Somogyi Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
2016-05-20 / 117. szám
KORNYEZETVEDELEM 2016. MÁJUS 20., PENTEK mészetmegőrzési osztályvezetője az első projektbejárási helyszínen. - A helyi horgászegyesület részvételével megújultak a leromlott állapotú horgászhelyek, ráadásul a vízellátás növelése javítani fogja a holtág halgazdagságát, aminek következtében az őshonos halak várhatóan egyre nagyobb számban terjednek majd el a holtágban. Kattogtak a fényképezőgépek a páratlan természeti oázisban. A látogatók nagy része még soha sem járt Somogy ezen eldugott, ám igen értékes területén.- Olyan az érzésem, mintha az őserdőben járnék- ámuldozott az egyik bolgár természetvédő, amikor megpillantotta a Dráva mente változatos világát.- Ezek a buja erdők, a víz csobogása, a mindenhol visszhangzó madárhangok, a változatos növényvilág és a fel-felbukkanó ritka állatok. Az Ó-Dráva holtága 15 kilométeres és Barcs közelében található, a folyó bal partján. Ez a folyó leghosz- szabb magyarországi holtága, melynek egyik partja magyar, másik partja horvát terület. A program során a holtág vízellátásának javítására egy vízvisszatartó mű épül majd, melynek eredményeként a holtág vízszintje több mint egy méterrel fog emelkedni a száraz nyári hónapokban.- A tartósabb vízborítás javítani fogja a holtágban élő növény- és állatfajok élőhelyeinek állapotát, jobb feltételeket teremt megmaradásukhoz és szaporodásukhoz - hangsúlyozta Gruber Tamás, a WWF vizes- élőhely-védelmi programvezetője a második helyszínen, ahol az ártéri erdők állapotának javítása céljából végeztek a szakemberek talajvíz adottságokhoz alkalmazkodó csemetetelepítést. - A holtág menti ártéri erdő változatosságának megőrzése elengedhetetlen az egészséges élőhely állapotának fenntartásához, ezért a rehabilitációs program részeként őshonos fa- és cserjefajokat, többek közt tatárjuhart és különleges méretű nyárfákat telepítünk a területre. Utóbbiak közül az ország egyik legimpozánsabb példányát épp a Dráva mente rejti: a mintegy tíz méter kerületű fekete nyár a projektbejárás résztvevőit is ámultba ejtette.- Fontos, hogy a program az emberi tevékenységek és a természetvédelmi célkitűzések összehangolását is magában foglalja - tette hozzá. - Ez a horvát-ma- gyar program igazolja azt is, hogy a természetvédelmi célú beavatkozások nemcsak a természeti környezetre vannak pozitív hatással, hanem a lakosságnak is közvetlen előnyei származhatnak belőle. Terepi bejáráson mutatták be a sajtó képviselőinek az Ó-Dráva holtág helyreállítását célzó rehabilitációs munka helyszínét Barcsnál. A program az első LIFE+ alap által támogatott magyar-hor- vát közös természetvédelmi projekt. Jeki Gabriella jekigabrieHa@gmail.com BARCS Apró jégmadár röppent fel a Ó-Dráva holtága mentén. A színes és ritkán látott szárnyast a 2013-as év madara, a gyurgyalag követte. A folyó mellett kék szitakötő szárnyain csillant meg a tavaszi napfény. A titokzatos és vad Dráva mentét nem véletlenül emlegetik Európa Amazonasának, ahol számos ritka és védett fajjal „futhat össze” a kiránduló. Csütörtökön terepjárókkal indultak a páratlan vidék felfedezésére a WWF Magyarország és a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) képviselői, bolgár természetvédők és a Coca-Cola Alapítvány támogatói. Az Ó-Dráva holtág helyreállítását célzó rehabilitációs munka helyszíneit járták be, amely az első LIFE+ alap által támogatott magyar-horvát közös természetvédelmi projekt. Ez nem is véletlen, hiszen a terület része az öt országot átölelő, jövőbeni Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátumnak.- A Dráva az egyik legváltozatosabb és legjobb ökológiai állapotú folyó Magyarországon, az egyre fogyatkozó érintetlen természetes élőhelyek egyik utolsó mentsvára, melyet az ártéri erdők, kavics- és homokzátonyok, mellékágak és holtágak változatossága tesz egyedivé - mondta Zanin Éva, a programot szervező WWF Magyarország pr-kommunikációs munkatársa. - A folyó és a part menti élőhelyek különleges és ritka fajoknak adnak otthont, úgy mint a rétisas, a fekete gólya, a kis csér vagy a parti fecske. A huszadik századi szabályozások során azohban sok kanyarulatát levágták, és elválasztották a folyótól. Ezek a kanyarulatok ma mellékágak, melyek csak magas vízállás esetén kapnak vizet, vagy holtágak, melyek már egyáltalán nem állnak kapcsolatban a folyóval. A Dráva bal partján a leghosszabb ilyen holtág az Ó-Dráva. A holtág vízellátása nem megfelelő, és emiatt a partján lévő ártéri erdő állapota is jelentősen leromlott.- Ez a hely a horgászok paradicsoma, akik rendkívül elégedettek a változásokkal - mutatott rá a már szembetűnő eredményekre Parrag Tibor, a DDNP ter\0Qwn, - <30 Nb Y • 2* fv ’ > ^áiratiaii teiimeszetií oázis t * * . - V ... , ^ r vNA ! .-«ÜL. Értékes halfajért Parrag Tibor Kiemelkedő természetvédelmi jelentőségű halfajoknak ad otthont az Ó-Dráva. ahol a program során végzett halfa- unisztikai célú vizsgálat sorár összesen 728 halegyedet fog tak ki, határoztak meg, majd engedtek vissza a vízbe. - A barcsi Ó-Dráva jelenleg elsősorban az állóvizet, illetve az álló- és folyóvizet egyaránt kedvelő halfajok számára kedvez, az áramláskedvelő fajok mindössze alkalmilag fordulnak elő - mutatja az Ó-Dráva most kiértékelt bi ológiai állapotfelmérése. - A tervezett vízvisszatartással vélhetően a víztér fajgazdagsága tovább fog javulni és hosszú távon szolgálja majd e Dráva természetvédelmi oltalom alatt álló halfajok populációjának a fennmaradását.
