Somogyi Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-03 / 129. szám

MEGYEI KÖRKÉP 2016. JÚNIUS 3., PÉNTEK TÁRGYALÓTEREM Újra kezdődik Sefferék őssejtpere KAPOSVÁRBUDAPEST Hatá­lyon kívül helyezte az első­fokú ítéletet az engedély nél­küli őssejtkezelések ügyé­ben a Fővárosi ítélőtábla, és új eljárás lefolytatására uta­sította a Fővárosi Törvény­széket. A grémium tavaly áprilisban egy év két hónap, három esztendőre felfüg­gesztett szabadságvesztés­re ítélte és hétmillió forint megfizetésére kötelezte Sef- fer István kaposvári plaszti­kai sebészt. Az ügy 2009-ben robbant ki, ekkor tartóztatták le Bu­dapestén a kaposvári ma­gánklinika tulajdonost és három társát. Azzal vádol­ták őket, az intézményben engedély nélkül végeztek ős­sejt-kezeléseket. Az ügyész­ség 2012 januárjában emelt vádat jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csa­lás és más bűncselekmény miatt. A vád szerint egy ukrán tudós módszerei alapján ma­gyar és ukrán orvosok több millió forintért nyújtottak őssejtkezelést engedély nél­kül gyógyíthatatlan betegek­nek. A vállalkozáshoz szük­séges cég alapításában vett részt Fásy Ádám tévés üzlet­ember is. A vádlottak Seffer István magánklinikáján ős­sejt-laboratóriumot hoztak létre, majd együttműködé­si megállapodásokat kötöt­tek környékbeli kórházak­kal, ahonnan alkalmanként 10-15 ezer forintért terhes­ség-megszakításokból szár­mazó szöveteket kaptak. Az őssejtkezelések megindítá­sa érdekében többször kér­tek engedélyt az ÁNTSZ-től és az Egészségügyi Tudo­mányos Tanácstól, s előbbi dél-dunántúli szervezetétől 2007-ben engedélyt kaptak őssejt gyűjtésére gyógyke­zelés céljából, ám ezt hamar vissza is vonták. A törvényszék 21 illegá­lis őssejt-kezelést látott bizo­nyítottnak - többnyire szem alá kaptak injekciót -, mind­annyian gyógyíthatatlan be­tegségben szenvedtek - da­ganatosok, születési rend­ellenességgel küzdők, bal­esetben megsérültek -, s volt köztük, akit azzal kecsegtet­tek, hogy a kezelés eredmé­nyeként kiszállhat a kere­kesszékből. A kezeitektől öt­millió forintot vagy 25 ezer dollárt kértek, de akadt, akit ingyen kezeltek. A grémi­um végül a 21 rendbeli csa­lás vádja alól felmentette a vádlottakat, de nyolcukat el­marasztalta - felfüggesztett szabadságvesztést és pénz- büntetést kaptak - emberen végezhető kutatás szabályai­nak megszegése, emberi test tiltott felhasználása és ku- ruzslás miatt. Ez ellen a vád­lottak fellebbeztek. A Fővárosi ítélőtábla sze­rint a törvényszék nem tárta fel kellő alapossággal a tény­állást, s nem volt megfelelő az ítélet indoklása sem - töb­bek között a csalás elutasítá­sára vonatkozó rész ezért hatályon kívül helyezte és új eljárásra kötelezte az elsőfo­kú testületet. A. V. A bürokráciacsökkentéshez javaslatokért járják az országot Segítő közszolgáltatást! ► Folytatás az 1. oldalról Diktálom a felmondólevelét! Csökkentjük a bürokráciát... KAPOSVÁR A vállalati szektorhoz kap-, csolódó közigazgatási bürokráciacsök­kentési program kidolgozása elnevezé­sű rendezvény 19. állomására érkezett csütörtökön Kaposvárra.- Számos javaslat, igény fogalmazódott már meg a vállalkozók részéről a talál­kozókon - összegezte az eddigi tapasz­talatokat Zöld-Nagy Viktória, a Minisz­terelnökség területi közigazgatás-fej­lesztéséért felelős helyettes államtit­kára. - Alapvetően az adóigazgatás te­rülete az, amit még meglehetősen bü­rokratikusnak éreznek a vállalkozók, túl sokféle adónem van és túl sokfajta számlára kell befizetni az adókat. Bár már van lehetőség arra, hogy egy elekt­ronikus fizetési rendszeren keresz­tül egy összegben utaljanak, és majd a rendszer szedi szét az összegeket. Ám egy érdekes felvetés volt ezzel kapcso­latosan, hogy a pénzintézetek egy része nem csatlakozott a rendszerhez. Tehát ilyen esetben nem élhetnek ezzel a le­hetőséggel a vállalkozók. Megfogalma­zódnak tehát olyan felvetések is, ame­lyek nem igényelnek jogszabálymódo- sítást, csupán egyéb végrehajtási intéz­kedést. Felmerült javaslatként az is, ha el­ső esetben vét valamiféle eljárási hi­bát a vállalkozó, például nem határidő­re nyújt be bizonyos dokumentumokat, akkor első körben figyelmeztetést kap­jon az állam részéről, s ne a szankció le­gyen az első.- E tekintetben lényeges előrelépé­sek történtek - mondta. - Például az in­kasszó esetében már nyolcnapos türel­mi idő van, az adóhivatal pedig felszó­lítja a vállalkozót, hogy valamilyen tar-' tozását elfelejtette kiegyenlíteni. A spe­ciális vállalkozási tevékenységek, pél­dául a környezetvédelem, az élelmi­szerbiztonság területén szintén szü­lettek olyan javaslatok, amelyek ered­ményezhetnek jogszabály-módosítást, nyilván figyelembe véve nem csupán a vállalkozói, hanem a társadalmi igé­nyeket is. Zöld-Nagy Viktória a bürokrácia­csökkentési program részeként terve­zett kormányzati háttérintézmények megszüntetéséről, annak megyei, ré­giós következményeiről nem nyilatko­zott, mondván: a kérdés napirenden van, a kormány még nem döntött eb­ben a kérdésben. Arra a kérdésre, hogy mit tart a bü­rokráciacsökkentési program eddigi legnagyobb eredményének, s melyek a legégetőbb teendők, Cseresnyés Pé­ter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és -képzésért felelős államtitkára azt mondta: vannak olyan munkaügyi, munkavédelmi eljárások, amelyeknek a befejezési határideje már jelentősen csökkent, 60-ról 30 napra.- Ám ami a legfontosabb, hogy 2010- től már teljesen más hozzáállást követel­nek meg a vállalkozókkal való kapcso­lattartásban az adminisztráció tekinte­tében is - mondta. - Az állam ugyan­is azt mondja, hogy a vállalkozókat, az ügyfeleket partnernek kell tekintetni, s egy munkaügyi, munkavédelmi ellenőr­zésnek nem az a célja, hogy büntessünk, hanem az, hogy a megfelelő jogszabályo­kat az elvárt módon betartassuk. Tehát nem a büntetés, hanem a jogszabályok betartására való figyelmeztetés, a figye­lemfelhívás a cél, és csák második, har­madik alkalommal következik a bünte­tés. Abban az esetben azonban, ha embe­ri élet, egészség, testi épség veszélyezte­tését tapasztalja a munkavédelmi ható­ság, az azonnali intézkedéstől, szükség esetén a bírság alkalmazásától nem le­het eltekinteni. Bár én nem vettem részt túl sok ilyen tanácskozáson, azt tapasz­talom, hogy ez igényként visszaköszön a vállalkozóktól is. Ennek a folyamatnak már statisztikai adatokban is vannak je­lei; összegszerűen mindenképpen keve­sebb a büntetés, az eljárások száma pe­dig nagyjából ugyanannyi. Ám ez abból adódik, hogy jelentős mértékben meg­nőtt a foglalkoztatás, s mivel több ember dolgozik, több esetben fordulhat elő va­lamiféle hiba. Márkus Kata A nevelt gyerekek voltak a fesztivál hősei Zene nélkül mit érek én Lökdösődés az áruházban: A műsor elvarázsolta a közönséget egy idős ember megsérült MARCALI Zene nélkül mit érek én címmel zenés-táncos fesz­tiválon mutatkoztak be gyer­mekvédelmi szakellátásban nevelkedő gyerekek és fiata­lok Marcaliban. A résztvevő­ket Sütő Bernadett, a Szociá­lis és Gyermekvédelmi Főigaz­gatóság Somogy Megyei Kiren­deltségének igazgatóhelyette­se, Tomorné Huber Éva, a So­mogy Megyei Gyermekvédel­mi Központ, Óvoda, Általános Iskola és Területi Gyermekvé­delmi Szakszolgálat igazgató­ja és Sütő László marcali pol­gármester köszöntötte. A gyer­mekvédelmi gondoskodásban élőknek nagyobb szükségük van arra, hogy minél nyitot- tabbak legyenek és megmutat­hassák magukat, akár szóló­ban, akár csapatban. A bemu­tatók fontosak, mert a szerep­lés, a siker, a taps hozzájárul a fiatalok önbizalmának erősíté­séhez, és sok képességet, aka­raterőt fejleszt már a felkészü­lés alatt is. A fesztiválra a megye egész területéről érkeztek szereplők, több mint húsz műsorszámot állítottak színpadra. Ki ének­kel, ki tánccal, míg megint más ezek kombinációjával, akár szólóban, vagy csapattal pró­bálta elnyerni a zsűri és társai tetszését. A vendégekkel, kísé­rőkkel együtt csaknem kétszá­zan találkoztak a fesztiválon, amelynek alapjait 2005-ben tette le a marcali Százszorszép gyermekotthon. A szervezők meglepetés sztárvendéget is ígértek a fi­ataloknak: Oláh Gergő lépett színpadra és vonta be közön­ségét is műsorába. A gyermek- védelmi hét következő vidéki helyszíne Nagyszakácsi, ahol „körbejár a fakanál” a kissza- kácsok főzőversenyén. Vigmond Erika KAPOSVÁR Egyszerű áruhá­zi sorban állásból kerekedett brutális jelenet egy kaposvári nagyáruházban, erről számolt be egy olvasónk, aki annyira felháborodott, hogy azóta sem tudta túltenni magát az ese­ten. Szemtanúja volt a történ­teknek. Azt látta, hogy egyik Berzsenyi utcai üzletben egy esti időpontban a sorban egy kaposvári vendéglátóhely tu­lajdonosát véletlenül meglök­te egy öregúr. Emiatt a férfi el­kezdett keresetlen hangon kia­bálni vele és mellbe lökte teljes erőből, mire a bácsi hanyatt esett, neki a szatyortartó polc­nak. Az éle csontig felvágta a fejbőrét. Az idős férfinak egy hölgy felajánlotta, hogy bevi­szi a kórházba, de a lökdösődő azt mondta, hogy majd ők be­szállítják. Ezután beültették a kocsiba és elhajtottak vele.- Feltételezem, hogy a sér­tett ezután nem mer feljelen­tést tenni - vélte olvasónk, aki meg kívánja őrizni névtelen­ségét. - Sajnos az üggyel nem foglalkozik senki, csak ha a bácsi tesz bejelentést, mert ad­dig, amíg nem derül ki, hogy 8 napon túl gyógyuló sérülé­se van, csak ő jelentheti fel az elkövetőt. Szerintem az áru­ház belső kamerája felvette az esetet. Megkerestük a Somogy Me­gyei Rendőr-főkapitányság sajtószolgálatát, és érdeklőd­tünk az ügyről. Orbán Zoltán sajtóreferenstől azt a tájékoz­tatást kaptuk, hogy a rendőr­ség meghallgatta a sértettet, aki elmondta, hogy az eset so­rán könnyű sérülést szenve­dett. Nem kívánt feljelentés tenni. Tekintettel arra, hogy a cselekmény magánindítvány­ra büntetendő, és a sértett ezen jogával nem kívánt élni, a rendőrség nem indított eljá­rást az ügyben. K.G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom