Somogyi Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
2016-05-28 / 124. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2016. MÁJUS 28., SZOMBAT Apponyi Albert unokája szerint nagyapja kétségbeesne a mai közállapotok láttán A magyarság élő lelke és a bejgli Százhetven éve május 29- én született gróf Apponyi Albert, a 19. század végének, 20. század első harmadának egyik legnagyobb hatású magyar politikusa. Kaposvár harmadik díszpolgáráról unokája, Pálffy István állítja: ha ma élne, kétségbe esne attól, amit a közéletben látna... Vas András andras.vas@mediaworks.hu KAPOSVÁR - Mindig mindenben a megkérdőjelezhetetlen becsületességet tartotta a legfontosabbnak - nevezte meg nagyapja, gróf Apponyi Albert legjellemzőbb tulajdonságát unokája, gróf Pálffy István. - Az egyik családi anekdota szerint például édesanyám még leánykorában vonaton utazott valahová, ám mivel éppen az indulásra ért ki az állomásra, úgy döntött, majd a vonaton vesz jegyet. Csakhogy a kalauz egész úton felé sem nézett, így elmaradt a jegyvásárlás. Amikor ezt nagyapám megtudta, ráparancsolt édesanyámra, vegyen a vasúti jegy áráért a postán bélyeget, és égesse el, nehogy az állam, mint a MÁV és a Posta tulajdonosa rosszul járjon... Pálffy István leginkább az ilyesféle, a famíliában fennmaradt történetekből, valamit rokoni elbeszélések alapján ismeri nagyapját, akinek nem sokkal 1933 februári halála után született. Sőt, még kilencet sem töltötte be, amikor nagyanyját is elveszítette, így jellemzően az édesanyja által rajzolt képe maradt meg a nagypapáról.- Emlékezetem szerint nagyanyám sohasem beszélt nekem néhai férjéről - állította. - Édesanyám viszont, aki 91 éves koráig élt, mindig nagy szeretettel mesélt az édesapjáról, s a leggyakrabban azt ismételgette: soha ne álljak politikusnak, mert az bizony apjának is csak bajt és kárt okozott. Pedig a történelemkönyveket olvasva gróf nagyapponyi Apponyi Albert György Gyula Mária pályafutása családon belül legalábbis követnivalónak tűnik. Nem sokkal jogi tanulmányai befejeztével, alig huszonhat esztendősen választották meg országgyűlési képviselőnek, hogy aztán ötvenkét éven át - lényegében megszakítás nélkül - a törvényhozásban dolgozzon. Szónoki képességének már ifjú politikusként csodájára jártak, évtizedeken keresztül a honi ellenzék egyik legnagyobb hatású és legbefolyásosabb tagjaként tartották számon, s olyan máig ható változások fűződtek a nevéhez, mint az egyházpolitikai reform, az ingyenes népiskolai oktatás vagy a küzdelem a titkos választójogért. És közben folyamatosan ostorozta a kormányzati korrupciót... Szapáry Gyula kormányának bukása után kevés híján miniszterelnökké avanzsált, volt a képviselőház elnöke, belső titkos tanácsosa Ferenc Józsefnek, kultuszminisztere az első polgári származású kormányfőnek, Wekerle Sándornak, később Esterházy Móricnak is. A Tanácsköztársaság idején bujkálnia és menekülnie kellett, ennek ellenére a kommün bukása után elítélte a fehérterrort, a keresztény-nemzeti kurzusról pedig kijelentette: a kereszténysége nem ismer felekezeti gyű- lölséget vagy fajgyűlöletet, az üldözés pedig nem politika...- Egy miniszterelnöknek képesnek kell lenni számtalan ki- sebb-nagyobb politikai alkura, elvei feladására, nagyapám viszont erre képtelen lett volna - magyarázta Pálffy István, miért is nem ült kormányfői székbe Apponyi Albert. - Á Tanács- köztársaság bukása után felvetették, vállalja el Magyarország kormányzóságát, ha csak átmenetileg is. Legitimistaként ezt azzal utasította el, hogy neki van megkoronázott királya, és ezt a hivatalt csak a koronás király kezéből fogadhatná el. A gróf napi politikától vissza is vonult egy időre, s elvállalta az első világháborút lezáró béketanácskozásra utazó magyar delegáció vezetését. Trianonban azonban több nyelven elmondott beszéde hatástalannak bizonyult, így végül lemondott.- Mint hazafit, államférfit és politikust lesújtotta nemcsak békediktátum, de annak körítése is - állította unokája. - Őt magát például úgyszólván laktanyafogságban tartották. De magánemberként is komoly kárt szenvedett, hiszen az újdonsült Csehszlovák állam megfosztotta apjától örökölt Pozsony mePálffy István: fffs nagyapóm '; *** elképedne a mai belpolitikától A szocializmus megkoptatta emlékét Az Apponyi-unoka szerint nagyapja emléke valóban megko pott már, a szocializmusban ugyanis tudatosan elhallgatták politikai szerepét és jelentősé gét, illetve csak rosszat mondtak írtak róla. A család is megszenvedte a diktatúrát, kivéve Pálffy István nagybátyja, Apponyi György, akit 1944 ben a Gestapo a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolt el. mint polgári demokrata politikust, s 1945-ös szabadulása után nem tért vissza Magyarországra.- Édesanyámnak a harmincas évektől ruhaüzlete volt - mesél te Pálffy István s bár a világháború után úgy tűnt, mint német- náci ellenálló család tagját békén hagyják, a fordulat évében államosították a boltot, majd 1951-ben letartóztatták és internálták. Jómagam a ki- > ______________________________ t elepítés elől Kazincbarcikára mentem „szocializmust épite ni", ugyanis a gimnáziumból felsőbb utasításra el akartak tanácsolni, ám idővel így is behívtak, majd letartóztattak, aztán pedig megpróbáltak beszervezni. Miután utóbbi nem sikerült, előbb a Gyorskocsi utcába kerültem, mint nagybátyám, majd munka táborokba, Várpalotára, Herend- re. Pecsre vittek. Csak 1956 novemberében szabadultam, s ez után édesanyámmal elhagytuk az országot. A nagyapám megítélése azonban még a rendszerváltás után is, hiszen amikor visszanevezték a kommunista utcaneveket eredetire, s négyen unokák kértük, a Felszabadulás tér lehetne ismét Apponyi tér, a főpolgármester azt válaszolta: kisebbségelnyomó és háborús uszító nagyapám eseteben erről szó sem lehet... gyei, éberhardi birtokától, ősi kastélyától, a családi kriptától, ahol aztán végül a Felvidék egy részének visszacsatolása után nyert csak végső nyugodalmat a nagymamámmal együtt. Hazatérése után Apponyi Albert ismét a nemzetgyűlés tagja lett - szokásos kerületéből, Jászberényből -, s párton kívüliként óvott a szélsőségektől, a megértés és a kiengesztelődés politikáját hirdette, az aktuál- politikai kérdésekről pedig a liberalizmus szellemében nyilatkozott. Hetvenötödik születésnapja egybe esett közéleti pályafutásának ötvenedik évfordulójával, több település - csak városból vagy két tucat -, így Kaposvár is díszpolgárának választotta - ugyanekkor, a díszpolgári cím odaítélésekor nevezték el róla a város akkori talán legszebb utcáját, a Rózsa utcát. A somogyi megyeszékhely 1921. május 19- én, Széchenyi István - 1835 - és Kossuth Lajos - 1889 - után harmadikként adományozta neki a megtisztelő címet. Egy évvel azelőtt járt először a városban, ahol- ahogyan az Nagy Zoltán hely- történész munkájából kiderül- a honpolgári kötelességekről, a fehérterror felszámolásáról, a szélsőségek elutasításáról, a politikai konszolidáció szükségességéről, az antiszemitizmus elutasításáról, a sajtószabadságról tartott előadást a zsúfolásig megtelt Városi Színházban. „Midőn megszólalt, úgy éreztük, mintha saját lelkiismeretünk szólalt volna meg. Felismertük benne a magyarság élő lelkét, önbíráló lelkiismeretét” - írta róla az Új-Somogy- ban Bíró Lajos, a leányközépiskola igazgatója, míg Apponyi gróf a tiszteletére a Turul szállóban, a mai Dorottya Hotelben adott díszvacsorán kijelentette: „Fáj a lelkem, midőn... apró, személyes csoportok civakodnak egymással az ország ügyeinek rovására! Ezen a bajon csak a nemzet segíthet, ha kifejezésre juttatja, hogy ez így tovább nem mehet!” A húszas évektől figyelme egyre inkább a külpolitika felé fordult, többször is képviselte az országot a Népszövetség előtt- rengeteget tett az ország megítélésének pozitív megváltoztatásáért s az Interparlamentáris Unió konferenciáin ő volt a magyar csoport vezérszónoka.- Ebből az időszakból maradt fenn a családban a mákos bejgli története - mesélte Pálffy István. - Nagyapám éppen kint volt Svájcban népszövetségi ülésen, amikor felhívták a nagymamámat a Külügyminisztériumból, hogy Apponyi gróf kéri, még aznap sütessen fél tucat mákos bejglit, mert délután jön érte a futár, aki az éjjeli vonattal kiviszi Genfbe. Nagyanyám megtette, de igen aggódott, hogy férje esetleg megkó- tyagosodotL.. Utóbb kiderült, a Népszövetség éppen a kábítószer-kereskedelem felszámolásával foglalatoskodott, s indítványozták a máktermesztés betiltását. De hát, hogyan lenne meg Magyarország mák nélkül, gondolta nagyapám, aki azonban felszólalás helyett meghívta a képviselőket magához vacsorára, melynek végén desszertként felszolgálták a bejglit. Még a kávénál is arról beszélt mindenki, mennyire ízlett nekik a sütemény. Nos uraim, szólt nagyapám, önök éppen mákot ettek, amit be akarnak tiltani... Második kaposvári látogatásán, 1929-ben is a külpolitikáról beszélt immár. A 83 éves politikus - Nagy Zoltán dolgozata szerint - nem akart sem csalóka reményeket kelteni, sem túl sötét képet festeni a lehetőségekről, s persze megemlékezett Trianonról is: „A mappán plaj- básszal húzhatnak bizonyos vonalakat, de erkölcsi, szívbeli, érzelembeli összefüggést nem szakíthatnak meg. Azt a rettenetes fájdalmat, amelyet az elszakadás ténye előidéz, és amelyet az idő sem enyhít, nem szüntethetik meg...” Az ország-, sőt Európa-szer- te megbecsült politikus 87 évesen, Genfben hunyt el, s idehaza királyoknak kijáró tisztelet- adás mellett temették el. Nyolc évtized múltán viszont megítélése legalábbis felemás.- Sokan azért nem kedvelték, mert túlzottan tiszta elvekben gondolkozott, nem volt meg benne a képesség kis csendes háttéralkukra, megegyezésekre - vélekedett Pálffy István. - A mai magyar belpolitika kétségbe ejtené, azt hiszem, talán ezért sincsen napjainkban kultusza... Helyi értékekre alapoznak délen Elfogadta a helyi fejlesztési stratégiáját a Rinya-Dráva Szövetség. A csütörtöki közgyűlésen tisztújításra is sor került.- Áprilisban megkaptuk a Helyi Fejlesztési Stratégia tervezetének jóváhagyását, aminek az elkészítésére 2015. novemberétől 2016. április végéig 9,9 mülió forintos támogatást hagytak jóvá- közölte Szíjártó Attila a munkaszervezet elnöke. - Ennek az előfinanszírozásában a Rinya- menti és a barcsi társulások voltak a segítségünkre. A lábodi közgyűlésen a tagok jóváhagyták a Helyi Fejlesztési Stratégiát, melynek mintegy 60 százaléka a vállalkozásfejlesztésre, gazdaságösztönzésre fókuszál. Az új pályázatokban többek közt kisléptékű eszköz- beszerzésre, fejlesztésekre, és beruházásokra lesz lehetőség, míg a közösségi célú kiírásokban elsősorban eszközvásárlásra, képzésekre, rendezvényekre lehet majd pályázni. Ahogy arról már beszámoltunk, a vidékfejlesztési pályázatokra a jelenlegi konstrukcióban nem pályázhat Marcali, Barcs és Kaposvár külterülete sem, mert a népsűrűség valamennyi településen kevesebb, mint 120 fő négyzetkilométer. Marcaliban már áprilisban, Nagyatádon és Barcson pedig a napokban alakult meg a helyi akciócsoport. J. G. Ingyenfagyik városa KAP0SVÄI Tanítanivaló gerillamarketing Kaposváron. Mikor máskor, ha nem egy fesztivál kellős közepén, a harmincfokos nyárkezdésben és péntek délután adja ingyen a fagyit egy frissen nyitó kézműves fagylaltozó? Szinte utcát foglaltak miatta a sorban állók. Hasonlóan a délutáni tömeghez, lassan ugyancsak utcát és tereket foglalnak a belvárosban a fagylaltot kínáló vállalkozások, úgy látszik, a szökőkutak és a virágok után Kaposvár a fagyi városa is ilyenkor. Üsküdar: erősödhet az együttműködés KAPOSVÁR A megyeszékhely testvérvárosa, Üsküdar delegációját fogadta pénteken Szita Károly polgármester: a török-kaposvári együttműködésekről számoltak be pénteken. A 2013-as évtől, az egyetemek közti együttműködési szándék- nyilatkozat megkötésétől induló kapcsolat során már nem az első alkalommal találkozott a két városvezetés. - Úgy ismertem meg Hilmi Türkment, üs- küdari polgármestert, aki oly módon köt testvérvárosi szerződést, hogy azt élő tartalommal tölti meg - mindkettőnk célja az, hogy a kapcsolat a két város lakosai közt barátsággá váljék - mondta Szita Károly. - A Rippl-Rónai Fesztiválra látogató török művészek mellett örülök a reménynek is, hogy isztambuli befektető telepedhet meg Kaposváron - tette hozzá.- Gyönyörű ez a város, úgy érezzük magunkat, mintha csak otthon lennénk - így Hilmi Türkmen. Elmondta, a Kaposvári Egyetemen működő lovasterápia szakot a török fiatalokkal is megismertetnék a jövőben. A nemzetek meg is ajándékozták egymást, Szita Károly egy Rippl-Rónai Józsefről készült aranyozott képet is átadott. A nemzetek közti barátságra való tekintettel egy kaposvári park vagy utca is viselheti majd Üsküdar nevét. Gy. Zs.
