Somogyi Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

2016-07-29 / 177. szám

fi MEGYEI KÖRKÉP 2016. JÚLIUS 29., PÉNTEK Elfelejtették a forrás okozta gyógyulásokat a falubeliek Pihen a csodatévő kút Tíz év után kártérítésre tart igényt a város Csodás gyógyulásokat oko­zott egykor egy kis forrás Kaposgyarmaton, messze földről zarándokoltak hoz­zá a betegek. A hitüket az is erősítette, hogy a szóbe­széd szerint Szűz Mária is megjelent a forrásnál. Az idő azonban mára elhomá­lyosította az emlékeket, az idősek is alig ismerik a Jó- kút történetét, a betegek pedig elmaradnak. K. G. gabor2.kovacs@mediaworks.hu KAPOSGYARMAT - Nincs meg a vödör, majd szerzünk másikat - kukkantott bele a kútba He­gedűs Jenő polgármester. Eh­hez a fedődeszkát fel kellett hajtania, amit a biztonság ér­dekében helyeztek el, nehogy beleessen valaki. A kútká- va ép, bár a lánc kisé rozsdás. A víz tisztának tűnik, és közel van a felszínhez. Nem messze egy kó'kereszt, Mária-szobrok és sok virág. A közmunkások tartják rendben a helyet. Most akad dolguk elég, mert a ziva­tarok után mindig hordalék ömlik a festői szépségű völgy­be, ahol a falu fekszik. A Jó- kút-forrás azonban nem tar­tozik a település vízrendsze­réhez a polgármester szerint.- A régi öregek sokat beszél­tek a forrásról. Rengetegen jöt­tek el, ha valakinek fájt vala­mije, megmosdott a vízben. Több napig itt voltak, imád­koztak. Hittek benne, és so­kan meggyógyultak. Az 1940- es években volt ennek a virág­kora, de a legenda sokáig fenn­maradt - mondta. - Az 1980- as években még volt egy tévé­adás, ami erről szólt. Nyilat­kozott egy idős bácsi is, aki a forrás mellett lakott, de azóta sajnos meghalt. Azután jöttek még Szeged mellől is, azzal kerestek meg, hogy fizetné­nek a vízért. Én képviselőként azt válaszoltam, hogy nem ké­rünk pénzt érte, ingyenes, vit­ték is literszámra. Mára azonban ellaposodott ez a történet, véli a polgármes­ter. Arra a kérdésre, hogy tud­ná-e hasznosítani a település a Jókút hírnevét, őszintén felelt.- Nem tudom, hogy hisz- nek-e még benne. Mivel újab­ban nem fogyasztják, nincs ar­Hegedűs Jenő polgármester ra tanú, használt-e valakinek - jegyezte meg. - Nem kéne rá nagy pályázati forrás, elég len­ne egy kicsit kitisztítani, bár most is tiszta a vize. A legen­dáját azonban már senki sem ismeri pontosan. 98-an lakunk a faluban, sok az idős, de nem merül fel bennük, hogy kijár­janak a kútra. Ha nagyobb a baj, orvoshoz mennek, ha ki­sebb egészségügyi gondjuk van, arra is a patikában keres­nek gyógyírt. Nem maradt élő a Jókút hagyományé. Inkább abban látunk turisztikai le­hetőséget, hogy az erdőben a községtől két kilométerre lévő mészkőhasadéknál alakítsunk ki pihenőhelyet. A falu legidősebb lakója a 86 esztendős Balogh Józsefné, aki 1990 óta négy cikluson át volt polgármester. Gyermekkorá­ból emlékszik a Jókút történe­teire.- A falu hitt benne. Azt me­sélték, hogy valakinek megje­lent Szűz Mária, de nincs tudo­másom róla, hogy ezt dokumen­tálták volna. Mindenesetre va­laki látni vélte a Szűzanyát, aki megígérte neki, hogy meggyó­gyítja a hozzá folyamodókat - mondta Balogh Józsefné, Rózsi- ka néni. - Aki a forrás vízéből iszik, vagy vizes borogatást rak magára, meggyógyul. Sokak­kal így is történt, talán az is hoz­Balogh Józsefné zájárult a gyógyuláshoz, hogy nagyon hittek benne. Mostaná­ban már nem hallok ilyesmiről. Mi építettünk kutat a forrás fö­lé, emlékezett vissza az egykori polgármester asszony. Hajdan egy kőkereszt is állt ott, de va­lahogy összetört, és a falusiak a boronára rakták a darabját ne­hezéknek. Új keresztet is állítot­tak, azóta azonban nem történt semmi, csendesen telik az idő a Jókút mellett. Kiemelten kezelik a fák vízellátását Kaszóban Új tanösvényt avattak KASZÓ A KASZÓ Zrt. és a NA- IK Erdészeti Tudományos In­tézet sikeres közös pályáza­tával 1,34 millió forintos tá­mogatást nyert a vizes élőhe­lyek megőrzésére a Küvölgyi tó térségében. A projekt fontos eleme a tájékoztatás és az is­meretterjesztés: kialakítottak egy 960 méter hosszú, tíz ál­lomásból álló tanösvényt, ahol az erdő hasznát, a benne zaj­ló munkákat, az erdész fel­adatait, a természetvédelmet, a vadgazdálkodást ismertetik a látogatókkal a szakemberek. A tanösvény mellett két pihe­nőhely is létesült. A túra má­sik célja maga a projekt, a ter­mészeti értékek ismertetése, a pályázat keretében megva­lósult beavatkozások környe­zetre gyakorolt pozitív hatá­sainak bemutatása. Az új tanösvényt Hosszú László, a KASZÓ Zrt. erdésze­ti osztályvezető ajánlotta a je­lenlévők figyelmébe. Elmond­ta, hogy a cél érdekében új ta­vakat létesítettek, kerítéseket újítottak fel az objektumok védelmére. A százezer köbmé­tert kitevő vízkészlettel a fák egészségi állapotát szeretnék javítani. Koltai András, a NA- IK Erdészeti Tudományos In­tézet képviseletében hangsú­lyozta: nagy szükség van a víz visszatartására a klímaválto­zás miatt. Ezzel a módszerrel szeretnék javítani az erdők ál­lapotát. Ha jó a fák vízellátá­sa, akkor ellenállóbbak a be­tegségekkel és a kártevőkkel szemben. A magas vízszint megemeli a környék talajvízé­nek szintjét, s így az erdő tá­volabbi részeire is eljut az élte­tő víz. Tizennégy eredeti hely­színt jelöltek ki, ahol öt éven keresztül vizsgálják a meg­jelölt fák egészségi állapotát, változásukat. A tanösvénnyel azonnal megismerkedhettek a kaszói „Hazai Vadászgöri” tábor la­kói is, akik az ország több táj­áról érkeztek az egyhetes bent­lakásos erdei táborba. Györke József A gyerekek fogékonyak a természet szépségei és értékei iránt ► folytatás az 1. oldalról SIÓFOK Három éve, 2013-ban írtuk: „Miközben az ország számos fürdője küzd a vesz­teséggel, azt olvashattuk ki egy közelmúltbéli ÁSZ (Álla­mi Számvevőszékj-jelentésből: négy olyan önkormányzati für­dő van az országban, amelyik nem kér támogatást a működé­séhez, az egyik a siófoki Gale- rius.” A siófoki fürdő építését annak idején viták kísérték (megtérül-e, ez volt a nagy kér­dés), Balázs Árpád polgármes­ter erre 2013-ban azt mondta: „A wellness szállodákon kí­vül a Galerius is hozzájárult ahhoz, hogy Siófokot ne csak nyári üdülővárosként emleges­sék. Sok kritikát kaptunk az ötletért, hitetlenkedők mindig akadnak, de ma szerencsére el­mondható: befizető már a für­dő az önkormányzat kasszájá­ba, s nem azon kell gondolko­dunk, hogy mennyivel támo­gassuk a működését.” Az önkormányzat egy ügyvédi irodát bízott meg az érde­kei képvseletével A fürdő korábban még Siófo­kon is veszteséget termelt, de 2011 óta eltartja magát - tájé­koztatott három éve a városhá­za. Akkor írtuk ezt is: „Ötven­millió forint éves bérleti díjat fi­zet a kft. a városnak az ingat­lan, valamint a terület bérleté­ért, emellett az önkormányzat tulajdonában lévő nagyberényi termálkút és az abból kitermelt víz használatáért. Jelentős költ­ségspórolást sikerült elérni az­zal is, hogy a fürdőt működtető Siotour Kft. csatlakozott a Sió­fok Holdinghoz”. Egy év múlva, az önkor­mányzati tulajdonú Termofok Kft. megszüntetésekor lapunk arról számolt be: az indokok között nyomatékosan szerepelt, hogy a Galerius fürdő beruhá­zása is „nyomta” a Termofokot; a létesítmény építését a kft. fi­nanszírozta, de jelentős hitelek árán: több mint kétszázmilliós bankkölcsönnel és háromszáz­milliós önkormányzati alapítói hitellel. Baráth István, a Siófok Holdingot vezető Balaton-parti Kft. ügyvezetője azonban arról beszélt két éve: a fürdő 1,4 mil­liárd forintot ér, vagyis többet, mint az adósság, az ugyancsak holdingtag Siotour Kft. pedig bizonyítja, hogy nyereségesen is üzemeltethető a fürdő. Újabb egy évre rá, 2015-ben már arról cikkeztünk: nem csak az anyacég, a Balaton-par­ti Kft., hanem a Siotour Kft. is szerepel a végrehajtás alatt ál­ló cégek adóhatósági listáján. A 2015. júniusi képviselő-tes­tületi ülésen a város 200 mil­lió forintos fedezetet biztosított a Balaton-parti Kft.-nek a Sio­tour saját tőkéjének felemelé­sére. Magyarázatként az hang­zott el: mivel a Galerius fürdőt üzemeltető Siotour saját tőkéje lecsökkent, a tulajdonos Bala­ton-parti Kft.-nek törvényi kö­telezettsége visszapótolni; a tő­keemelést a Siófok Holdingot vezető cég azt követően tudja elvégezni, ha előbb az önkor­mányzat biztosítja a 200 mil­lió forintot. Fónai Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom