom, 'mekkora életminőségbeli változást hoz ha - a meg­felelő rehabilitációnak köszönhetően - az érintettek nem szigetelődnek el és aktívan élhetik mindennapi életüket. Felhívásunk azoknak szól, akik az alábbi felsorolás alapján magukra ismernek: • rendszeresen vissza kell kérdeznie a beszélgetések alkalmával • környezete szerint túl hangosan hallgatja a TV-t/rádiót • nehezen érti meg telefonálás alkalmával a beszélgetőpartnerét • zajban, társaságban gondot jelent számára a biztos beszédmegértés Az érdeklődők teljes körű INGYENES hallásvizsgálaton és személyre szabott tanácsadáson vehetnek részt, vala­mint lehetőségük nyílik, hogy a Pannon Halláscentrumok üzleteiben ingyenesen teszteljék a legújabb technológiájú halló- készülékek nyújtotta hallásélményt. Jelentkezzen be most és legyen az elsők között, akik kipróbálhatják az új technológiájú hallásrendszereket, amelyek érezhető segítséget nyújtanak a beszédértésben! PANNON HALLÁSCENTRUMOK Kaposvár, Teleki utca 6. Telefonszám: 0682 526632 Nyitva tartás: H-K-Cs: 08:00-16:00, Sz: 08:00-18:00, P: 08:00-14:00 HALLÁSCENTRUMOK Ingyenesen hívható telefonszámunk: 06 80/20-44-89 www.pannonhallas.hu

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom