Somogyi Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
2016-07-10 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 25. szám
g INTERJÚ 2016. JÚLIUS 10., VASÁRNAP Tíz év gyakorlat kell ahhoz, hogy valaki egyedül hozzányúlhasson egy robbanószerkezethez. Magyarországon évente több ezer bomba kerül elő a földből MINDEN BOMBA FELROBBANHAT A magyar tűzszerészek fel- készültsége világszínvonalú. Hogy mi történhetett a Hortobágyon, arra csak az alapos vizsgálat tud majd választ adni. Ember István őrnagy, a Magyar Honvédség I. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred megbízott vezető tűzszerésze elmondta, csak ezen a helyen negyvenezer megjelölt pont van, ahol feltehetően robbanószerkezet lapul. Országosan a számukat megbecsülni sem lehet, 2015-ben 20 ezer lőszer, bomba, akna került elő Magyarországon. Fábos Erika- Mikorra lesz pontos információ arról, hogy mi történt múlt pénteken a Hortobágyon?- A közigazgatási eljárás lezárását követően lesznek pontos információink a múlt héten pénteken történt tragédiáról, melynek eredményét mi is várjuk.- Milyen szakértők és mit vizsgálnak ilyenkor?- Minden ilyen esetben az illetékes megyei Rendőr- Főkapitányság a felelős a kivizsgálásért. Jelen esetben a Hajdú-Bihar megyei. Ők jelölnek ki és kérnek fel szakértőket, akik az eset kivizsgálásában részt vesznek.- Több verzió is elhangzott a körülményekről, mi okozhatta a tragédiát?- A tragédia körülményeit közigazgatási eljárás vizsgálja. Nem volt ismeretlen az eszköz, a bajtársaim ismerték azt a 250 kilogrammos, szovjet gyártmányú repeszromboló bombatípust, amely a tragédiát okozta. Minden más csak elméleti találgatás, meg kell várnunk a szakértői vizsgálatokat, hogy többet tudjunk.- Ahhoz, hogy egy katonából tűzszerész legyen, milyen kiképzést kell kapnia és kell-e ehhez valami különleges, átlagon felüli fizikai képesség vagy egészségügyi követelmény?- Minden tűzszerész jelöltnek alkalmasnak kell lennie fizikailag, orvosilag és pszichikaiig a leendő beosztására. Ezt a megmérettetést a több hetes III. osztályú tűzszerész tanfolyam követi, melyet sikeresen kell elvégeznie. Néhány év szakmai tapasztalat gyűjtés után lehetőség nyílik a II. osztályú fokozat megszerzésére. A szintén több hetes tanfolyam után, a sikeres vizsgát követően további évek következnek, melyek a tapasztalatgyűjtés jegyében telnek. Az I. osztályú felkészítés már személy specifikus, időtartama 1 év, de ez ennél hosszabb idő is lehet. Tűzszerészeinkkel kapcsolatban alapvető elvárás a nyugodt, megfontolt és határozott fellépés. A minden részletre kiterjedő figyelem feladat-végrehajtás során szintén alapvető követelmény.- Mennyi idő alatt válik egy tűzszerész rutinossá, mennyi idő az, amire egy tűzszerész a bekerüléstől egyedül is hozzányúlhat egy bombához?- A járőreink általában 4 fős csapatokban dolgoznak Ezt a csapatot egy járőrparancsnok, aki mindig első osztályú tűzszerész, illetve a beosztott tűzszerészek, akik lehetnek másod -vagy harmadosztályúak, és egy gépjárművezető alkotja. A beosztott tűzszerész feladata a helyszínen a járőrparancsnok segítése. Kiássa a robbantógödröt, kihúzza a robbantóvezetéket, kiépíti a robbantóhálózatot, tehát kifejezetten a megsemmisítéshez szükséges hátteret teremti meg, de a járőrparancsnok utasításáig nem nyúlhat a robbanóeszközhöz, nem is azonosíthatja azt. Pár évig járni kell így az országot, ez egy fontos tanulóidőszak, amikor lát sáros, rongálódott vagy nehezen azonosítható eszközöket is, hogy megtanulja minden formában és állapotban felismerni azokat. Ahhoz ugyanis, hogy valaki önállóan hatástalanítást vezethessen hosszú évek szakmai tapasztalata szükséges. Ezt a tapasztalatot általában 8-10 év alatt sikerül összegyűjteni, de a felkészítés hossza minden esetben az egyéni képességekhez igazodó.- A napokban sokszor elhangzott, hogy a legkiválóbbak közé . tartoznak a magyar tűzszerészek, ez miből derül ki?- Tűzszerészeink munkáját több alkalommal elismerték nemzetközi környezetben. Fel- készültségüket az is igazolja, hogy jelenleg a V4 országok által felállított EU harccsoportban vezető nemzeti szerepet töltünk be tűzszerész szakterületen.- Az ország területén mennyi hasonló mentesítetlen terület van?- A nagyobb összefüggő mentesítetlen területekre általában állampolgári bejelentések során bukkanunk, melyek felszámolását azonnal megkezdjük. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében lévő egykori bombavető tér vélhetően a legnagyobb ilyen terület. Ez a lőtér, ami 1940 óta úgynevezett „bombavetőtér” rendkívül erősen szennyezett terület, jelenleg is több ezer jelölt helyszín van, ahol feltételezhető, hogy bombák és rakéták találhatóak. A területen folyó mentesítést heti váltásban végezzük, a hét minden napján.- Évente mennyi robbanószerkezet kerül elő?- Statisztikák a hetvenes évek óta állnak rendelkezésre, ez alapján az derül ki, hogy évente 2300-2600 esetre kell reagálni. Van, hogy több, van, hogy kevesebb. Azt gondolhatnánk, hogy ahogyan távolodunk a II. világháborútól, úgy fogynak majd ezek az esetek, de ez nem így van. Sokszor még az is előfordul, hogy L világháborúból származó gránátok kerülnek elő egy-egy esetnél. Tavaly például 11 180 db robbanótest és több mint 9000 db gyalogsági lőszer került elő a 2456 bejelentés elintézése során. Átlagosan napi 7 bejelentést kapunk, de nem volt ritka az olyan nap sem, amikor 15-20 bejelentés érkezett a tűzszerészügyeletre.- A legtöbb robbanószerkezet honnan kerül elő? Vannak olyan területek, ahol gyakrabban találják ezeket?- A legtöbbször építkezések illetve mezőgazdasági munkák következtében találnak rájuk. Területi szempontból, tavaly Fejér megyéből 377 db bejelentés érkezett, Budapesten 213 db bejelentést kezeltünk, Pest megyében pedig 295-öt. A legtöbb bejelentést egyébként általában Fejér, Pest és Veszprém megyékből, illetve Budapestről kapjuk, vagyis azokról a területekről, ahol a második világháború során komoly harcok voltak.- Melyek azok a típusok a robbanószerkezetek között, amiből a legtöbb előkerül?- Az ország területén közepes űrméretű aknavető gránátok és tüzérségi lövedékek találhatóak a legtöbb helyen, leggyakrabban 82 milliméteres, szovjet gyártmányú aknavetőgránát, 76 milliméteres szovjet repesz gránát, 75 milliméteres német repeszgrá- nát, valamint szovjet gyártmányú Fl-es típusú kézigránát kerül elő a földből, illetve a vizekből.- Mi a teendője annak, aki ilyet talál?- Aki elhagyott robbanótestet vagy annak látszó tárgyat talál, illetve ilyen tárgy hollétéről tudomást szerez, köteles azt haladéktalanul bejelenteni. Lehetőség szerint meg kell jelölnie a megtalálási helyet, majd értesítenie kell a rendőrséget; a rendőrök a helyszínt átvizsgálva döntik el, szükséges-e a Magyar Honvédség tűzszerészeinek kihívása. Megfogni, arrébb vinni tilos ezeket az eszközöket, ha azonban valaki mégis kézbe vesz egy ilyen szerkezeteket, akkor lehetőség szerint óvatos mozdulattal minél előbb tegye vissza azt a földre. Minden esetben kerülni kell, hogy a feltételezett robbanótesteket magasabb helyre helyezzék, például egy asztalra ahonnan lelökhetik, vagy legurulhat. Ugyanez a teendő a tavakból, folyók- ból előkerült robbanószerkezetekkel is, ekkor azonban célszerű a parton tájékozódási pontot keresni, hogy a rendőröknek és a tűzszerészeknek könnyebb legyen megtalálniuk a vízben lévő eszközt. Ezután az önkormányzat jegyzője vagy az illetékes rendőri szerv ellenőrzi a bejelentés valódiságát; megjelöli a feltételezett vagy azonosított robbanótest helyét, elhelyezi a robbanásveszélyre utaló figyelmeztető jelzést; bejelentést tesz a Magyar Honvédség Tűzszerész Ügyeletére a talált robbanótestről és onnantól már a mi feladatunk intézkedni.- Egy laikus ránézésre el tudja dönteni, hogy veszélyes-e, amit talált. Mérete alakja, útbaigazítást adhat abban, hogy veszélyes vagy éles robbanószerkezetről van szó?- Nem. Egy laikus számára nem megállapítható, hogy az általa előtalált eszköz mennyire veszélyes. Az előtalált feltételezett robbanótestek paraméterei sem nyújtanak számukra további útbaigazítást, hiszen azok igen széles spektrumon mozognak, egy egészen kicsi eszköz is lehet nagyon veszélyes. Vannak olyan robbanótestek, amik úgy kerültek a földbe, hogy még nem lőtték ki őket, tehát olyan állapotban vannak, ahogy azt a gyárban összeszerelték, tehát ebből a szempontból kevésbé lennének veszélyesek, mint egy kilőtt állapotú darab. Vannak eltérő esetek is, ahol például egy nem kilőtt eszköz is fokozottan veszélyes besorolású, mert a gyújtószerkezete már a gyártást követően sem volt biztonságos. Természetesen ennek az ellentettje is előfordul. A minden kétséget kizáró azonosítás, a veszélyességi fok meghatározás annyira összetett ismereteket igényel, melyeket csak a jól felkészített tűzszerész szakemberek képesek biztonságosan elvégezni.- Időről időre lehet hallani arról, hogy vannak akik kifejezetten keresik a robbanószerkezeteket és haza is viszik azokat. Azon túl, hogy ez veszélyes, ezek szerint illegális is.- Igen ez a fajta tevékenység kiemelkedően veszélyes és illegális. Amikor valahol kifordul a földből egy világháborús gránát, akna, bomba, akkor ahhoz egyedül a tűzszerészek érhetnek hozzá. Az állampolgárok nem segítik a tűzszerészek munkáját azzal, hogy a kertjükben, vagy akár vízben fürdőzés közben megtalált robbanószerkezeteket partra viszik, eh lenben saját életüket kockáztatják. Ráadásul azzal, ha az előkerült robbanásképes eszközöket közterületre viszik a megtalálók, csak fokozzák a veszélyt, hiszen illetéktelenek férhetnek hozzá, és az ilyen területeken rendszerint több ember kerülhet az eszköz közelébe. Azokban az esetekben, ahol bűncselekmény gyanúja merül fel, a rendőrség illetékes a nyomozás végrehajtásában. Névjegy EMBER ISTVÁN 1982. október 13-án született Balassagyarmaton. 2001 - 2005 között a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen és a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolán tanult, építőmérnök. szak - építőmérnök diplomát szerzett. 2014 - 2016 között a Pannon Egyetem Mérnöki Karán lett robbanóanyag-ipari szakmérnök. 2005, azaz a pályája kezdete óta az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred állományába tartozott. 2006-ban szerzett tűzszerész képesítést. 2013-ban I. osztályú tűzszerész osztályos fokozatot szerezett. 2015. május 21. óta őrnagy rendfokozatban szolgál. Az elmúlt, több mint tíz év során biztosan több mint ezer hatástalanításban vett részt, és több száz tonna robbanótestet semmisített meg. Néhány fontosabb hatástalanítás, amelyet járőrparancsnokként vezetett: 2013. Székesfehérvár: szovjet 203 mm-es tüzérségi gránát (KTD gyújtószerkezettel): 2014. Budapest, Országház: szovjet FAB-50 légibomba (AV-1 gyújtószerkezettel); 2016. Budapest, XI.kerület, Kamaraerdő: amerikai GP-2000 légibomba (M 103 és M 102 gyújtószerkezetekkel).
