Somogyi Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

2016-07-19 / 168. szám

2016. JÚLIUS 19., KEDD HORIZONT 11 Elsősorban rugalmas munkaidőt keresnek a Z generáció tagjai Az új nemzedék felnőtt és lassan beszivárog a mun­kaerőpiacra is. A vágyaik és az elvárásaik még meré­szebbek, mint az Y generá­cióé voltak, és már a lojali­tás is mást jelent a számuk­ra: 70 százalékuk mindösz- sze egy évig marad ugyan­azon a munkahelyen — derül ki a Jófogás és a GKI Gazda­ságkutató Zrt. kutatásából. PN-összeállítás baon@baon.hu A Z generációba azok tartoznak, akik 1995 után jöttek a világra. Ők az úgynevezett digitális benn­szülöttek, számukra az internet, a mobiltelefon és a web 2.0 termé­szetes dolgok, és mindez a tanu­lási szokásaikon is sokat változta­tott: az információk gyors elérése vált lényegessé. A 18-24 éves kor­osztály hozzávetőleg 850 ezer fi­atalt takar, akiknek háromne­gyede már nem része az oktatási rendszernek, így elvüeg a mun­kaerőpiacon kell, hogy megjelen­jenek. Úgy tűnik, sokkal hama­rabb is kapcsolódtak be a munka világába, mint az előttük járó ge­neráció: a Z-k mindössze csupán 8 százaléka vallja, hogy még so­ha életében nem dolgozott eddig —mutatta ki az a kutatás. Sokuk csupán néhány hónapot tölt egy-egy munkahelyen Fiatalok a munkáról SZENTESZKI DÁNIEL, EGYE­TEMISTA: - Külföldi munka­helyben gondolkodom. Első­sorban logisztikával szeret­nék majd foglalkozni, de rak­táros munkával is kibékülnék. A kellő gyakorlat, tapasztalat megszerzése - furcsán hangoz­hat de számomra minden pénznél többet ér. És hogy me­lyik vállalat? Még nem tudom. Két év múlva végzek, addig még van időm átgondolni. HORVÁTH DÁVID, ZENÉSZ: - Úgy gondolom, hogy kellő af­finitással, hozzáértéssel, szor­galommal Magyarországon is el lehet érni dolgokat, nem fel­tétlenül csak a külföldre ván­dorlás jelentheti az egyetlen ki­ugrási pontot. Dolgoztam étte­remvezetőként, így volt szeren­csém megtapasztalni a másik oldalt is. Most zenével foglalko­zom. Mi lesz, ha nem válik be? Arra az esetre is van tervem. A felmérés eredményei alapján egyértelműen látszik, hogy mi­ben és mennyire változik a mun­ka jelentősége az évek múlásával. A Z generációba tartozók nagy többsége még úgy véli, hogy a maguk elé kitűzött célok elérése nagymértékben, vagy szinte tel­jes egészében csak rajtuk múlik, míg a 40-es éveikben járók már sokkal nagyobb arányban érzik a külső hatások szerepét is. És hogy kinek mit jelent a mun­ka? Természetesen pénzkereseti lehetőséget, de míg a 24 év alat­tiaknak egyértelműen önállóso­dást, felelősséget és lehetősége­ket, addig az X generáció tagjai sokkal inkább szavaznak a biz­tonságra. A generációs különbségek tet­tenérésének egyik legjobb terüle­te a munkahelyi lojalitás kérdés­köre, és ebben lényeges különb­ségek láthatók. Míg az X-ek ese­tében nagy hangsúlyt kap a kere­set, azaz megfelelő anyagi juttatá­sok mentén tudnak jobban elköte­leződni, addig az Y generációnál sokkal inkább az emberi kapcso­latok számítanak. A legifjabbak viszont inkább kötik a lojalitást egy adott munkahelyhez, sem pe­dig a személyes viszonyokhoz. Ugyanakkor a csapatszellem fon­tos számukra, akárcsak a fejlődé­si lehetőség. A tanulmány szerint a 18-24 évesek 68 százaléka elsősorban a pénzkereseti lehetőség miatt kéz­nak dett el dolgozni, míg 32 százalé­kuk esetében az önállósodás és a családtól való külön költözés is az indokok között szerepelt. Min­den nyolcadik fiatal pedig azért áll munkába, hogy tanulmányait finanszírozza. A fiatalok a jelenle­gi munkahelyük kiválasztása so­rán a megfelelő fizetési igények teljesülése mellett elsősorban ru­galmas munkaidőt kerestek, biz­tosítva ezáltal, hogy egyéb elfog­laltságaikra is maradjon megfele­lő szabadidő. Akárcsak az Y, úgy a Z generá­ció tagjainak több mint harmada egyébként csupán néhány hóna­pot tölt munkahelyén, de összes­ségében 70 százalékukat egy év­nél tovább nem tudja megtarta­ni a munkahely. Ezek az adatok is jól szemléltetik a fiatalok útke­resését, és azt is, hogy ha nem ér­zik jól magukat, akkor bátrabban mernek továbbállni. A fiatalok terveit tekintve a sa­ját vállalkozás indítása, valamint a végzettségnek megfelelő mun­kahely megtalálása jelenti a leg­főbb irányokat. A korosztály 13 százaléka ugyanakkor egyelőre semmilyen hosszú távú tervvel nem rendelkezik, és bár tíz szá­zalékuk szeretne külföldön mun­kát vállalni, közülük húsz száza­lék egyáltalán nem beszél idegen nyelvet. A matematikus logikai játékokkal bűvöli el az embereket, egy évig építette üvegbe a gombostűkockát Minden a gyufával kezdődött, ma már nagyágyú A Corvinus Egyetem docense és a Magyar Tudományos Akadé­mia tudományos főmunkatár­sa, Bozóki Sándor nem kis ered­ményt ért el játéktervezésben. A matematikus évek óta készít türelemüvegeket és logikai játé­kokat, amelyek, nemcsak itthon hanem külföldön is elérhetőek.- Természetes egy játéktervező­től, hogy a matematika a pálya­futása origója?- A kezdetektől fogva a ma­tematika volt a kedvenc tár­gyam, versenyekre is jártam. Az általános iskolában már az alsó tagozaton minden létező segítséget és támogatást meg­kaptam ahhoz, hogy készül­hessek a versenyekre, és hogy felvegyenek a gimnázium ma­tematika tagozatára. Ott aztán már heti 8-9 matematikaóránk volt, két tanárnővel. Egyikük az érettségi után elmondta, hogy a gimnáziumi felvételin én voltam az utolsó a rangsor­ban, akit még felvettek a mate­matika tagozatra, és hogy örül­nek, hogy akkor így döntöttek. Az ELTE alkalmazott matema­tikus szakát követően, a Corvi­nus Egyetemen doktoráltam. Fő területem az olyan gazdasá­gi döntések modellezése, ame­lyekben több szempont alapján értékelik a pályázatokat és vé­gül azt választják, amelyik ösz- szességében a legjobb. Ez első hangzásra nem is tűnik mate­matikának, pedig a részletek­ben ott van: mind a szempon­tok fontossági súlyait, mind a pontozást valamilyen függ­vénnyel, szabállyal végzik. Nemcsak elméleti kutatást végzek, volt szerencsém részt venni például a szegedi villa­mos-, illetve trolitender, vala­mint a kecskeméti intermodá- lis központ döntés-előkészíté­sében.- Mi a helyzet a logikai játékok­kal?- Időnként olyan matemati­kai problémákkal is tudok fog­lalkozni, amik egészen máshol, a szórakoztató fejtörők és logi­kai játékok világában gyökerez­nek. Az egyik ilyen feladvány, hogy legfeljebb hány azonos át­mérőjű hosszú hengert lehet úgy elhelyezni, hogy bármelyik kettőnek a palástja érintkezzen. Ezt bárki megpróbálhatja ott­hon is hengeres ceruzákkal. Ha­tot biztosan lehet, de ötven éven keresztül nyitott volt, hogy hetet is lehet-e? Rónyai Lajossal és a tajvani Tsung-Lin Lee-vel nem­rég bebizonyítottuk, hogy lehet. Több tudományos konferencián is bemutattuk ezt az eredményt.- Honnan jött a türelemüveg öt­lete?- Minden a gyufával kezdő­dött. Gyermekkorom óta gyűj­töttem a gyufásdobozokat és már ekkor megpróbáltam gyu­fakockát építeni, igaz, sikerte­lenül. Pedig tudtam, hogy vala­hogy lehetséges, mert otthon a polcon volt egy gyufaház, csak nem tudtuk, ki építette. Évekkel később, már egyetemistaként újra elővettem a problémát és ekkor kitaláltam a saját módsze­remet. Utólag visszagondolva, jó is, hogy akkor még nem volt yo­utube, mert ha láttam volna a megoldást - sőt megoldásokat -, akkor biztosan nem gondolkoz­tam volna egy további építési módszeren. Évekig lelkesen épí­tettem a kockákat, házikókat, és amikor már nagyon ment, újabb kihívást kellett keresni. Ekkor születtek az első gombos­tűkockák, majd az első gyufa­kocka üvegben, azaz egy türe­lemüveg. Végül addig feszítet­tem a húrt, hogy egy már-már megoldhatatlan feladatot tűz­tem ki magamnak: egy gombos­tűkockát építeni az üvegen be­lül. Majdnem egy évig készült, igaz, csak akkor tudtam vele foglalkozni, amikor hétvégen­ként hazautaztam. Ennek már több mint tíz éve. Azóta is gyűj­N ÉVJEGY BOZÓKI SÁNDOR. 1978-ban szü­letett Kiskunmajsán. 1996-ban érettségizett a szegedi Ságvári Endre Gimnáziumban. 2001-ben szerzett alkalmazott matemati­kus diplomát az ELTE-TTK-n, ahol 2003-ban matematikatanári dip­lomát vehetett át. 2006-ban ka­pott PhD fokozatot a Budapes­ti Corvinus Egyetemen. Elisme­rései: 2001, A XXV. Magyar Ope­rációkutatás Konferencián (Deb­recen) a fiatal kutatók számára kiírt pályázaton a legjobb elmé­leti előadás kategóriában I. díj. 2004, a Magyar Professzorok Vi­lágtanácsa közreműködésével lebonyolított publikációs pályá­zaton élettelen természettudo­mány kategóriában III. díj, 2006, A Gazdaságmodellezési Szakér­tői Konferencián (Balatonöszöd) az év legjobb Ph. D. dolgozatai pályázaton II. díj, 2006, Farkas Gyula Emlékdíj, 2007, MTA SZTA- Kl Intézeti Díj. töm az erőt és a bátorságot, hogy készítsek még egyet. Az üvegen belüli gyufakocka már jobban megy, nagyjából egy hétvége alatt megvan.- És a lebegő gyufakocka?- A lebegő gyufakocka ötletét az adta, hogy mivel a gyufakoc­ka belül nem tömör, hanem kis levegőkockák is vannak benne, vajon hány kicsi kockamágnes­sel lehet elérni a lebegést. Némi próbálgatás után az ötszáz da­rab bizonyult elegendőnek, kí­vülről persze egyetlen mágnes sem látszódik. A legizgalma­sabb folyamat maga a kísérle­tezés, mert nem tudhatjuk elő­re, fog-e működni egy elgondo­lás. Ha viszont működik, olyat látunk, vagy hozunk létre, amit korábban még senki más. Pél­dául a gombostűkockából kiin­dulva, ha nem ragaszkodunk annyira a derékszögekhez, lét­rejön a hatszöges hasáb. Ez az egyetlen alkotásom, amit ál­momban láttam először, és ami­kor felébredtem, még emlékez­tem rá, gyorsan le tudtam raj­zolni. Később hihetetlen öröm volt látni, hogy tényleg műkö­dik, megépíthető.- Vannak újabb tervek, ötletek? Úgy hírlik, hogy világpiacra ke­rült az egyik logikai játéka.- Újabban az üveges logikai játékok körül forognak a gon­dolataim. Az egyik üveges játé­komban egy hagyományos la­posüvegben van egy gumika­rika (O-gyűrű), valamint a ku­pakba fúrt két lyukon átfűzött zárt lánc. A gumikarikára kell ráhurkolni a láncot anélkül, hogy a kupakot lecsavarnánk. Ennek a játéknak a gyártásához nem kell egyetlen egyedi alkat­rész sem, ennek is szerepe lehe­tett abban, hogy a belga Eureka cég gyártásba és forgalmazás­ba vette The Chain Gang néven. Amatőr játéktervezőként nagy öröm látni, hogy az ötletemből egy kézzel fogható játék szüle­tett, ami már a világ számos országában kapható. Másrészt amint elkészül egy játék, má­ris jön a következő ötlet, és az előző egy-egy módosításával új feladvány születik. A második üveges ördöglakatom, a Nose Ring ötlete onnan eredt, hogy az üveg aljához rögzítettem a gumikarikát, s így kell róla le­venni a hurkot. Sőt, már meg­van a harmadik terv is, amit az idei játéktervezői versenyre fo­gok benevezni. Illés Emese

Next

/
Oldalképek
Tartalom