Somogyi Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-23 / 119. szám

2016. MÁJUS 23., HÉTFŐ Családok emlékeztek a honvédelem napjára NAGYATÁD A nagyatádi harcko­csizok Baráti Köre családi dél­utánnal emlékezett meg a hon­védelem napjáról. Kinyitották a harcjárműveket és felügyelet­tel a gyerekek is bemászhattak a járművekbe. Volt, akinek a he­likopter tetszett, másnak a tank, de volt, akinek a híradós kocsi és felszerelése nyerte el tetszését. A felnőttek szinte a régi május el­sejék hangulatát idézték fel, hisz fogyott a virsli és a sör is a sát­rak alatt. Még virsli és sörjegy is volt! A szomszédos turisztikai köz­pont pedig lövésznapot tartott, ahol lehetett légpisztollyal, lég­puskával és íjjal is lőni. Aki részt vett a rendezvényeken, azzal tá­vozott, hogy „még több ilyen dél­után kellene”. Györke József Kipróbálhatták a fegyvereket Korszerűsítik a somogyi utakat SOMOGY A kormány öt év alatt mintegy négyszázmilliárd fo­rintot ad a közútkezelő munká­jához, az üzemeltetéshez vala­mint a karbantartáshoz. Ez me­gyénkben is a következő évek­től forrásbővülést eredményez.- Több szakasz felújítása kez­dődhet meg a közlekedésbiz­tonságot támogató 69 milliárd forintos országos program so­rán Somogybán - közölte Vei­kéi Lilla, a Magyar Közűt kom­munikációs osztályvezetője. - Tizennyolc szakaszból hárman már folynak a munkálatok. Javában tart a felújítás Ádánd és Ságvár között, ahol nagyjá­ból három kilométer hosszú­ságban újul meg a burkolat és a vízelvezető rendszer. Ezen kí­vül egyebek mellett a 610-es fő­úton a Kaposvártól keletre eső részen, a 681-es főúton Berzen- ce belterületén továbbá a 67-es főút a megyehatár és Bőszénfa között, illetve a 7-es főút siófo­ki átkelési szakaszának egy ré­szén is megújul a burkolat. Ez idén megyénkben közel 39 ki­lométer felújítást jelent. A kö­vetkező évben vélhetően jelen­tősebb munkálatok kezdődhet­ne meg, ezek előkészítése folya­matban van. Az utak állapota Somogybán az országos átlagtól nem marad el, főként az összekötő utak, be­kötőutak minősége nem meg­felelő. A burkolat állapot kap­csán a főutaknál 50 százalé­ka tűrhető, megfelelő vagy jó, a másik fele nem megfelelő vagy rossz. Mellékutaknál 46 száza­lék nem megfelelő, 53 százalék megfelelő. Jaczó Győző, a Közle­kedéstudományi Egyesület te­rületi elnöke elmondta: az al­sóbbrendű úthálózat korsze­rűsítése is szükséges, s ha Ka­posvár és a Balaton part között megújul a 67-es út, nagy előre­lépést jelent. Harsányi M. Néhány szülő összefogott: többet akartak annál, mint amit az állami oktatás nyújtani tud Waldorf-iskola Kőröshegyen Kiszúrtak egy paragrafust... Se tankönyv, se osztályozás, van viszont zene, vers és kertművelés ► Folytatás az 1. oldalról KŐSÖRHEGY - Sokan mond­ták, amikor elkezdtünk erről beszélni az ismerőseink köré­ben: ez lehetetlen - így Tímár Tibor. - Mi azonban ezt nem fogadtuk el, miért ne volna le­hetséges az, amit erősen és so­kan akarunk? Szülőtalálkozó­kat szerveztünk, egyre többen jöttek el a térségből, egyre töb­ben mondták, hogy egyetérte­nek velünk: ők is valami mást, többet szeretnének csemeté­jüknek az állami oktatásnál. Mivel egyikünk se pedagógus, már működő módszert keres­tünk, kézenfekvő volt a Wal­dorf-iskolák egyre növekvő hálózata. Ádándot nézték ki első hely­színnek, a korábbi szakisko­la évek óta üresen álló ingat­lanát, ám az végül a bonyolult tulajdonviszonyok miatt nem jött össze. - Kőröshegyen az egykori iskolaépületeket egy erdei iskola szervezésével fog­lalkozó alapítvány bérli, de zömmel a nyári szünetben tar­tanak foglalkozásokat - foly­tatja Tímár Tibor. - Nekünk az pár évig ideális lehet. Néhány évvel számolunk ott, mert a nagy álmunk a Waldorf-isko­la felépítése Ádándon. Van is már egy másfél hektáros te­rületünk, ott szeretnénk föld­házas technológiával, a szak­rális geometria segítségével építkezni. Kőröshegyen megtartották már a felvételit, a bürokrácia akadályait nagyrészt legyőz­ték, van két pedagógusuk és egy intézményvezetőjük is, nincs tehát immár akadálya a szeptemberi évnyitónak. Úgy számolnak, hogy jövőre már túljelentkezés lesz. Kérdezzük Tímárékat, hogy a jómódú szü­lők iskolája-e a Waldorf, mire azt felelik: ez is tévhit, miként az is, hogy annyira szabadel­vű az alternatív tanítás, hogy mindent szabad. - Ez nincsen így, de a Waldorf-módszer sze­rint az kerül a középpontba, hogy mit tud, miben tehetsé­ges a gyerek, és nem pedig az, hogy mit nem tud - magyaráz­za Tibor. - Ez nagyon fontos, hiszen a tudás az egyik legna­gyobb kincsünk. A Waldorf-is- kolák tandíjasak; havonta 35 ezer forintot fizet a szülő, és egyszeri 35 ezer forintot éven­te a felszerelésre. Ezekben az iskolákban mindent közösen végez a diák, a tanár és a szü­lő, például ha festeni kell, vagy mi készítjük el a padokat és asztalokat is, és mi faragjuk a lírát, ami egy húros hangszer. Aki nem tud ekkora tandíjat fizetni, az nagyobb részt vál­lal a közös munkákból. És itt a szülők is „felvételiznek”, mert csak olyan közösség képes a közös működtetésre-fenntar- tásra, amelyik valóban együtt tud dolgozni. Siófoktól Balatonboglárig jöttek a szülők a kőröshegyi felvételire csemetéikkel. Men­toriskolájuk is van, amelyik felügyeli, segíti a munkájukat. Tímárék azt mondják, megint csak bebizonyosodott, hogy ha valamit nagyon akarnak, az lehetséges. így aztán abban is biztosak, hogy lesznek támo­gatóik az ádándi földházisko- la felépítéséhez is... Fónai Imre Örökbefogadó napot tartott az állatvédő egyesület Jó gazdikra várnak a kidobott kutyák Lantos Marianna (balról) és segítője kutyákat ajánl az állatbarátoknak Kepeslapgyujtok csereberéltek PATCA Van olyan szerencsés ku­tya, amelyik néhány nap alatt gazdára talál, de akad, ame­lyik már egy éve náluk van, ezt mondta a Kutyatár Egyesület egyik tagja azon az örökbefoga­dó napon, amelyet a kaposvári természet- és állatvédő szerve­zet tartott a hétvégén a patcai Katica tanyán.- Ezt a kis feketét a tüskevá­ri városrészben találtuk három hete, ezt a yorkit meg a múlt hé­ten. Nagyon jó természetűek, fe­gyelmezettek, elfogadták a hely­zetüket. Kidobott kutyusokról van szó, különböző életkorn­ak, apró kölyök is vannak kö­zöttük. Mint minden menhelyi kutya, rendkívül hálásak a gon­doskodásért, hiszen sok rosszon keresztülmentek már - mondta Lantos Marianna, aki három éve az egyesület önkéntese. Ide­iglenes befogadóként működik, a lakásába viszi a problémás ku­tyákat. Nagyon szereti őket, de állandó állata nincs, vagyis nem kötelezi el magát egyik mellett sem, mégis mindegyiket segíti ezen a módon. Felelősségteljes gazdikat vár­nak, akik nem játékszernek te­kintik a kedvencüket, hanem komolyan veszik a kötelessé­güket. Boncz Edit, az egyesü­let vezetője szerint ez nehéz do­log, mert örülniük kellene, ha elvisznek a menhelyről egy-egy állatot, ám nekik éppen a felelőt­len állattartás következményeit kell kezelniük.- Folyamatosan túlterhelt a telep, ez csak úgy tud megoldód­ni, ha örökbe fogadnak tőlünk, és a kutyák esélyt kapnak ar­ra, hogy családban élhessenek. Egész életére biztos helyet kell találnunk nekik. Nálunk a férő­hely korlátozott, csak egy újabb projekttel tudnánk bővülni - mondta Boncz Edit. Az örökbefogadási napon a Best Dog kaposvári kutyaiskola is részt vett, ők kiképzéssel fog­lalkoznak, náluk a Kutyatártól örökbefogadott ebeknek az el­ső engedelmességi vizsgáig in­gyenes az oktatás. K.G. NAGYATÁD A kulturális köz­pontban tartották a Képeslap­gyűjtők 22. Országos Kiállítá­sát és Cserenapját. Ludas Lász­ló alpolgármester köszöntötte a lelkes kiállító csapatot, a ki gyermekkorában gyűjtögette a képeslapokat, de nem rendsze­rezve. Emlékeztetett rá, hogy a korábbi évtizedekben nem múlt el nyaralás, utazás, hogy képes­lapon ne köszöntötték volna is­merőseiket, szeretteiket az em­berek. Igaz, volt, aki dicsekvés­ből is írta, hogy itt és itt „nyaral a család”. Sajnos, digitális vilá­gunkban egyre jobban háttérbe szorul a képeslap, hisz pár kat­tintás és már ott is a fotó a cím­zettnél. Kár, hogy nem láthat­juk a képeslapok hátlapját, hisz így adna kordokumentumot. El tudnánk gondolkozni, hogyan éltek, merre utaztak akkor az emberek. Kérte, hogy minél több fiatalt vonjanak be a gyűj­tő és rendszerező munkába, mert nagy veszteség származ­na abból, ha ez a gyűjtemény az enyészeté lenne. Sasvári Tiborné nagyatá­di csoportvezető sajnálja, hogy mind kevesebben vesznek részt a gyűjtésben és a kiállításokon. Az 1990-ben alakult nagyatádi csoportból is többen főiskolák­ra kerültek és nem jöttek visz- sza, és sajnos többen elhaláloz- tak a gyűjtők közül. A látogató gyönyörködhet nagy magyarjaink, hőseink, zeneszerzőink, írók, költők ko­rabeli ábrázolásában a lapokon. Sokaknak tetszett a halasi csip­ke bemutatása is a gyerekraj­zokkal együtt. Györke József-L-4. -r;. ^ __ rrj-^ B flErdekesekwItal^^^^miS z( i> lapt )k Akkor kaphatnak finanszíro­zást a központi költségvetés­ből (úgy tudjuk, az állam állja a pedagógusaik bérét - a szer­ző), ha az állami kerettantervtól való eltérésük többletszolgálta­tásnak minősül - szúrták ki az alternatív iskolák képviselői a jövő évi költségvetési törvény- tervezet egy paragrafusát. El akarja lehetetleníteni az állam­a működésüket? - vetődött fel a kérdés körükben. Az oktatási államtitkárság válasza szerint erről nincsen sző. Horn György, az alternatív iskolák egyesü­letének elnöke azt mondta a Népszabadságnak: többlet­szolgáltatásaik finanszírozását amúgy sem az állami pénzből fedezik, hanem a szülők által fizetett költségtérítésből.­A Magyar Waldorf Szövetség­hez 34 általános iskola tarto­zik az országban. A világon az összes iskolás arányához ké­pest Magyarországon jár a leg­több gyermek Waldorf-iskolá- ba, összességében viszont a tíz százalékot sem éri el az al­ternatív iskolákban tanuló diá­kok száma. Az első Waldorf-iskola 1919- ben nyílt meg a stuttgarti Wal­dorf Astoria gyufagyár mun­kásainak gyermekei számára Rudolf Steiner emberközpon­tú pedagógiájának megvaló­sítására. Idehaza az első ilyen intézmény 1926-ban kezdte meg működését, Nagy Emilné Göllner Mária alapította budai házában. Ezt követően az első Waldorf-iskola és óvoda Soly­h______________________________________ _ m áron nyílt, 1989-ben. A Stei- ner-féle oktatás tizenkét éves (12 Waldorf-gimnáziuin műkö­dik ma Magyarországon), ezt hazánkban egy 13., az állami érettségire felkészítő év követi. A Waldorf-iskolákban - írta ko­rábban a Magyar Nemzet - az elsősök újságoldal nagyságú betűket kanyarítanak, és nem szűk sorok közé nyomorítják. Sok verset mondanak, minden tanulási folyamatot mozgás, ritmus kísér, nyelvórán játsza­nak. nyelvkönyvet csak a fel­sősök használnak. Hagyomá­nyos értelemben vett tankönyv nincs, miként osztályozás sem, csak szöveges értékelés. A di­ákok megtanulnak kötni, furu­lyázni, tantárgy a kertművelés és mozgásművészet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom