Somogyi Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-07 / 132. szám

2016. JUNIUS 7., KEDD MEGYEI KÖRKÉP jg született újjá a Figaro a kaposvári színházban Átlagos történet cseppet sem hétköznapi megoldások­kal: Zakariás Zalán aktuali­zálta és fogyaszthatóvá vará­zsolta Beaumarchais 18. szá­zadi vígjátékát a Csikyben. Vas András andras.vas@mediaworks.hu KAPOSVÁR A Figaro házasságá­ról a nagy többségnek Mozart operája jut az eszébe, csak a vájt- fülűek asszociálnak még Pierre Augustin Caron De Beaumar­chais darabjára is, noha a maga műfajában a dráma is történel­mi jelentőségű, egyesek a nagy francia forradalom előfutárának tekintik, hiszen a korabeli szo­kásokkal ellentétben egy egy­szerű inast tett meg hősének, ráadásul a történet vezérfona­lának egy letűnt nemesi kivált­ságot, az első éjszaka jogát tette meg. Születésekor, a 18. század­ban tehát a komédia kifejezet­ten haladónak számított, más kérdés, hogy szűk 250 évvel ké­sőbb ez már nem feltétlenül éri el az ingerküszöböt, így színpad­ra állításakor valamilyen extrá­val feltétlenül ki kell rukkolni. S a Zakariás Zalán által a ka­posvári Csiky Gergely Színház­ban megkomponált előadás el­ső fertályórája után - melyben Figaro és menyasszonya, a je­len esetben Zsuzsiként megjele­nő Suzanne duettje nagy vona­lakban beavatja a publikumot a történetbe - kerülgetni is kez­di a rossz érzés a nézőt, megint valami olcsó bohózatra kárhoz­tatják, ám a kezdeti botladozás után magára talál a darab, s lát­ványos és emelkedő ívet ír le a második felvonás közepéig. Ott aztán elfogy a lendület, s a be­fejezésre ismét leül a produkció. A kettő közötti etap élvezhető- sége viszont egyértelműen ren­dezői érdem: Zakariás Zalán ugyanis ügyesen lecsupaszítot­ta az amúgy meglehetősen meg­szokott elemekből építkező tör­ténetet, aztán szépen újraöltöz­tette, hozzátéve azokat a szük­séges kellékeket, melyeknek kö­szönhetően a mában is megél a darab mondanivalója. Ehhez persze komoly segítséget ka­pott, a zenei hangzás és a fény- technika - sőt: -játék - elsőran­gú, egyik sem csak kísérő elem, hanem jelentős többletet hordoz­nak: előbbi abszolút kortárs, s a román dj, Daniel Ardeleanu - és maga a rendező -, utóbbi Mem- laur Imre fülét, illetve szemét di­cséri. Hasonlóképpen megsüve- gelendő a szinte végletekig kari- kírozott, sokszor groteszkké ala­kított karakterek ötlete - más kérdés, hogy nem minden szín­padra lépő tudta megjeleníteni a rendezői instrukciókat. A Figarót megszemélyesítő Fándly Csabánál például gyak­ran azt érzi az ember, erőlködik, a kelleténél többet, de legalább­is hangsúlyosabban akar játsza­ni bizonyos szituációkban, más­kor aztán képes ellazulni, meg­felelően elengedni karakterét, s azonnal hitelesebb és élvezhe­tőbb lesz produkciója. Hason­lóképpen túljátssza egyes jele­neteit a Zsuzsit alakító Szvet- nyik Kata, harsánysága ugyan­is nem minden esetben indo-’ költ, s hiányzik belőle a fiatal lány saját és szerelme - szerel­mük - sorsáért aggódása. Varga Zsuzsa rutinból hozza a herva- dásnak indult, korával azonban megbékélni nem akaró grófnőt, ám kissé erőtlen a csapodár fér­jét lebuktatni, s egyben megtar­tani akaró asszony szerepében. György-Rózsa Sándor is inkább felületes bajkeverő, mintsem a gróffal sokáig cinkos, az esemé­nyeket kézben tartó intrikus, vi­szont a szünetben elsőrangú­an énekel a büfében büntetés­ből - íme, egy újabb remek ren­dezői bravúr... -, Német Móni­ka Fanchette-jének pedig nehe­zen hihető férfifaló volta. Mo­hácsi Norbert viszont szerethe- tővé formálja Cherubint, s ki­használja a szerepe adta bohóc­kodásban rejlő lehetőségeket. Ahogyan Kalmár Tamás is: no­ha Pedrillóként csak epizodista, látványos levonulása a színpad­ról az öltözőbe, majd a színész­büfébe, illetve civilként vissza­térése szintén nagyot lendít a darabon. Melynek lelke egyértelműen Hüse Csaba, aki lubickol a lát­szólag csak a bagzásban érde­kelt gróf szerepében. Kiválóan használja jelmezeit - Kiss Zsu­zsanna okosan extrém kortárs ruhákba öltöztette a szereplő­ket -, mozdulatai, gesztikuláci- ója, mimikája mind külön-kü- lön pluszt adnak karakterének, láthatóan teljesen felszabadult, s azonosulni tud karakterével, egyszerre megvetendő és szán­ni való, számító és kijátszott, ör­dögi és elesett. Testbeszéde le­nyűgöző, pillanatok alatt alakul át begőzölt, szexéhes dúvadból megváltást kereső, félénk kis­fiúvá. Sokoldalúságát a rende­ző is remekül használja, az idő- és helybeli aktualitásokat rend­re vele mondatja ki. Melyekből akad bőven, a ki- lencmilliárd - ezúttal peseta -, az omló vakolat az épület elen­gedhetetlennek tűnő felújításá­ra hívja fel a figyelmet, egyúttal el is köszönnek a mostani falak­tól - valamelyest odamondva azért a hőskornak, a Kaposvár Jelenségnek is... -, de kapnak a kritikusok, az offshore-lovagok is, ahogyan a politikáról is kide­rül: a felemelkedéshez nem te­hetségre, hanem izmos nyelvre van szükség. Mindezt cseppet sem tolakodóan-bántón sikerül beépíteni a gegparádéba, bizo­nyítva: nincs idejétmúlt darab, csak ügyetlen megközelítés... Kihasználni a hierarchiát KAPOSVÁR Figaro olyan világ­ban él, amelyet a hierarchia és a státusz mozgat, ő pedig ügye­sen harcol ebben a térben, po­fátlanul él a kiskapukkal, és csupán egyetlen dolog fontos a számára: hogy megtalál­ja azt, akivel kiszállhat, vagy­is megnősülhet, és azután nem kell tovább inasként dol­goznia. A darabot az a pillanat mozgatja, amikor rájön, hogy a szerelmét sem érezheti biztos­nak - foglalta össze szerepe lé­nyegét a Figarót megformá­ló Fándly Csaba. - A zene és a rendezői koncepció erősen ido­mul egymáshoz a darabban, és együtt teremtenek egy gro­teszk, commedia dell’artés, vicces hangulatot. Ez elemeli a művet a valóságtól - mond­ta Fándly. - Távolról rátekint, és reagál a valóságra: az élet­re, a problémáinkra, magára a színházra. K.6. JOGSEGÉLY Ingyen segítenek Az alábbi szervezetek szakem­berei ingyen segítenek jogi ügyekben a rászorulóknak: ORSZÁGOS BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI, GYERMEKJOGI ÉS DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT, BETEGJOGI KÉPVISELŐ: 20/4899-558 ELLÁTOTTJOGI KÉPVISELŐ: 20/4899-611 GYERMEKJOGI KÉPVISELŐ: 20/4899-633 EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG: 20/4899-633 ÁLDOZATSEGÍTŐ VONAL: 80/225-225 ÁLLAMPOLGÁRI BIZOTTSÁG az EMBERI JOGOKÉRT ALAPÍTVÁNY: 70/330-5384 KÉPTÁVÍRÓ Városvédők munkában Az emberek abban az időben - de hisz emlékszünk! - jöttek-mentek az utcá­kon. Benépesítették a köztereket, be­szélgettek, nevetgéltek, eladtak és vásá­roltak. Utólag már jól látjuk: össze-visz- sza éltek, kényükre-kedvükre. Valahogy ezt szabályozni kellett. És egyszer csak ismeretlen egyenruhákban ismerős em­berek tűntek föl. A rendszer leggyengébb láncszemeinél meg is kezdték a rendra­kást. Alulról indulnak fölfelé - azt mond­ták. Engedélyeket kértek a gyanús egyé­nektől,és persze ha a papírok rendben voltak, nem kellett félnie senkinek. Nem tudni meddig jutottak a munkában. Igaz: nem is firtattuk. Megelégedtünk azzal, hogy mindannyiunk örömére nyílhattak tovább a kardvirágok... Varga István idezet „Az egyik legősibb és leg­nagyvonalúbb trükk, amit a mindenség játszik velünk önmaga és a mi szórakoz­tatásunkra: kincseket rejt el mélyen bennünk, aztán a háttérbe húzódva kíváncsi­an lesi, vajon megtaláljuk-e őket valaha. A kreatív élet nem más, mint ezeknek a rejtett kincseknek a feltárá­sa. Kincsvadászat. Elizabeth M. Gilbert SMS OKTATÁS: jó lenne megszívlelni Gémesi, Schmidt, Pokorni gon­dolatait a kormánynak. Nyugal­mazott iskolaigazgató TRIANON: Trianon még mindig tabu. Sajnos a diplomáciánk terméke. Úgy, mint a 95-ös országeladás. Várjuk olvasóink leveleit (cí­münk: 7400 Kaposvár. Kont- rássy u.2./a), és az SMS-eket (telefonszámunk: 20/9689- 444). A normális hangvételű írások között nem válogatunk, azo­kat közöljük. Minden hét kö­zepén közzé tesszük a követ­kező időszak - kiemelten a hétvége - eseményeit. Az ingyenes események in­gyen bekerülhetnek a lap­ba, ezekről a tudnivalókat a kata.markus@mediaworks.hu címre várjuk. A belépőjegyes rendezvénye­ket hirdetésben lehet reklá­mozni. Forramaij^^^P

Next

/
Oldalképek
Tartalom