Somogyi Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

2016-07-17 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 26. szám

2016. JÚLIUS 17., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ Beszélgetés Hajdú Szabolcs rendezővel, a Kristályglóbusz nyertesével r r HAJDÚ SZABOLCS (1972) \ Magyar film- és színházi rendező, \ forgatókönyvíró, színész. A Színház- és ' filmművészeti Egyetem Simó Sándor osz­tályában végzett, a 90-es évektől színészként dolgozott. Jancsó Miklós filmrendező az első nagyjátékfilmje után azt mondta róla: „Sok jót és egyetlen zsenit látok a fiatalok között, és ez Hajdú Szabolcs.” Nagyjátékfilmjei: Macerás k ügyek (2001), Tamara (2004), Fehér tenyér l (2006), Off-Hollywood (2007), Bibliothe- A que Pascal (2010), Délibáb Í2014), A játékos (2015), Emellaék , Farkaséknál (2016). „Sokat dolgozom azért, hogy szabad legyek” Hajdú Szabolcs filmje, az Ernelláék Farkaséknál nemcsak a legjobb filmnek járó Kristályglóbuszt vitte haza, hanem Hajdút válasz­tották a legjobb színésznek is a Karlovy Vary-i Filmfesz­tiválon. Az alig hárommillió forintból forgatott filmet a rendező a saját lakásában vette fel. Szabadságról, családi problémákról és a Budapest-vidék konflik­tusról is beszélgettünk vele. Csejk Miklós- „Jön egy 20 éves apakomp- lexusos kis virgács és kész” - mondja a filmben a feleség. Valós félelmei ezek a negyve­nes korosztálynak?- A filmben egy középko­rú pár sok félelme megjele nik. A szülő és gyerek vi­szony egyre problémá­sabb, az öregek és fia­talok egyre távolabb kerülnek egymástól, a vidék a fővárostól is egyre távolodik. Egy­re nagyobb a szakadék a határon túli és inne­ni magyarok között, és az elvándoroltak és itt ma radtak között. A Hajdú-család a díjkiosztón két elismeréssel is gazdagodott a különleges filmért- A filmben egy család eredeti­leg 10 évre külföldre akart köl­tözni, hogy szerencsét próbál­jon, ám egy év múlva hazajön.- Hiába van Skype és bármi­lyen érintkezés a külföldre köi- tözöttek és az itt maradók kö­zött, a tényleges kommuniká­ció elenyésző. Egymástól egy­re távolodó szigeteken élde­gélünk. A filmben rengeteg a konfliktus, kemény dolgokat vágnak egymás fejéhez a sze­replők, de legalább van valódi kommunikáció.- Összeomlott a hagyományos családmodell, amelyben minden­ki tudta a helyét, de a nők nem voltak egyenrangúak. Megszüle­tett a modern családmodell, ahol van egyenlőség, viszont fél évszá­zad alatt nem alakult ki az ideá­lis minta...- Teljes a bizonytalanság. Az anyukák pszichológusok megfigyeléseit olvasgatják, pél­daértékű családók mintájába kapaszkodnak, amelyekről áz- tán kiderül, hogy nem is olyan példaértékűek. De ami igazán nehéz, hogy egy férfi elfogad­ja, hogy már kevesebb figye­lem jut rá egy családban, a nő meg küzd az anyasága és a nő­iessége között, a gyerekek egy­más iránti féltékenységgel küz­denek, ezeket is kellene kezel­ni valahogy. Meg azt, hogy min­den ki küzd a saját egojával.- A Fehér tenyérben a kisgye­rekkorról, a Macerás ügyekben a kamaszkorról, a Tamarában a párválasztás nehézségeiről van szó, az Off-Hollywoodban a munkáról és filmkészí­tésről, most pedig a csa­lád problémáiról. Lassan összeáll a mozaik?- A saját problémáinkból, él­ményeinkből indulunk ki, és ezt próbáljuk egyetemessé ten­ni. A lényeg az, hogy úgy tud­junk elmesélni egy történetet, hogy felszabadítóan hasson ar­ra az emberre, aki nézi. A cél, hogy a néző is tisztábban lássa a saját életét is, és meg tudjon hozni olyan döntéseket, ame­lyekre addig nem volt képes.- A film kapcsán is felvetődik a kérdés: milyen másik ország­ban élni?- Az ember azt gondolja, hogy egy másik országban megsza­badul a problémáitól. A hétköz­napi gondoktól akár meg is sza­badulhat, de az alapproblémák­tól nem lehet olyan könnyen.- És milyen másik városban élni?- Igazi urbánus tradíciók­kal működő város egyetlen ■ van Magyarországon, Buda­pest. Ez a kétmilliós város tel­jesen elszakadt az ország töb­bi részétől. Az itt élőknek fogal­muk sincs arról, mi történik az ország többi részében. Én deb­receni vagyok, ott eszméltem, de egy kicsi faluban, Berety- tyószentmártonban nőttem föl. Mostanában Budapesten élünk, de sokat voltunk Romániában, sőt még egy évet Amerikában is laktunk úgy, hogy a gyere­kek ott jártak iskolába. Látom a különbségeket. Itt szakadék tá­tong a vízfejű főváros körül.- Tényleg független, aki 3 millióból forgat filmet, mert az nagyon kevés.- A művészeti alkotásoknak van egy természetes kialakulá­si ideje, ahogy egy gyerek szüle­tésének is. A túlhordás nagyon veszélyes. Azt gondolom, hogy a film pályáztatása, az évekig várás, a forgatókönyv átírása nem adott volna hozzá semmit ehhez a mostani mozihoz.- Lehet 13 operatőrrel egységes filmes képi világot létrehozni?- Lehet az operatőröket is úgy kezelni, mint a színészeket, akik szintén nagyon különbö­zőek, vagy mint egy zenekart, ahol a karmester egészen kü­lönböző zenészeket vesz rá ar­ra, hogy egy hangnemben szó­laljanak meg. Egyébként 12-en a tanítványaim voltak, minden­ki kapott lehetőséget.- Hajdú Szabolcs szabad ember?- Elég sokat dolgozom azért, hogy szabad legyek. A felnőtt ember élete akkor kezdődik, amikor kiharcolta a szabadsá­gát. Az első ilyen küzdelem a szülőktől való függetlenné vá­lás. Aztán amikor az ember megkapja a szabadságát, akkor ő dönti el, hogy ezt arra hasz­nálja, hogy rögtön fölébe kere­kedjen a másiknak, vagy keres valakit, aki előtt meghajolhat, és így az egész életét egyfajta infantilis gyermeki szinten éli le. Én nem ezt választottam. HÍREK Új filmtörténeti éiménypark ÓZD Az egykori ózdi kohásza­ti üzem gyárának területén ad­ták át a héten az új Nemze­ti Filmtörténeti Élménypark és Digitális Erőművet. Az üzem helyén oktatási, kutatási, mód­szertani központot, Digipedia oktatási alkalmazási részleget, és kiállító helyiségeket alakí­tottak ki, a óincerészben a Di­gitális Kárpát-medence kiállí­tás várja a látogatókat, míg a hajdani Fúvógépházban film­stúdió létesült összesen 2,5 milliárd forintból. VR Jean-Paul Belmondo életműdíjat kap VELENCEJean-Paul Belmondo francia színész és Jerzy Sko- limowski lengyel filmrende­ző kapja az augusztus 31-én megnyíló Velencei Nemzetkö­zi Filmfesztivál Arany Orosz­lán-életműdíját. Jean-Paul Bel­mondo 83 éves színészt, a Ki­fulladásig, A profi vagy a Bo­lond Pierrot sztárját a francia és a nemzetközi filmvilág ikon­jának nevezte Alberto Barbera, a fesztivál igazgatója, hozzá­tette: „provokatív, csábító anti- hős alakításaival nagyon eltért a hollywoodi sztereotípiáktól”. Nagy bulit csapott Lisa Stansfield VESZPRÉM Fergeteges koncer­tet adott a VeszprémFesten a brit popsztár, Lisa Stansfield. A 80-as években feltűnt szu­persztár 2013-ban fordult újra teljes erővel a zene felé, leg­utóbbi, hetedik albuma 2014 elején jelent meg Seven cím­mel. A lemez létrejöttét az éne­kesnő soul iránti rajongása inspirálta, s ez egyben egy óda ahhoz a 10 évhez, amelyet klubokban töltött énekléssel. Veszprémben erről az album­ról is énekelt, de a leghíresebb slágereit sem hagyta ki. VR Lisa Stansfield újra ragyogott Olvasók és pályatársak virrasztottak; Závada Pál, Nyáry Krisztián, Kiss Noémi is az elhunyt írót idézte Soraival emlékeztek Esterházy Péterre tisztelői BUDAPEST Virrasztással és felol­vasással búcsúztak a csütörtö­kön elhunyt Esterházy Pétertől írótársai és olvasói péntek este a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM). A Kossuth-díjas író előtt tisztelgő felolvasásra megtel­tek a PIM-nek otthont adó Káro­lyi-palota dísztermei. A felolvasók sorát E. Csorba Csilla, a PIM főigazgatója nyitot­ta, hangsúlyozva: Esterházy Pé­terre csak szövegeivel lehet em­lékezni. Závada Pál író az Egy­szerű történet vessző száz oldal - A Márk-változat című kötetből választott részletet. Őt Nyáry Krisztián író, az Esterházy szá­mos könyvét megjelentető Mag­vető Kiadó igazgatója követte, Esterházy Péter számos tisztelője gyújtott mécsest az épületben Az írószövetség is gyászolja az írót A Magyar írószövetség megren­dültén búcsúzik Esterházy Pé­ter Kossuth-díjas írótól. Szent- mártoni János elnök szerint „a gyászban számos nemzet írói is osztoznak. Utolsó, Hasnyál­mirigynapló című könyve mél­tósággal és iróniával vívott küz­delmének megrázó dokumen­tuma". Bár Esterházy 2004-ben kilépett a Magyar írószövetség­ből, életműve intézmények fö­lött álló érték, amellyel jól kell gazdálkodnia majd az utókor­nak, tette hozzá Szentmártoni. majd Kiss Noémi író a Terme­lési-regényből, Kemény István költő pedig a Harmonia Cae- lestisből olvasott fel. Az éjfélig meghirdetett virrasztáson töb­bek között Halmágyi Sándort, György Pétert, Spiró Györgyöt, Kemény Istvánt, Kántor Pétert, Gács Annát, Pion Istvánt, Eg- ressy Zoltánt, Mohácsi Árpá­dot, Garaczi Lászlót és Szüts Miklóst kérték föl, olvasson föl Esterházy Péter munkáiból. Nyáry Krisztián közben a Fi- deliónak azt nyilatkozta: „Hal­latlan optimizmust és derűt árasztott, olyannyira, hogy az ember hajlamos volt elhinni, hogy az élet vidám és derűs do­log. Ez a felszínen könnyedség­nek tűnhet, de ő nagyon őszin­tén „erkölcsi”, morális ember volt” - emlékezett vissza Ester­házy Péterre Nyáry Krisztián. Hozzátette, hogy nincs hozzá hasonló szerző a magyar iroda­lomtörténetben, és a következő időszakban valószínűleg konfe­renciákon, hosszú cikkekben, tanulmányokban keresik majd Esterházy Péter helyét. „De ő bi­zonyos módon mindig is ellen­állt a besorolásoknak, nem is le­het meghatározni, mit is képvi­sel az ő életműve. Viszont már most megmondható, hogy na­gyon nehéz egy olyan irodalmi és közéletet elképzelni, amely­ben nincs benne Esterházy Pé­ter” - nyilatkozta. VR »

Next

/
Oldalképek
Tartalom