Somogyi Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

2016-07-02 / 154. szám

fl MEGYEI KÖRKÉP 2016. JULIUS 2., SZOMBAT 0© (fCM/tf© ÍM Zamárdi 2008-ban lett vá­ros, s 2016-ra kisvároshoz, balatoni üdülőhelyhez méltó főtere is lett. Fónai Imre imre.fonai@mediaworks.hu ZAMÁRDI Megadták a módját a főtér felavatásának: cirku­szi elefánt „tesztelte” az építők munkáját, amikor végiglépdelt az új térköveken, majd egy ar­tistát ágyúból lőttek ki. Csáko- vics Gyula polgármester mon­dott köszöntőt, a tabi fúvósze­nekar játszott, fellépett két he­lyi csoport, a női kar és a Sú­lyom táncegyüttes, valamint a városban tábort ütő népdalosok is, végül az új tér közepén lelep­lezték a „Zamárdi, a Balaton szí­ve” szimbólumot. Zamárdiban sok éve szívet alkotnak az egy­más kezét fogó fürdőzők a Ba­laton vizében a Balatoni játsza- dalom keretében. Zamárdi szí­ve pedig mostantól az új főtér.- Régi zamárdi álom vált va­lóra két év alatt, mert mertünk Templomtér: stációk az iskola kerítésén Az önerős fejlesztések nem fe­jeződtek még be idénre Zamár­diban, most látnak neki a temp­lomtér és környéke rendezésé­nek. Az önkormányzat ingatlant vásárolt nemrég az iskola mel­lett, ezáltal bővülhet az udvar és parkolókat is kialakíthatnak. Az iskolánál egyedi, csak Zamárdi- ra jellemző téglakerítést is épí­tenek. Stációk kerülnek ugyan­is az iskola templomközeli kerí­tésfalára, a település történelmi múltjára utaló domborművek­kel. Kisboldogasszony napjá­ra, szeptember 8-ára tervezik a templomtér avatóját. Csákovics Gyula polgármester megjegyez­te: - Ebből a beruházásból is látszik, hogy ahogyan az elmúlt évek, évtizedek során, kiemelt figyelmet fordítunk iskolánkra. Egy kicsit mégis keserűbb száj­ízzel tesszük most ezt, hiszen az iskola, melyet mindig magun­kénak tekintettünk, hamarosan kikerül a „hatókörünkből”... Az oldal a Zamárdi Önkormányzat támogatásával készült. nagyot álmodni - mondta Csá­kovics Gyula. - A vasútfejlesz­tés révén vált lehetővé a város- közepi közlekedési csomópont áthelyezése. A főút és a vasút által elválasztott két település- rész régóta óhajtott összeköté­se teremtődött meg ezáltal, új közlekedési tengely alakult ki a déli utcák és a Balaton-part, valamint a főtér között. Idén tudtuk befejezni a teret önerő­ből, tavaly, első ütemben a par­koló készült el és a gyalogos já­rófelületek, e nélkül nem tud­tuk volna a nagy fesztiválok közönségét fogadni. A vasúti beruházás átadását követő­en merült föl hiányosságként, hogy nem elég széles az ugyan­csak áthelyezett állomásperon, ígéretünk van, hogy még idén megoldják a szélesítését. Ez is elsősorban a fesztiváltömeg idején okoz problémát. A közúti-vasúti csomópont nyugatabbra kerülésével sza­badult meg az átmenő autó- forgalomtól a városháza előt­ti park, amit idén fejeztek be. A városvezető szerint így vég­re egy, a 21. századi kisvárosi üdülőhelyi igényeket minden­ben kielégítő főtere alakult ki Zamárdinak; lényegesen nőtt a zöldfelület és több lett a vi­rág is. Akkor lehet azonban el­mondani, hogy befejeződött, amikor majd a termelői piac is megújulhat, ezt is tervbe vették már. - Több is ez, mint egy tér - fogalmazott az ava- tón a polgármester. - Elmúlt tíz évünket is jelképezi, vagyis a fejlődés tíz évét, magunk mö­gött hagyva a határvitát, majd elnyerve a városi rangot. Örö­münkre sokan tartottak ve­lünk ezen az úton. Az elmúlt évekhez hasonló­an idén is a költségvetése har­mincöt százalékát fordíthatja Zamárdi fejlesztésre, felújítás­ra. - Idén ez az összeg elérhe­ti az 500 millió forintot is - így Csákovics Gyula. - Ez önerő, és az elmúlt években leginkább a fesztiválok miatt megnőtt bevé­telekből áll össze, vagyis a ren­dezők által fizetett területbérle­ti díjon kívül a vendégszám-nö- vekedésből fakadó adótöbblet­ből. Éppen ezért érint bennün­ket is érzékenyen, hogy jövő­re az állam másfél helyett már csak egy forinttal egészíti ki a helyben beszedett idegenfor­galmi adót. Zamárdi esetében ez hetvenmillió forintos kiesést jelent; az utóbbi időben évente ennyit szántunk útfelújítások­ra. A jövőben is felújítjuk per­sze útjainkat, csak máshonnan kell elvenni a pénzt erre a célra. lA polgármester fontosnak tartotta a Zamárdi, a Balaton szíve szimbólum elhelyezését is, azért, hogy ezzel a jelszóval minél több idelátogató azonosít­sa a várost. Az önerős fejleszté­sek sorába illik a főtéren kívül a parti sétány térkövezése is, ami az idei szezonra készült el. - A cél egy európai színvonalú parti korzó kialakítása - árulta el Csákovics. - Ahol esténként, vagy eső után is sétálhat egyet a turista, akinek ma már nem az az igénye, hogy gyöngykavi­cson csoszogjon. Régészeti park: már „csak” pénz kellene hozzá A hagyományőrzők különleges ételeket készítettek Avarok és longobardok találkoz­tak nemrég Zamárdiban hagyo­mányőrző együttesek randevú­ja révén: nemcsak határainkon belülről, hanem Lengyelország­ból, Ausztriából és Olaszország­ból is jöttek csapatok. - Nem először találkoztak Zamárdiban avarok és longobardok - utalt Csákovics Gyula települése tör­ténelmi múltjára. Ismert, hogy a longobardok előzték meg az avarokat, az avar megtelepedés válókkal, hanem az avar múlttal előtt távoztak a longobardok Itá- is azonosítják, lia irányába. Zamárdiban ma is A helyszín adott, a tervek ké- zajlik még Európa egyik legje- szék - válaszolta a városveze- lentősebb avar kori temetőjének tő arra a kérdésünkre, hogy mi­több évtizede kezdődött feltáró- képpen áll dédelgetett tervük, a sa. A polgármester azt hangsú- tematikus régészeti park előké- lyozta: a hagyományőrzők talál- szítése. Csákovics szerint ha az kozójának folytatása is lesz, re- efféle attrakciókra is lesz egy- méli, hogy egyre nagyobb érdek- szer pályázati támogatás, akkor lődést vált majd ki ez a program a maguk részéről készen álí- és Zamárdit nemcsak a feszti- nak az azonnali kezdésre... Néptánc az óvodában is A Súlyom Táncegyüttest Szugfill Zsolt vezeti, aki nemcsak a helyi ál­talános iskolában tanít néptáncot elsőtől nyolcadik osztályig, hanem már óvodás csoportja is van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom