Somogyi Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-22 / 145. szám
2016. JUNIUS 22., SZERDA GAZDASÁG-BELFÖLD 5,3 milliárd forintból fejleszt a Knorr-Bremse BUDAPEST A Knorr-Bremse Rail Systems Budapest 5,28 milliárd forintos fejlesztéssel bővíti fővárosi üzemét, a beruházással a vállalat csaknem 300 új munkahelyet is létrehoz - közölte a müncheni székhelyű vállalat kedden. 11 ezer négyzetméterrel 46 ezer négyzetméteresre bővítik a 2010-ben átadott budapesti üzemet, komplett fékvezérlési és levegőellátási termékcsaládok fejlesztése és gyártása kerül a fővárosba. A cég munkavállalóinak száma 1500 fölé nő, a stabil hazai beszállítói hálózatán keresztül pedig további több száz új állást is teremt. A beruházás után a vállalat a Knorr-Bremse vasúti üzletágának legnagyobb egységévé válik, olyan fékrendszereket fejlesztenek és gyártanak majd, amelyeket különféle vasúti járművekbe szerelnek a budapesti villamosoktól a japán csúcsvonatokig. Az ősszel befejeződő beruházás után a Knorr-Bremse Rail Systems Budapest hazai beszállítói bázisa 15-20 százalékkal is növekedhet, miközben a fejlesztés a már meglévő partnerek rendelésállományát is bővítheti. MTI/MW Maradt a 0,9 százalékos alapkamat BUDAPEST Az elemzői várakozásoknak megfelelően nem változtatott a jegybanki alapkamaton a monetáris tanács tegnap, így a ráta változatlanul 0,90 százalék. A testület a kamatfolyosó feltételeit is változatlanul hagyta, az egynapos hitelkamat 1,15 százalék, az egynapos betéti kamat pedig mínusz 0,05 százalék maradt. A márciusi kamatdöntő ülésen indította el az újabb kamat- csökkentési ciklust a tanács. Akkor 1,35 százalékról 0,15 százalékponttal mérsékelték az alapkamatot, majd az áprilisi és májusi ülésen is 0,15 százalék- pontos csökkentés mellett döntöttek, így lett a ráta 0,90 százalék. Legutóbb jelezték, lezárják a kamatcsökkentési ciklust az inflációs célt tekintve. MTI A szemétégetést ösztönző és a szelektív hulladék hasznosítását büntető törvényt fogadott el a parlament. Máriás Leonárd kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Ezentúl bármilyen hulladék lerakása esetén hulladéklerakási járulékot kell fizetniük a telepek üzemeltetőinek, illetve a szemetet odaszállító szervezeteknek a 2012-es hulladéktörvényt módosító, még a köztársasági elnök aláírására váró jogszabály szerint. Annak viszont nem kell járulékot fizetnie, aki azbesztet tartalmazó, lakossá- giépítőanyag-hulladékot vagy erőművi és hulladékégetésből származó, a törvény szerint „nem veszélyes” salakot és pernyét visz ki a szeméttelepre. Szakmai vélemények szerint ez a módosítás érzékenyen fog érinteni minden hulladékhasznosító céget. A hulladékok szétválogatása ugyanis mindig válogatási maradékkal jár. Ezt a hulladékhasznosító cégek az eddigi szabályok szerint a hulladék típusától függően járulékmentesen vagy 3-4 ezer forintos kedvezményes tonnánkénti díjért tudták leadni a szemétlerakóknál. Az új szabály alapján ezentúl egységesen 6 ezer forint tonnánkénti díjat kell majd fizetniük az ilyen hulladék után is. A változtatással a jogszabály költségesebbé teszi a hulladékhasznosítók működését és a szemétégetést, a hulladék energetikai hasznosítását ösztönzi - emlékeztet a Világgazdaság. A kormány nem is rejti véka alá, hogy szerinte a legjobb megoldás a szemét elégetése. A most elfogadott törvényjavaslathoz mellékelt háttéranyag alaposan részletezi, hogy az égetés a hulladékok ártalmatlanításának leggyakoribb módszere, és hogy ezzel felelnénk meg az Európai Bizottság elvárt célszámainak. A bizottság 2014-ben kiadott, körkörös gazdaságot - magyarán maximális újrahasznosítást - célzó „zéró hulladék” programja szerint 2030-ra a szeméttelepeken legfeljebb a hulladék semmilyen más módon nem hasznosítható 5 szátással, hogy Magyarország nem lesz a hulladéklerakók or-' szága. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter tavaly októberben bejelentette, hogy a hulladékkezelési stratégia részeként erről döntött a kormány. Az eddigi információk szerint Budapesten építenének egy égetőművet, és több regionális égető kialakítása is szóba került már. Ez nem lesz olcsó mulatság, egy égető kiépítése 40-80 milliárd forintba kerülhet hulladékkezelési szakmai vélemények szerint. A hulladékégetés ösztönzésével szakmai kritikák szerint a kormány évtizedekkel le van maradva, és teljesen elhibázza azt az uniós törekvést, amely nem az égetést ösztönözné, hanem azt, hogy a hulladékokat anyagukban hasznosítsák újra, megőrizve a termékhez már hozzáadott értéket, és megszüntetve a hulladékkeletkezést. zaléka helyezhető majd el. Ezzel együtt a települési hulladék újrahasználati és újrafeldolgo- zási szintjét 70 százalékra kell emelni. Ehhez képest nálunk á települési hulladék 65 százaléka szeméttelepre kerül. Ezért a kormány szerint a fő cél á hulladék eltérítése a lerakóktól és az energetikai hasznosítás növelése, az eszköz pedig a hulladéklerakási járulék. A kormány új hulladékégetőket is építene azzal a felkiálTelepülesi hulladékmennyiség a kezelés módja szerint (ezertonna, 2014) Anyagában hasznosított U59 Égetéssel kezelt Lerakással ártalmatlanított 373 2181 FORRÁS: KSH Tizenötmillió tonna hulladék évente Magyarországon évente csaknem 15 millió tonnányi hulladékot kezelnek a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. 2013-ban a hulladék 44 százaléka szeméttelepre került, további 44 százalékát anyagában hasznosították. A maradék nagy részét, csaknem 1,3 millió tonnát pedig elégettek. A települési hulladék évente 3,7-4 millió tonna között alakul, ebből 2014-ben 2,2 millió landolt a szeméttelepeken, mintegy 1,2 millió tonnát anyagában hasznosítottak, és majd 400 ezer tonnát elégettek. Magyarországi összes hulladékmennyiség a kezelés módja szerint (ezer tonna, 2014) Anyagában hasznosított 6561 Égetéssel kezelt 1277 Lerakással ártalmatlanított 6426 Egyéb mádon kezelt 501 FORRÁS: KSH Égetéssel a szemét ellen: büntetik a szelektív gyűjtést Hasznosítani drágább KSH-jelentés: áprilisban 8 százalékkal nőttek a bérek BUDAPEST Nyolc százalékkal nőttek a nettó keresetek áprilisban, amelynek a fő oka a jövedelemadó kulcsának csökkentése volt. A bruttó átlagkeresetek 6,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel azelőtt. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó keresetek 7,2, a nettók 8,8 százalékkal nőttek - jelentette kedden a KSH. A 0,2 százalékos áprilisi inflációt is tekintetbe véve a reálkeresetek emelkedése alig maradt el a nettó bérek változásától. A versenyszférában a közfoglalkoztatottak nélkül 5,1 százalékos volt a bruttó keresetek növekedése és 6,7 százalékkal emelkedtek a nettó bérek, míg a költségvetési szektorban 13,3, illetve 15,0 százalékos volt a növekedés. A keresetek növekedésére a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos emelése, a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék is hatással volt. A versenyszférában alkalmazásban állók száma egy év alatt 78 ezerrel, 4,1 százalékkal nőtt áprilisig, a költségvetési szektorban viszont csökkent az alkalmazottak létszáma 25 ezerrel (13,6 százalékkal). A prémiumok, jutalmak és más egyszeri különjuttatások nélkül számolt bruttó átlagkeresetek 5,8, a nem rendszeres kifizetések 14,0 százalékkal haladták meg a tavaly áprilisit nemzetgazdasági átlagban, míg a versenyszférában 4,7, illetve 8,0 százalékos növekedést mért a KSH. A bruttó átlagkereset 264 471 forint volt áprilisban, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 280 040 forint. A teljes nemzetgazdaságban 175 874 forint volt a nettó kereset - derült ki a KSH adataiból. MW Pénzügy 666 Infokommunlkáció 512 Közigazgatás 347 Ipar 305 Oktatás 271 Egészségügy 238 Mezőgazdaság 206 Építőipar 200 Vendéglátás 171 Szociális ellátás 112 Közfoglalkoztatottak 79 Forrás: KSH Soros: a Brexittel fekete péntek jöhet LONDON Soros György szerint meredek ívben gyengülne a font, és fekete péntek következhetne a piacokon, ha a brit EU-tagságról csütörtökre kiírt népszavazáson a britek többsége a kilépésre szavazna. A magyar-amerikai nagybefektető a The Guardian című baloldali napilapban közölt írásában ábrándnak nevezi azoknak a véleményét, akik szerint a Brexit nem érintené saját pénzügyi helyzetüket. Soros György szerint tül sokan gondolják így, márpedig lenne legalább egy nagyon egyértelmű és azonnali hatás: a font szinte bizonyosra vehető meredek és gyors értékvesztése. A jelenlegi piaci árazásokból levezethetően a font legalább 15 százalékkal, de akár 20 százaléknál nagyobb mértékben is zuhanhat, ha a csütörtöki referendumon a kilépést pártolók kerülnének többségbe. Az árfolyam az 1,46 dollár/ font körüli jelenlegi szintekről 1,15 dollár alá kerülhet, áll az üzletember írásában. Célegyenesbe fordulva is teljesen eldönthetetlen, hogy melyik tábor fog győzedelmeskedni a brit népszavazáson. A két nap múlva esedékes referendumon a britek EU-tagsága a tét, de az elmúlt egy évben talán még sosem volt ennyire szoros az állás. MW A kéményseprők népszavazást kezdeményeznek - Lakástűzveszély A KOSZ az emberek életét félti BUDAPEST Átadták a kéményseprők népszavazási kezdeményezésüket a nyílt égésterű, gázüzemű tüzelőberendezések ellenőrzésének csökkentése ellen a Nemzeti Választási Irodának. A kezdeményezést Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének (KOSZ) elnöke nyújtotta be magánemberként kedden. „A júliustól életbe lépő belügyminiszteri rendelet aláírásával a miniszter magyar családok ezreinek halálos ítéletét írta alá azzal, hogy a gázkémények ellenőrzésének gyakoriságát egyről két évre növelte, hiszen a gázkémények okozzák a legtöbb szén-monoxid-mérgezést” Vámos Csaba (civilben) magánemberként adta be a kezdeményezést- hangoztatta. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kémények ellenőrzésének ritkítása a ké- ménytüzekből fakadó lakástü- zek számát is megnövelheti. Kérdésre válaszolva elmondta, a Liga támogatja a népszavazási kezdeményezést, de a többi nagy szakszervezet támogatását is meg akarják nyerni. Arról is beszámolt, hogy a szakszervezet eltekint a népszavazástól, ha a kormányzat képviselői lehetőséget adnak egy a szakmával közösen kidolgozott belügyminiszteri rendelet megalkotására. A kéményseprést július 1-jétől magáncégek helyett az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság végzi. MW
