Somogyi Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-28 / 124. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2016. MÁJUS 28., SZOMBAT Apponyi Albert unokája szerint nagyapja kétségbeesne a mai közállapotok láttán A magyarság élő lelke és a bejgli Százhetven éve május 29- én született gróf Apponyi Al­bert, a 19. század végének, 20. század első harmadának egyik legnagyobb hatású magyar politikusa. Kaposvár harmadik díszpolgáráról uno­kája, Pálffy István állítja: ha ma élne, kétségbe esne at­tól, amit a közéletben látna... Vas András andras.vas@mediaworks.hu KAPOSVÁR - Mindig minden­ben a megkérdőjelezhetetlen be­csületességet tartotta a legfonto­sabbnak - nevezte meg nagyap­ja, gróf Apponyi Albert legjel­lemzőbb tulajdonságát unokája, gróf Pálffy István. - Az egyik családi anekdota szerint pél­dául édesanyám még leányko­rában vonaton utazott valaho­vá, ám mivel éppen az indulás­ra ért ki az állomásra, úgy dön­tött, majd a vonaton vesz jegyet. Csakhogy a kalauz egész úton felé sem nézett, így elmaradt a jegyvásárlás. Amikor ezt nagy­apám megtudta, ráparancsolt édesanyámra, vegyen a vasúti jegy áráért a postán bélyeget, és égesse el, nehogy az állam, mint a MÁV és a Posta tulajdo­nosa rosszul járjon... Pálffy István leginkább az ilyesféle, a famíliában fennma­radt történetekből, valamit roko­ni elbeszélések alapján ismeri nagyapját, akinek nem sokkal 1933 februári halála után szüle­tett. Sőt, még kilencet sem töltöt­te be, amikor nagyanyját is elve­szítette, így jellemzően az édes­anyja által rajzolt képe maradt meg a nagypapáról.- Emlékezetem szerint nagy­anyám sohasem beszélt nekem néhai férjéről - állította. - Édes­anyám viszont, aki 91 éves ko­ráig élt, mindig nagy szeretet­tel mesélt az édesapjáról, s a leggyakrabban azt ismételget­te: soha ne álljak politikusnak, mert az bizony apjának is csak bajt és kárt okozott. Pedig a történelemkönyveket olvasva gróf nagyapponyi Appo­nyi Albert György Gyula Mária pályafutása családon belül leg­alábbis követnivalónak tűnik. Nem sokkal jogi tanulmányai befejeztével, alig huszonhat esz­tendősen választották meg or­szággyűlési képviselőnek, hogy aztán ötvenkét éven át - lénye­gében megszakítás nélkül - a törvényhozásban dolgozzon. Szónoki képességének már ifjú politikusként csodájára jártak, évtizedeken keresztül a honi ellenzék egyik legnagyobb ha­tású és legbefolyásosabb tagja­ként tartották számon, s olyan máig ható változások fűződtek a nevéhez, mint az egyházpoli­tikai reform, az ingyenes népis­kolai oktatás vagy a küzdelem a titkos választójogért. És közben folyamatosan ostorozta a kor­mányzati korrupciót... Szapáry Gyula kormányának bukása után kevés híján mi­niszterelnökké avanzsált, volt a képviselőház elnöke, belső titkos tanácsosa Ferenc József­nek, kultuszminisztere az első polgári származású kormány­főnek, Wekerle Sándornak, ké­sőbb Esterházy Móricnak is. A Tanácsköztársaság idején buj­kálnia és menekülnie kellett, ennek ellenére a kommün bu­kása után elítélte a fehérterrort, a keresztény-nemzeti kurzusról pedig kijelentette: a keresztény­sége nem ismer felekezeti gyű- lölséget vagy fajgyűlöletet, az üldözés pedig nem politika...- Egy miniszterelnöknek ké­pesnek kell lenni számtalan ki- sebb-nagyobb politikai alkura, elvei feladására, nagyapám vi­szont erre képtelen lett volna - magyarázta Pálffy István, mi­ért is nem ült kormányfői szék­be Apponyi Albert. - Á Tanács- köztársaság bukása után felve­tették, vállalja el Magyarország kormányzóságát, ha csak átme­netileg is. Legitimistaként ezt azzal utasította el, hogy neki van megkoronázott királya, és ezt a hivatalt csak a koronás ki­rály kezéből fogadhatná el. A gróf napi politikától vissza is vonult egy időre, s elvállalta az első világháborút lezáró bé­ketanácskozásra utazó magyar delegáció vezetését. Trianonban azonban több nyelven elmon­dott beszéde hatástalannak bi­zonyult, így végül lemondott.- Mint hazafit, államférfit és politikust lesújtotta nemcsak békediktátum, de annak köríté­se is - állította unokája. - Őt ma­gát például úgyszólván lakta­nyafogságban tartották. De ma­gánemberként is komoly kárt szenvedett, hiszen az újdonsült Csehszlovák állam megfosztot­ta apjától örökölt Pozsony me­Pálffy István: fffs nagyapóm '; *** elképedne a mai belpolitikától A szocializmus megkoptatta emlékét Az Apponyi-unoka szerint nagy­apja emléke valóban megko pott már, a szocializmusban ugyanis tudatosan elhallgatták politikai szerepét és jelentősé gét, illetve csak rosszat mond­tak írtak róla. A család is meg­szenvedte a diktatúrát, kivé­ve Pálffy István nagybátyja, Ap­ponyi György, akit 1944 ben a Gestapo a mauthauseni kon­centrációs táborba hurcolt el. mint polgári demokrata politi­kust, s 1945-ös szabadulása után nem tért vissza Magyaror­szágra.- Édesanyámnak a harmincas évektől ruhaüzlete volt - mesél te Pálffy István s bár a világ­háború után úgy tűnt, mint né­met- náci ellenálló család tag­ját békén hagyják, a fordulat évében államosították a boltot, majd 1951-ben letartóztatták és internálták. Jómagam a ki- > ______________________________ t elepítés elől Kazincbarcikára mentem „szocializmust épite ni", ugyanis a gimnáziumból fel­sőbb utasításra el akartak taná­csolni, ám idővel így is behívtak, majd letartóztattak, aztán pedig megpróbáltak beszervezni. Mi­után utóbbi nem sikerült, előbb a Gyorskocsi utcába kerültem, mint nagybátyám, majd munka táborokba, Várpalotára, Herend- re. Pecsre vittek. Csak 1956 no­vemberében szabadultam, s ez után édesanyámmal elhagytuk az országot. A nagyapám meg­ítélése azonban még a rend­szerváltás után is, hiszen ami­kor visszanevezték a kommu­nista utcaneveket eredetire, s négyen unokák kértük, a Felsza­badulás tér lehetne ismét Appo­nyi tér, a főpolgármester azt vá­laszolta: kisebbségelnyomó és háborús uszító nagyapám ese­teben erről szó sem lehet... gyei, éberhardi birtokától, ősi kastélyától, a családi kriptától, ahol aztán végül a Felvidék egy részének visszacsatolása után nyert csak végső nyugodalmat a nagymamámmal együtt. Hazatérése után Apponyi Al­bert ismét a nemzetgyűlés tag­ja lett - szokásos kerületéből, Jászberényből -, s párton kívü­liként óvott a szélsőségektől, a megértés és a kiengesztelődés politikáját hirdette, az aktuál- politikai kérdésekről pedig a liberalizmus szellemében nyi­latkozott. Hetvenötödik születésnapja egybe esett közéleti pályafutá­sának ötvenedik évfordulójával, több település - csak városból vagy két tucat -, így Kaposvár is díszpolgárának választotta - ugyanekkor, a díszpolgári cím odaítélésekor nevezték el róla a város akkori talán legszebb ut­cáját, a Rózsa utcát. A somogyi megyeszékhely 1921. május 19- én, Széchenyi István - 1835 - és Kossuth Lajos - 1889 - után har­madikként adományozta neki a megtisztelő címet. Egy évvel az­előtt járt először a városban, ahol- ahogyan az Nagy Zoltán hely- történész munkájából kiderül- a honpolgári kötelességekről, a fehérterror felszámolásáról, a szélsőségek elutasításáról, a po­litikai konszolidáció szükséges­ségéről, az antiszemitizmus el­utasításáról, a sajtószabadságról tartott előadást a zsúfolásig meg­telt Városi Színházban. „Midőn megszólalt, úgy érez­tük, mintha saját lelkiismere­tünk szólalt volna meg. Felis­mertük benne a magyarság élő lelkét, önbíráló lelkiisme­retét” - írta róla az Új-Somogy- ban Bíró Lajos, a leányközép­iskola igazgatója, míg Apponyi gróf a tiszteletére a Turul szál­lóban, a mai Dorottya Hotelben adott díszvacsorán kijelentette: „Fáj a lelkem, midőn... apró, sze­mélyes csoportok civakodnak egymással az ország ügyeinek rovására! Ezen a bajon csak a nemzet segíthet, ha kifejezésre juttatja, hogy ez így tovább nem mehet!” A húszas évektől figyelme egyre inkább a külpolitika fe­lé fordult, többször is képviselte az országot a Népszövetség előtt- rengeteget tett az ország meg­ítélésének pozitív megváltozta­tásáért s az Interparlamentá­ris Unió konferenciáin ő volt a magyar csoport vezérszónoka.- Ebből az időszakból ma­radt fenn a családban a mákos bejgli története - mesélte Pálf­fy István. - Nagyapám éppen kint volt Svájcban népszövet­ségi ülésen, amikor felhívták a nagymamámat a Külügymi­nisztériumból, hogy Apponyi gróf kéri, még aznap sütessen fél tucat mákos bejglit, mert dél­után jön érte a futár, aki az éjjeli vonattal kiviszi Genfbe. Nagy­anyám megtette, de igen aggó­dott, hogy férje esetleg megkó- tyagosodotL.. Utóbb kiderült, a Népszövetség éppen a kábí­tószer-kereskedelem felszámo­lásával foglalatoskodott, s in­dítványozták a máktermesz­tés betiltását. De hát, hogyan lenne meg Magyarország mák nélkül, gondolta nagyapám, aki azonban felszólalás helyett meghívta a képviselőket ma­gához vacsorára, melynek vé­gén desszertként felszolgálták a bejglit. Még a kávénál is arról beszélt mindenki, mennyire íz­lett nekik a sütemény. Nos ura­im, szólt nagyapám, önök ép­pen mákot ettek, amit be akar­nak tiltani... Második kaposvári látogatá­sán, 1929-ben is a külpolitiká­ról beszélt immár. A 83 éves po­litikus - Nagy Zoltán dolgozata szerint - nem akart sem csaló­ka reményeket kelteni, sem túl sötét képet festeni a lehetősé­gekről, s persze megemlékezett Trianonról is: „A mappán plaj- básszal húzhatnak bizonyos vo­nalakat, de erkölcsi, szívbeli, érzelembeli összefüggést nem szakíthatnak meg. Azt a rette­netes fájdalmat, amelyet az el­szakadás ténye előidéz, és ame­lyet az idő sem enyhít, nem szüntethetik meg...” Az ország-, sőt Európa-szer- te megbecsült politikus 87 éve­sen, Genfben hunyt el, s ideha­za királyoknak kijáró tisztelet- adás mellett temették el. Nyolc évtized múltán viszont megíté­lése legalábbis felemás.- Sokan azért nem kedvelték, mert túlzottan tiszta elvekben gondolkozott, nem volt meg ben­ne a képesség kis csendes hátté­ralkukra, megegyezésekre - vé­lekedett Pálffy István. - A mai magyar belpolitika kétségbe ej­tené, azt hiszem, talán ezért sin­csen napjainkban kultusza... Helyi értékekre alapoznak délen Elfogadta a helyi fejlesz­tési stratégiáját a Rinya-Dráva Szövetség. A csütörtöki közgyű­lésen tisztújításra is sor került.- Áprilisban megkaptuk a Helyi Fejlesztési Stratégia tervezeté­nek jóváhagyását, aminek az el­készítésére 2015. novemberétől 2016. április végéig 9,9 mülió fo­rintos támogatást hagytak jóvá- közölte Szíjártó Attila a mun­kaszervezet elnöke. - Ennek az előfinanszírozásában a Rinya- menti és a barcsi társulások vol­tak a segítségünkre. A lábodi közgyűlésen a tagok jóváhagyták a Helyi Fejleszté­si Stratégiát, melynek mintegy 60 százaléka a vállalkozásfej­lesztésre, gazdaságösztönzésre fókuszál. Az új pályázatokban többek közt kisléptékű eszköz- beszerzésre, fejlesztésekre, és beruházásokra lesz lehetőség, míg a közösségi célú kiírások­ban elsősorban eszközvásárlás­ra, képzésekre, rendezvényekre lehet majd pályázni. Ahogy arról már beszámol­tunk, a vidékfejlesztési pályá­zatokra a jelenlegi konstruk­cióban nem pályázhat Marca­li, Barcs és Kaposvár külterü­lete sem, mert a népsűrűség valamennyi településen keve­sebb, mint 120 fő négyzetkilo­méter. Marcaliban már április­ban, Nagyatádon és Barcson pe­dig a napokban alakult meg a helyi akciócsoport. J. G. Ingyenfagyik városa KAP0SVÄI Tanítanivaló gerillamarketing Kaposváron. Mikor máskor, ha nem egy fesztivál kellős közepén, a harmincfokos nyárkezdésben és péntek délután adja ingyen a fagyit egy frissen nyitó kézműves fagylaltozó? Szinte utcát foglaltak miatta a sorban állók. Hasonlóan a délutáni tömeghez, lassan ugyancsak utcát és tereket foglalnak a belvárosban a fagylaltot kínáló vállalkozások, úgy látszik, a szökőku­tak és a virágok után Kaposvár a fagyi városa is ilyenkor. Üsküdar: erősödhet az együttműködés KAPOSVÁR A megyeszékhely testvérvárosa, Üsküdar dele­gációját fogadta pénteken Szi­ta Károly polgármester: a tö­rök-kaposvári együttműködé­sekről számoltak be pénteken. A 2013-as évtől, az egyetemek közti együttműködési szándék- nyilatkozat megkötésétől indu­ló kapcsolat során már nem az első alkalommal találkozott a két városvezetés. - Úgy ismer­tem meg Hilmi Türkment, üs- küdari polgármestert, aki oly módon köt testvérvárosi szerző­dést, hogy azt élő tartalommal tölti meg - mindkettőnk célja az, hogy a kapcsolat a két vá­ros lakosai közt barátsággá vál­jék - mondta Szita Károly. - A Rippl-Rónai Fesztiválra látogató török művészek mellett örülök a reménynek is, hogy isztambu­li befektető telepedhet meg Ka­posváron - tette hozzá.- Gyönyörű ez a város, úgy érezzük magunkat, mintha csak otthon lennénk - így Hilmi Türkmen. Elmondta, a Kaposvá­ri Egyetemen működő lovasterá­pia szakot a török fiatalokkal is megismertetnék a jövőben. A nemzetek meg is ajándé­kozták egymást, Szita Károly egy Rippl-Rónai Józsefről ké­szült aranyozott képet is át­adott. A nemzetek közti barát­ságra való tekintettel egy kapos­vári park vagy utca is viselheti majd Üsküdar nevét. Gy. Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom