Somogyi Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

2016-07-03 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 24. szám

4 A HÉT TÉMÁJA 2016. JÚLIUS 3., VASÁRNAP Az Eb is felhúzta a gazdaságot, de hosszú távon akkor lehet üzletileg is mérhető sikere, ha az emberek tömegével járnának meccsekre Mire lehet gyógyír a fociláz? Három hétig focilázban égett az ország. Együtt örül­tek esténként az emberek. Utcára mentek a magyar vá­logatott meccsei után és ünnepeltek, másnap pedig mindenhol erről beszéltek először. Szakemberek sze­rint megvan az esélye, hogy ez az eufória ne csak egy közös öröm és szép emlék legyen. Fábos Erika vációt jetentejieií abban, hogy széles körben sportolni kezdje­nek az emberek. Szerinte en­nek hosszú távú hatása abban lehet, hogy a szülők másként kezdenek gondolkodni a foci­karrierről. Ha van olyan tapasz­talatuk, hogy a futballisták ko­molyan veszik az eredménye­ket, esélyük van az európai él­vonalhoz tartozni, akkor köny- nyebben irányítják erre az útra a tehetséges gyerekeiket. „Ha valaki akkora tehetség, mint Dzsudzsák Balázs és azt látják, hogy ez egy vonzó, példa­értékű életpálya, akkor mond­juk nem beszélik le a lelkes gye­reküket azzal, hogy jobban jár, ha jogász lesz, hanem támogat­ják. Innentől fogva lesz érdemi jelentősége az akadémiáknak, mert ha a magyar foci felérté­kelődik, nagyobb esély lesz ar­ra, hogy a fiatal tehetségek a vi­lág számos pontján csapatra ta­láljanak. Franciaországból egy évben 700, Brazíliából közel ezer labdarúgó indul el a világ különböző tájaira focizni, van tehát perspektíva, hogy hova le­het fejlődni.” között. Mivel jelenleg holtsze­zon van a suliban a vakáció mi­att, nem tapasztalták, hogy na­gyobb lenne a korábbinál az ér­deklődés, de szeptembertől er­re számítanak. Újvári Gábor a focisuli szakmai vezetője azt mondta: azt már most is érzik, hogy a focizó gyerekek sokkal lelkesebbek. „Magyarországon nagyon ke­vés gyerek sportol iskolán kí­vül rendszeresen, 100 gyerek­ből mindössze kilenc - mond­ta Újvári Gábor. - Van tehát ho­va fejlődni és arra számítunk, hogy szeptemberben, amikor sportágat kell választani, a szü­lők és a gyerekek is motiváltab­bak lesznek a focival kapcsolat­ban az Eb-élmények miatt. SPORTBIZNISZ Dénes Ferenc sportközgaszdász szerint nem­csak a jövőn érdemes gondol­kodni. Látni kell, hogy már most is gazdasági hasznot ho­zott az EB szereplés. Egyrészt a futballipar számára. A válo­gatott a szerepléssel 11,5 millió eurót (3,6 milliárd forint) kere­sett a szövetségnek, amit visz- sza tud forgatni a futballba. A klubcsapatok is pénzhez jutot­tak, aminek ugyanilyen hatá­sa van, de a kiskereskedelem, a reklámipar és a szolgáltatóipar is sokkal többet nyert egy olyan Eb-vel, ahol ott volt és így sze­repelt a magyar válogatott. Ná­lunk ilyen kimutatások nincse­nek, de azt tudjuk, hogy példá­ul az angolok meccsei alkalmá­val, 40 millió korsó sörrel több fogyott az országban, mint szo­kott. Eddig nehéz volt kézzel foghatóvá tenni, hogy a ma­gyar társadalomban a futball szeretete, a sikeréhség olyan erő és társadalmi bázis, amit más sportoktól hiába várnánk. Ezt most mindenki megtapasz­talhatta, ami nagyon sokféle iparágat húzhat magával, ha ez megmarad. A futballipar, mint fő nyertes „Ahogy láthatjuk, a válogatott egyes tagjai az Eb után akár top csapatba is kerülhetnek, a sze­replés fontosabb hatásának azt tartom, hogy az egész magyar futball felértékelődik. Vagy­is azok, akik most még csak a futballakadémiákon vannak, az eddigiekhez képest már egy egész más helyzetben kerülnek ki az európai piacra. Ez meg­húzhatja a futballipart is. A leg­fontosabb az lenne, hogy a szur­kolók szemében értékelődjön fel hosszú távon is. Ha ennek klubszinten is lesz hatása, az lenne a legnagyobb eredmény. Tévedés ugyanakkor azt hinni, hogy az emberek csak ak­kor járnak ki meccsek- m re, ha mondjuk Barcelona-szin- tű játékot látnak. A foci a legpro­fibb szórakoztatóiparhoz tarto­zik, cirkusz. Alapvetően a kö­zösségi élmény működteti, per­sze színvonal és eredmények is kellenek, de az emberek alapjá­ban véve azért járnak futball­meccsekre, mert közösséghez szeretnének tartozni. Ha ezt a klubok ki akarják és ki tudják szolgálni, tömegek mehetnek szurkolni és annak később le­het gazdasági eredménye is. Ez nagy lépés lenne az önfenntar­tás irányába. Tudjuk jól, hogy Európában hatalmas összegek mozognak a futballban és egy BL-főtáblás, vagy egy Európa Liga-csoportkörös szerepléssel egy csapat és egy stadion több éves fenntartási költségét meg lehet keresni.” A gyerekek is lelkesebbek A Mészöly Focisuliban jelenleg 450 gyerekkel foglalkoznak verseny szinten és még ugyan­ennyivel iskolai körülmények ar*­A magyar válogatottat tízezrek ünnepelték a Hősök terén Minden sláger lett, ami válogatottról szólt Az Eb magyar szurkolói himnusza, „Az éjjel soha nem érhet véget” is bizonyítja, hogy az elmúlt há­rom hétben minden érdekelte az embereket, aminek köze volt a válogatotthoz. A húsz évvel ez­előtti slágert közel négymillióan töltötték le a yo- utube-ról. Náksi Attila, a sláger szerzője ebből nem profitál, mert a jogdíj már nem az övé, de azt mondta neki sokkal többet ér, hogy ilyen történe­te lett az Eb-nek köszönhetően ennek a zenének. Két büszke magyar szurkoló dala is tarolt az Eb alatt. Ellenrieder Peti és Kovács Dani, Hajrá Ma­gyarország! szerzeményét a pótselejtező sikeres meccsei inspirálták és az elmúlt három hétben ezt is közel félmillióan tekintették meg. Ennek azért is van reális esé­lye, mert az összes sportoló öt­ven százaléka már most is focis­ta, tehát az eddigi eredmények­től függetlenül is messze ez volt eddig is a legnépszerűbb sport­ág. Van egy olyan sztereotípia, hogy egy olimpiai győzelem szinte tereli a gyerekeket egy sportág irányába, ez főleg rö­vid távon igaz, de hogy menyi­re valóságos nem tudom, hiszen hasonló élményt a foci kapcsán nem éltünk át eddig. Bizakodva várjuk a szeptembert.” A sportpszichológus sze­rint az Eb eufóriájának hatá­sai ilyen módon is beszivárog­hatnak a hétköznapi életbe. Lé- nárt Ágota azt mondta az ilyen élmények hatására az embe­rek életébe jobban beleivódik a sport, annak erkölcsi és peda­gógiai tartalma is, de akár az is, hogy értelmét látja egy szü­lő, vagy a gyerek annak, hogy focizni kezdjen. Ha világsztá­rok között láthatnak jól futbal­lozni magyar sportolókat, az egy könnyen érthető üzenet: ha dolgozol eleget és ez a célod, el­juthatsz a legjobbak közé. Az ilyen élmények és sikerek, fő­leg a csapatsportoknál mindig jót tesznek az utánpótlásnak. Életpálya és motiváció Dénes Ferencnek az a vélemé­nye, hogy az egészség, esztéti­kai szempontok erősebb moti­Legdrágábban leigazolt magyar játékosok, és az igazolási összegek Dzsudzsák Balazs 4,6 milliard Ft Anzsi Mahacskata (orosz) Halmosi Peter 788 millió Ft (angol) Huszti Szabolcs 945 millió Ft (orosz) Köteles László 536 millió Ft (belga) Bogdan Adam 630 miliió Ft (angol) Tozser Dániel Nikolics Nemanja 1.1 milliárd Ft Szalai Adam 788 millió Ft • vernémet) Legia warsiawa (lengyel) * ál*»* (angol) így látta a pszichológus a foci- és Eb-őrüietet „A szurkolás nem megosz­tó, egy közösen átélhető siker, mindig közelebb hozza egy­máshoz az embereket - mond­ta Lénárt Ágota, a Testnevelési Egyetem Pszichológia és Sport­pszichológia Tanszékének do­cense. - Erre rásegít az is, hogy egy ilyen sportesemény körül nagyon jól kitalált marketing gépezet működik, aminek cél­ja, hogy minél több embert ma­gával ragadjon. A magyar csa­pat körüli eufória és fociláz pe­dig azért eredményezett egy méginkább felfokozott lelki- állapotot, mert évtizedek óta benne élt a nemzet közös em­lékezetében a dicső múlt, még­sem tudtuk megmutatni, hogy focinemzet vagyunk.” Lénárt Ágota azt mondta: a fi­zikai és a mentális felkészü­lés együtt adja meg a jó ered­ményt ezt bizonyította be a vá­logatott. Jól kezelték a helyze­teket, nem szálltak el az első sikernél, megmaradt a dön­tésképességük, visszafogot­tan nyilatkoztak, bíztak maguk­ban. A sportolók többségének erőt ad a szurkolás és az, ha ér­zik, mögöttük áll a közönség. Ez persze egyénfüggő, van­nak olyanok, akiket nyomaszt és elvárásnak érzik a lelkese­dést. Ók ezt ugyanúgy kizár­ják a felkészülési és verseny­időszakban, mint a negatív kri­tikákat és csak a verseny után tájékozódnak erről. De ez a rit­kább. A szociálpszichológia tár­sas támasznak hívja ezt a je­lenséget és nem csak a sportra igaz, hogy ez a fajta, lelkesítő egység javítja az eredményes­séget. Nem véletlenül beszél­tek mindenütt Dzsudzsák Ba- lázsék arról, hogy mennyi erőt merítenek a szurkolók lelkese­déséből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom