Somogyi Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
2016-05-20 / 117. szám
\ 2 MEGYEI KÖRKÉP FELÜTÉS Felfedezett átláthatóság Svéd kutatók merőben új módját találták ki a fa alkalmazásának, átlátszóvá tették. A jövőben ez az anyag erős, és sokkal környezetkímélőbb helyettesítője lehet a műanyagoknak vagy az üvegnek. Index.hu ÉRDEKESEBB és hasznosabb lenne, ha az átlátható politikusokat találnák ki. K.G. Égi látványosságok a bázis felett KAPOSÚJLAK Az ejtőernyősökhöz sem volt kegyes az időjárás az elmúlt napokban, legutóbb a hét elején ugrottak. Alig várják a hétvégi találkozót: a Cessna 185-ös repülőgép négy sportolóval száll fel, s 1000-3000 méter magasságban hajtják végre a manővert, míg a nagyobb géppel négyezer méter magasra emelkednek. H. M. Szökőkút díszíti a központot MERNYE Javában tart a Kossuth tér korszerűsítése, térkő és szökőkút is díszíti a világháborús emlékmű környékét. A fejlesztés közel 4,5 millió forintba kerül, a létesítményt május végén avatják fel. H. M. Diákok segítik a szántóföldi munkát TOPONÁR A mezőgazdasági szakközépiskola tangazdaságában csütörtökön befejezték a 32 hektár búza gomba- ölős kezelését, pénteken a 24 hektáron termesztett cukorrépa gyomirtását kezdik a diákok. Az intézménynek 420 tanulója van. H. M. 2016. MÁJUS 20., PÉNTEK Magyarországon az állam alkalmaz minden második fiatalt Diplomások: vonzó pálya lett a közszféra A Diplomás Pályakövetési Rendszer legfrissebb felmérésből kiderül: a diplomázók mintegy fele a közszférában helyezkedik el. Fülöp Zoltán zoltan.fulop@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Diplomás Pályakövetési Rendszer immár évek óta működik az egyetemeken, s amellett, hogy jelenlegi hallgatókat is megkérdez az intézményről, elsősorban arra mutat rá, hogy a végzettek hol helyezkedtek el, s miként tudták hasznosítani a tanultakat a munka világában. A legfrissebb kutatásban a 2010-ben, 2012-ben, illetve 2014-ben végzetteket keresték meg, s mivel a kérdőívre összesen 2013-an válaszoltak, az eredmények mindenképpen iránymutatóak. A felmérés kitér arra is, hogy a végzettek milyen munkahelyen dolgoznak, és a válaszokból kiderül, hogy 42 százalékuk köztisztviselő, közalkalmazott vagy kormánytisztviselő, 7 százalékuk pedig állami vagy önkormányzati vállalat alkalmazottja. Az önmagában is meglepően nagy arányt ráadásul tovább árnyalja, hogy a kutatás minden karra kiterjed, azaz szó sincsen arról, hogy például csak a jogászok helyezkedtek el ezen a területen. A fentiek fényében nem meglepő, hogy az állásban lévők nyolcvankét százalékának állandó jellegű, határozatlan idejű a munkaviszonya - vagyis tervezhető a jövője, nem kell különösebben idegeskednie a folytatást U- letően. A beosztás kapcsán a válaszadók kétharmada ugyanakkor a „beosztott diplomást” jelölte meg, s csak három százalékuk felsővezető. Lapunkban korábban már megírtuk, hogy ugyanezen felmérés hallgatói elvárásokat firtató kérdéseire adott válaszok szerint a még tanuló fiatalok, diákok majdnem fele (44,1 százalék) a diplomaszerzést követően a közszférában dolgozna szívesen. Legmeglepőbb kérdések az állásinterjún Már nem elég a gyakorlat sem? Miközben szinte folyamatosan azt halljuk, hogy gyakorlat nélkül milyen nehéz elhelyezkedni, illetve, hogy a gya- kornokoskodás nagyon jó lehetőség részint magunk képzésére, részint a jövendő munkahely megtalálására, a felmérés eredményei ennél lényegesen árnyaltabb (hogy azt ne mondjunk, elkeserítőbb) képet mutatnak. Ugyan a válaszadók hetven százaléka végzett valamilyen gyakorlatot tanulmányai alatt, csupán huszonnyolc százalékukat alkalmazták később azon a helyen, ahol korábban már belekóstolt a munka világába. Úgy fest, sok munkahely inkább az olcsó vagy éppen ingyen munkaerőre kíváncsi csak, s nem kínál konkrét alternatívát. Hazai környezet A felmérés szerint elenyésző (alig nyolc százalék) azok száma, akik jelenleg külföldön dolgoznak - úgy fest tehát, hogy a diplomások körében közel sem egyértelmű, hogy a munka megtalálásához el kell hagyni az országot. A képet ráadásul tovább árnyalja, hogy csak minden negyedik válaszadó tervezi azt, hogy a következő években külföldön vállal majd munkát: a legtöbben megtalálták számításaikat Magyarországon, s a közeljövőt is elsősorban itt képzelik el. Pályán maradnak A DPR egyik kérdése azzal foglalkozik, hogy az egyetemen megszerzett speciális tudás mennyiben hasznosítható az adott munkahelyen. A válaszokból kiderül, hogy nem jellemző a teljes pályaelhagyás: mindössze nyolc százaléka a válaszadóknak nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem tudja hasznosítani az ismereteit, s tizenhat százalék, aki csak kevéssé - a legtöbben tehát karrierjüket arra építik, amit az egyetemen az évek során megtanultak. Kell a nyelvvizsga A kérdőív rákérdez arra is, hogy milyen tanácsokkal látnák el a már végzettek a még tanulókat. A legtöbben (hetven százalék) a „Szerezzenek nyelvvizsgát!” válasz mellé tette le a voksát. Tény, hogy idegennyelv-tudással köny- nyebb az elhelyezkedés, ám nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy a válaszadók közül is voltak olyanok, aki tanulmányaikkal végeztek, de diplomát még nem kaptak - éppen azért, mert még nem sikerült nyelvvizsgázniuk. Sztrájk: nincs remény a változásra Mint a felmérésekből kiderült, a fiatalok számára vonzó a közszféra, azonban az ott dolgozók elégedetlenek. Az önkormányzatoknál kétórás sztrájkot jelent be június 22-re a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete. Utasi Tamás, az érdekvédelmi szervezet Somogy-Tolna megyei titkára szerint szükség van a megmozdulásra, alkalmazottak sokasága nehéz anyagi körülmények között él, s nincs remény a gyors változásra.- Az országos állapotokhoz hasonlóan a somogyi dolgozók nagy része nyolc éve nem kapott béremelést - hangsúlyozta. - A sztrájkolok nem az ön- kormányzatok, hanem a kormány ellen tiltakoznak. A 2017-es költségvetési tervekből is látszik, hogy a kabinet nem akarja megoldani a régóta húzódó problémát. Hiába látnak el egyre több és szerteágazóbb feladatot a szakemberek, alig becsülik meg őket anyagilag. Főként a nagyobb városokban működik a béreltérítés rendszere, azaz a jó munka indokaként - átcsoportosítással - magasabb fizetést kaphatnak a dolgozók, de a kistelepüléseken általában nem ez a jellemző gyakorlat. Egyre nehezebben élnek az alkalmazottak, akik közül egyesek másodállást vállalnak, csakhogy el tudják tartani a csáládjukat. Somogybán több száz tagja van az érdekvédelmi szervezetnek, Utasi Tamás kiemelte: azon vannak, hogy a megyénkben dolgozó tagtársak is csatlakozzanak a június 22-iki sztrájkhoz.- A tiltakozás napján mindenki a munkahelyén lesz, de az előre meghirdetett időpontban nem végeznek érdemi munkát - mondta. - Vagyis a dolgozók például nem bírálnak el akkor hatósági ügyet, nem vesznek át iratot, s nem kezelik az anyakönyvet. A sztrájk idejére nem jár munkabér, de helyben külön megállapodás köthető, s így a munkáltató kifizetheti a kieső bért. Ami a köztisztviselők és közalkalmazottak esetében nagyon alacsony összeg, épp ezért sztrájkolnak. Harsányi Miklós Régóta nem tapasztalt fagykár az erdészeteknél Felmérik a károkat Jelentős somogyi területeken láthatók a fagy nyomai Közhasznúak végzik a rendrakást 8ŐSZENFA A felázott talaj több napos kényszerszünetet okozott a közterületek fenntartási munkáiban, csütörtökön folytatták a munkát a közhasznúak a teleülésen. A Fő- és Dózsa György utcán kívül a temetőhöz közeli utat is rendbe teszik: 24-en kapcsolódnak a programba. H. M. Az időjárásjelző oszlopokról KAPOSVÁR Deák Varga Dénes építészmérnök mutatta be az időjárásjelző oszlopok történetét, a Kaposvári Városszépítő Egyesület szervezésében tartott előadást a Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtárban. K.G. SOMOGY Az április végi hideg időjárás nem csak a mezőgazdasági területeken okozott komoly károkat - jelentős fagykárral kell szembenéznie a Se- fag Zrt. erdészeteinek és a szaporítóanyagot termelő csemetekertjének.- Az erdősítések egy jó része kiheveri a fagy okozta problémát, de a fiatal, egy-öt éves erdősítések és az erdészeti csemetekertek azonban így is komoly károkat szenvedtek el - tájékoztatott Spingár Péter, a cég erdőgazdálkodási osztály- vezetője. - Csemete- és maghiányra kell számítani, ráadásul a szaporítóanyag minősége is rosszabb lesz a megszokottnál, nem beszélve a mennyiségi hiányról. A Somogy megyei magán csemetetermelőket is jelentős kár érte. Az őszi tölgyvetések 70-90 százaléka, illetve az egy-két éves csemeték is kárt szenvedtek - jellemzően a tölgyek, akác, vadgyümölcs, juhar, s a dió. A többéves szaporítóanyag is teljesen megfagyott, melynek következtében elvesztették a csemeték a friss hajtásokat, az első növe- déket. Ugyanezzel a problémával szembesültünk az erdősítésekben is, méghozzá a tölgy-erdősítésekben szinte kivétel nélkül. Az idősebb, nyolc-tizenkét éves, s négy-öt méter magas tölgyesek is megfagytak, hiszen a fagyzugos részeken -6, -7 Celsi- us-fokot is lehetett mérni a hajnali órákban. Az akácosokat is különösen érintette a fagy, mintegy öt méter magasságig teljes lombvesztéssel járt. A Sefag Zrt. által kezelt erdőterületeken az erdősítésekben keletkezett fagykár több ezer hektárt érint, melynek felmérése jelenleg is folyamatban van. Az erdősítésekben 6890 hektárnyi területből 4840 hektáron mutatkozik fagykár. Dombvidéki erdészeteknél, Külső Somogybán és a Zselicségben a kár nagysága 50 és 300 hektár között változik, míg jellemzően síkvidéki erdészeteknél - Belső Somogybán, Marcali-háton - 400 és 1500 hektár között alakult. A szakember szerint az anyagi kárt jelenleg csak becsülni lehet - még nem tudják, hogy a csemeték elpusztultak-e végleg, vagy újra ki fognak hajtani. Viszont, ha újra kifakadnak, akkor is növedékveszteség keletkezik - a fiatal erdősítések esetén ez további, elhúzódó ápolási feladatot jelent. Az elpusztult csemeték pótlási kötelezettséget vonnak maguk után, melynek költségét a kárfelmérés befejezését követően tudják számolni. Gyeszát Zsolt
