Somogyi Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-26 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 23. szám

4 A HÉT TÉMÁJA 2016. JÚNIUS 26., VASÁRNAP Miért nem volt jó a briteknek az Európai Unió? Már a britek belépése sem volt egyszerű, két vétó után 1973- ban csatlakozhattak a Közös Pi­achoz. Azóta a konzervatívok és a munkáspártiak pártcsatáro­zásainak fő témája a tagság. A kilépést pártolók érvei közül az egyik legfontosabb, hogy az uni­ós bürokrácia sorra hozza a ren­deleteket, amelyekről nincs va­lódi demokratikus vita. A másik a kereskedelmi rendszer uniós szabályozása - a britek inkább az USA, Kína és India fele nyit­nának -, amely megköti a kezü­ket. A harmadik pedig a migrá­ció és a menekülthelyzet, a kilé­péspártiak szerint a bevándorlók hatalmas terhet jelentenének a brit egészségügynek és az okta­tásnak. Ez a vég kezdete az unió számára? Az unió olyan katarzison megy át, amely mindenképpen meg­változtatja, most már szinte el­kerülhetetlenül, vagy elindul a rendezett dezintegrációs fo­lyamat, és a szélsőséges pár­tok előretörésével több kilépési szavazásra kerülhet sor. A má­sik, jobb esetben pedig Berlin és Párizs előáll egy új integráci­ós tervezettel, amely végre érde­mi megoldásokat hozhat közös eszközökkel: adósságrendezés­től az európai hadseregig akár, amelyek érdemben tudnának korunk kihívásaira gyors választ adni. Ez esetben kérdés, hogy a nem-euró tag mostani uniós or­szágok hogyan kerülhetnének be ebbe a körbe. Most akkor ki is lépnek? Az Egyesült Királyság politikai döntést hozott - mondta Fele- dy Botond, külpolitikai szakértő. - Amint látszik, a vélemény-nyil­vánító népszavazást a minisz­terelnök annyira komolyan vet­te, hogy le is mondott péntek reggel, mivel ő maga a bentma- radásért kampányolt. Az uniós szerződés két évet ad a kilépé­si egyezmény megtárgyalásá­ra. Két év hosszú idő, politikai­lag is sok minden történhet, jo­gilag a brit parlament nem kö­teles betartani a szavazási ered­ményt, viszont ha egyszer Brüsz- szel felé elindítják a tárgyalást, akkor nem lesz visszaút jogilag, legalábbis a szerződés elég egy­értelmű erről. Ezután ki akarnak lépni mások is? A mostani népszavazás pre­cedenst teremtett. A Bre- xit sikere nyomán más uni­ós országokban is azonnal megszólaltak a kilépéspár­tiak. „Most mi következünk” - írta Twitter-profilján Flori­an Philippot, a francia Nem­zeti Front (FN) alelnöke. Ge- ert Wilders, a bevándorlás­ellenes holland Szabadság- párt (PVV) vezetője is köve­telte pénteken, hogy hazá­jában rendezzenek referen­dumot az EU-tagságról. Hoz­zátette, hogy ha miniszterel­nökké választják a jövő már­ciusi parlamenti választá­sokon, akkor ki fogja írni a népszavazást. Ide költöznek az autógyártók? Az autóipar Nagy-Britannia egyik legfontosabb iparága, összességében több százezer embert foglalkoztat. A gyárak zöme azonban német, ameri­kai vagy japán, és exportra ter­mel. A Brexit után kérdés az, hogy ezeknek a cégeknek ér­demes-e maradniuk a szigetor­szágban, vagy jobban megéri átköltöztetni az üzemeket más országokba? Például hozzánk, hiszen Magyarország is jelen­tősebb járműipari központ. Mennyibe kerül ez nekünk? Még nem tudjuk, de az Egye­sült Királyságból Magyaror­szágra utalt pénz összege a jegybank szerint 2014-ben meghaladta a 126,8 milliárd forintot. A hazaküldött pénzt pedig itthon költötték el, és fektették be a családok, ezzel is élénkítve a gazdaságot. Nagy-Britannia két év múlva léphet ki, de olyan megállapodásokat is köthet, hogy alig változik valami. A britek döntése minket magyarokat is érint Brexit: csak most jön a neheze? Drágább lehet telefonálni és drágulhatnak az autók, csökkenhetnek az ottani bérek, romolhatnak az ott dolgozók munkakörülmé­nyei, nehezedhet a munka- vállalás és az utazás. Ez sok magyar családra lesz hatással, mert a becs­lések szerint 300 ezer ma­gyar él az országban. De ez még mind feltételes mód, annyi biztos, a szavazók 52 százaléka, tehát a bri­tek többsége ki akar lépni az unióból. Az, hogy a poli­tikusok mit kezdenek ezzel a véleménnyel, a jövő titka. Cikkünkben a legfontosabb kérdésekre kerestük a válaszokat.------------r----------------------------------­V R összeállítás A világváros pénzügyi központ is, s nem kizárt, hogy a nagy bankok a kilépés miatt máshová telepítik székhelyeiket. Ezzel London súlya csökkenhet így bukhatnak nagyot a britek Legrosszabb eset forgatóköny­vében a miniszterelnök lemon­dása után végül előrehozott vá­lasztások lesznek, vagy a kon­zervatív párt szakadása mi­att ellehetetlenülnek a kilépési tárgyalások, a politikai hiszté­riakampány folytatódhat. A ki­lépés a két éves tárgyalási ha­táridő letelte után jogilag beáll, de nincs előkészítve, jogi káósz követi ezt, a két éves bizony­talanság amúgy is megvise­li a brit gazdaságot és az unió működését. A font tartósan ve­szít értékéből, a City elköltözik Londonból, masszív kivándor­lás követi a brit gazdaság meg­gyengülését. Ez a legjobb forgatókönyv a briteknek A legjobb esetben két év alatt sikerül egy olyan kilépést le­tárgyalni, amely sem a 27- eket, sem az Egyesült Király­ságot nem sérti nagyon: Lon­don része maradthat az Egy­séges Gazdasági Térségnek és több joganyagnak, a munka­vállalás körülményei legkoráb­ban csak a kilépés jogi meg­oldása után változhatnának e forgatókönyv szerint. Valamint az unióban a 27-ek megerősí­tik együttműködésüket a kilé­pési hullám elkerülése érde­kében. Mit érez meg ebből a magyar gazdaság? Magyarországnak fontos külke­reskedelmi partnere az Egye­sült Királyság. A mostani számí­tások szerint a kilépés 0,3 szá­zalékkal fogná vissza a magyar gazdaság növekedését. A kilé­pés után kieshet a brit befizetés. Emiatt vagy csökkenni fognak a magyarországi uniós támogatá­sok is, vagy ezt a többi nettó be­fizetőnek kell pótolnia. A bizo­nyos szektorokban munkaerőhi­ánnyal küzdő magyar gazdaság­nak ugyanakkor nem jönne rosz- szul, ha a kint dolgozók közül so­kan hazatérnének. Mi lesz azzal, aki kint akar tanulni? A most tanulók még változat­lan feltételekkel folytathatják tanulmányaikat. Attól függően, hogy az ország milyen megál­lapodást köt az EU-val, többfé­le variáció lehetséges. Megma­radhat az az alapelv, hogy az EU-ból érkezett diákok a hazai diákokkal azonos feltételekkel pályázhatnak. Ha azonban a kilépés után az EU-s diákokat másként kezelik, akkor a mos­taninál is súlyosabb tandíjakat kell fizetniük, nem kapnak ál­lami egészségbiztosítást, illet­ve diákhitelt. Ha marad Nagy-Britannia az Európai Unióban, akkor hogyan teheti ezt meg? Kivonulnak tőlünk a brit cégek? Nehezen elképzelhető, hogy teljesen kivonulnak Magyar- országról a brit cégek. Át­rendeződnek majd a feltéte­lek és a szabályok, de egye­lőre szó sincs arról, hogy pél­dául a Tesco elhagyná a ma­gyar piacot. Attól függ, milyen megálla­podást köt Brüsszellel. Nor­végiához, Izlandhoz vagy Li­echtensteinhez hasonlóan ré­sze maradhat az Európai Gaz­dasági Térségnek, amivel az uniós jogok többsége érvény­ben maradna, akár a szemé­lyek szabad mozgásáról szó­ló megállapodások, ebben az esetben viszont hozzá kell já­rulnia az EU büdzséjéhez. Törökországhoz hasonlóan az áruk belső piacához vám nél­kül hozzáférhet, a szolgálta­tásokhoz ezzel szemben vi­szont nem, valamint az EU jó­váhagyása nélkül csak korlá­tozottan létesíthet kereske­delmi megállapodásokat har­madik országokkal. Kialkudhat egy szolgáltatá­sokra és árukra is vonatko­zó szabadkereskedelmi meg­állapodást Kanada mintájá­ra, de mbden másra vámok vonatko’nak és korlátozzák a munkavállalást is. Egyéb­ként Kína is egyéni kereske­delmi megállapodások alap­ján kereskedik az EU-s orszá­gokkal, semmilyen uniós sza­bályt nem kell betartania, de minden exportja vámköteles, és nincs hozzáférése a pénz­ügyi szolgáltatásokhoz. Mi lesz a kint élő magyarokkal? Hivatalos brit adatok szerint 96 ezer magyar dolgozik az Egyesült Királyságban, de a becslések 300 ezerről szólnak, akik azért mehetett oda, mert az uniós szabályok lehetővé tették a szabad letelepedést és munkavállalást. Hogy ez ho­gyan változik még kétséges, hiszen erről majd egyezkedni­ük kell Brüsszellel, de a kam­pányban azt ígérték: a már kint dolgozókat nem érintik az esetleges változások. Hogyan utazhatunk oda a kilépés után? Ha lezajlik a kilépés, az Egye­sült Királyság EU-n kívüli har­madik ország lesz. Ez azon­ban nagyon jelentős vál­tozást ez nem okoz, mert Nagy-Britannia eddig sem alkalmazta az Európai Uni­ón belül a személyek sza­bad mozgását lehetővé tévő schengeni egyezményt. Tu­ristaként a szakítást követő­en valószínűleg útlevélre lesz szükség, és az országba lé­péskor ellenőrzés lesz. A kint dolgozo magyarokat valószínűleg nem érintik a változások, aki viszont később menne ki, az nehezebben kap munkát Mi lesz azzal, aki ezután akar kimenni? Valószínűleg, nehezebb dol­ga lesz, aki ez után szeretne Nagy-Britanniában leteleped­ni és dolgozni. A kilépéspárti­ak álláspontja, hogy az uniós állampolgárok ne vegyék el a britek munkáját. Bár gazda­sági elemzések szerint a be­vándorlás jó a briteknek, ez inkább múlik a közhangula­ton mintsem a száraz adato­kon. Ez pedig rossz hír, mert a nem uniós munkavállalók­ra vonatkozó brit szabályo­zás igen szigorú, a most ott dolgozó uniós münkavállalók háromnegyede nem felelne meg a vízumkritériumoknak. Az EU-s minimumszabályok is nagy védelmet jelentettek a nagy-britanniai munkávál- lalóknak, ha ezeket eltörlik, rosszabb munkakörülmények lehetnek. Már csak azért is, mert szigorúbb feltételekkel kapnának minden szociális és egészségügyi ellátást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom