Somogyi Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-19 / 116. szám

2016. MÁJUS 19., CSÜTÖRTÖK A megyében már csak néhányan készítenek népviseletet Múzeumba került a táncosok ruhája Ötezer pályamű közül kapott rangos elismerést egy somo­gyi népviselet-készítő mun­kája az Országos Népművé­szeti Kiállításon, amelyet öt évente rendeznek meg. Vidá- né Csendes Cecília húsz éve készíti a Somogy Táncegyüt­tes ruháit, ezért a sikerben is osztoznak. K.G. gabor2.kovacs@mediaworks.hu KAPOSVÁR - Négy kikeményí­tett alsószoknya van a szok­nya alatt, mert ez így szép, fa­ros menyecskének kell lenni benne! - emelte meg nevetve a fodrokat Vidáné Csendes Ce­cília. - 18 éven át népi táncos voltam, tudom, hogyan kell fel­venni. Nem egyszerű. Ma már nem elképzelhető, hogy a nők hétköznap ennyi szoknyát hordjanak, de régen így jártak az asszonyok ünneplőben, bál­ba, templomba. Két hónapon keresztül ké­szült a ruha az anyagkeresés­sel együtt, mert az sem volt egyszerű.- A vásárlással kezdődtek a gondok, mert a szoknya anya­ga olyan brokát selyem, amit nem nagyon lehet kapni Ma­gyarországon. Hiába keres­tem, olyan nem volt, ami tet­szett volna - emlékezett a nép­viselet-készítő. - Ezért szlová­kiai barátaink Csehországból rendeltek anyagot, és feladták postán, vagyis két határon át érkezett. Ezután több részlet­ben varrtam meg. Végigsimít a ruhán, amely most egyben 120 ezer forin­tot ér, de nem gondol rá, hogy el kellene adni, mert ez neki olyan, mint másnak a menyasz- szonyi ruhája. Elkészítésében a Somogy Táncegyüttes női karának vezetője, Merczel Sá­ra segített, eredeti leírásokat, képeket gyűjtött hozzá. Cecília egy 1920-as évekbeli fotó alap­ján varrta a dél-alföldi, apátfal­vi viseletét. A Somogy Tánc- együttes éppen erről a tájegy­ségről származó táncokat ta­nult, és megtetszett neki ez a mutatós viselet.- Húsz éve én készítem a táncegyüttes ruháit, még a So­mogyi Aprókban kezdtem tán­colni - folytatta. - Csíkvár Tí­mea barátnőm - Csíkvár Jó­zsefnek, a somogyi népművé­szeti mozgalom kiemelkedő alakjának leánya - volt a fele­lőse az új ruháknak. Már ak­kor alig volt olyan varrónő, aki értett volna ehhez, mert más­hogy kell megalkotni a népvi­seletet, mint egy utcai ruhát. Timivel összedugtuk a fejün­ket, és megpróbáltam én. Ez a szakmám, érettségi után var­rónőnek tanultam. Eredeti in­geket, blúzokat szedtünk szét, minták alapján dolgoztam. Az évek során folyamatosan fej­lesztettem magam. Sok somo­gyi viseletét is készítettem, berzenceit, szennait, törökkop- pányit, buzsákit. Eddig még so­hasem mertem megmérettetni a munkáimat, de Csapó Angé­la a Somogy Megyei Népművé­szeti Egyesület tagjaként addig biztatott, amíg megtettem. Vé­gül ez a dél-alföldi hozta meg a sikert. A XVI. Élő Népművészet, Or­szágos Népművészeti Kiállítás­ra küldte be, ahová ötezer pá­lyamunka érkezett. Közülük került fel ez a ruha a Népraj­zi Múzeumba. Miután a kiál­lítást lebontották, zsűriztette a művét, hogy iparművészeti al­kotássá lehessen minősíteni. A legmagasabb kategóriát nyerte el az elmúlt héten. Főállásban az Együd Árpád Alapfokú Művészeti Iskolában dolgozik, mint viselettáros, és emellett készíti a gyerekeknek a népviseletet. Ez már a hivatása.- Nagyon szerettem táncol­ni, abból már kiöregedtem, de a ruhákon keresztül benne maradtam a néptáncosok vi­lágában - foglalja össze érzé­seit. - Nekem az jelenti a leg­többet, ha a gyerekek felmen­nek a színpadra, és megdicsé­rik őket, hogy csinosak, szé­pek. A napokban a művészeti iskolások a balatonboglári Mé­ta Fesztiválon értek el jó helye­zést a ruháimban. Kihalófél­ben lévő szakma ez. Már var­rónők sem nagyon vannak a kínai ruhák dömpingje miatt. Somogybán csak két-három embert tudnék mondani, akik népviseletet készítenek... Rozsda Vas András andras.vas@mediaworks.hu K érjük a Pest Megyei Kormányhivatal illetékes vezetőit, hogy vizsgálják felül Barna Illés gödöllői cukrászmes­ter üzemének bezárásával kapcsolatban hozott döntésű- fel, amelyben a cukrászda teljes felújítására kötelezték az üzemel­tetőt vagy a cukrászda bezárását írták elő” - olvasom a petíció szö­vegében, melyet vagy tíz helyről kaptam meg egy nap alatt a leg­nagyobb közösségi portálon. S melyet eddig több mint negyvenez­ren írtak alá, kiállva ezzel az idős cukrász mellett, aki, ahogyan a híradásokból kiderült, „még csokiból készíti a csokoládéfagylaltot”. Arról em szól a kiállásra buzdító felhívás, ami szintén látszott az elmúlt napokban a gödöllői cukrászdában készült riportokban, hogy az ötvenéves tapasztalat fél évszázados körülményekkel pá­rosul, nochdazu festéssel javított, rozsdás keverőgépben készül­tek a sütemények. Ami, ha valamelyik multibeszállító cukrász­üzemben leplezi le a hatóság, szintén közfelháborodást vált ki so­kakból, csak éppen a gyerekek és saját egészségüket féltők hozzá­szólásai özönlik el a világhálót. Ahogyan egy rejtett kamerás ba­latoni vendéglőkről szóló anyagnál is háborogna a nép, ha azt lát­ná, a főszakács nyűtt-szétmo- sott atlétában, burjánzó mell­szőrrel görnyed a pörköltös fa­zék fölé - ahogyan a gödöllői cukrász mérte a fagylaltot... Annak idején, a nyolcva­nas években nekem is állandó szombat délelőtti programot je­lentett a sorban állás az Arany téri Nógrádi pékség előtt, ahol egy korhadó konyhaasztalról pakolták a még forró kenyeret és kif­lit, esetleg az óriásperecet a cekkerbe a várakozók, mint ahogyan a Corso légyfoltos süteményes vitrinjein sem háborgott senki, ha­nem simán hazavitte belőlük a francia krémest. Azóta szerencsé­re nemcsak az ingerküszöb és a vásárlói tudat erősödött, hanem a szabályozás is, melynek előírásai nemcsak a multikra érvénye­sek, de Illés bácsira és társaira is. S emiatt botlik az ember egyre kevesebb rúzsfoltos kávés csészére, kapálózó léggyel dúsított le­vesre, savanyú tejre. A rendszerváltás után Nógrádiék düledező falú péksége is eltűnt, helyre kis üzletekben kezdték árulni a ke­nyeret, a kiflit, az óriásperecet, s gépeik is megfelelnek a korszel­lemnek. Mert bár az idő megszépíti az emlékeket, régen nem volt minden jobb, egészségesebb, pláne higiénikusabb, hiába volt egy- ötven a fagyi vagy hat forint a kiló kenyér. A hagyomány, a retró pedig nem egyenlő a rozsdával... *t ‘ *• fciCÍk'íMli/'Váí t hyprobo Fatandari, s anyaként elbüszkélkedett azzal is: fia, Ras Muhamad az indonéz reggae ze­ne nagykövete, augusztusban a Szigeten is fellép. F. I. Háborogna a nép, ha azt látná, a fősza­kács burjánzó mell­szőrrel görnyed a pörköltös fazék fölé. A város főutcáján vonultak végig a siófoki tűzoltók Az esküjük örökre szól SIÓFOK Tűzoltózenekarral az élen vonult föl a siófoki tűzoltó­ság személyi és járműállománya szerdán a város főutcáján abból az alkalomból, hogy negyven éve, 1976. május 18-án alakult meg a siófoki hivatásos tűzoltó­ság. A Balaton fővárosában per­sze ennél jóval korábban is tény­kedtek tűzoltók, méghozzá ön­kéntesek, az a szervezet 1883- ban alakult - emlékeztetett a kö­szöntőt mondó Neszményi Zsolt kormánymegbízott, aki elárul­ta: maga is huszonöt éve önkén­tes tűzoltó. Négy ház porig égett a Sió ut­cában, ez az eset hívta életre anno az önkéntes tűzoltóságot - ezt már Kekecs Károly őrnagy­tól, a jelenlegi siófoki tűzoltó- parancsnoktól tudhatta meg az ünneplő közönség. Már akkori­ban sem csak Siófokot látták el, mindjárt 1886-ban Ádándra vo­nultak, ahol tizenöt ház és har­minc melléképület égett. A má­sodik világháború után Jelinek Pál vezetésével szervezték újra a tűzoltóságot, 1976-ban a hiva­tásosok első parancsnoka Gut- heil József volt. 1991-ben adták át az akkoriban igen korszerű­nek számító laktanyaépületet, majd 1996-ban önkormányzati fennhatóság alá kerültek a tűz­oltók és ahogyan Kekecs Károly mondta, „a város nem fukarko­dott a támogatással”. A lánglo­vagok ma azonban már újra „ál­lamiak”. Emlékezetes baleseteket, vi­harokat is sorolt a parancsnok, így a 2003-as vonat-busz ütkö­zést, a 2006-os esetet, amikor hétszáz gázpalack robbant föl az M7-esen, vagy a 2013. már­cius 14-i nagy havazást. Kekecs Károly azzal fejezte be: - A mi eskünk életünk végéig szól. Witzmann Mihály országgyű­lési képviselő köszöntő levelében „biztonságérzetünk ünnepének” titulálta a siófoki jubileumot és a rendvédelmi dolgozók életpálya­modelljét emelte ki, mely 2019- ig ötven százalékos béremelés­sel jár együtt. A Kálmán Im­re Kulturális Központ színpa­dán a tűzoltók gyermekeinek „így dolgozik az apukám” cí­mű előadása aratott sikert, vé­gül a siófoki önkormányzat ün­nepélyesen átadta azt a terep­járó képességű gépjárművet, amelyik a jövőben a Siófoki Katasztrófavédelmi Kirendelt­ség illetékességi területén tel­jesít majd szolgálatot. F. I. Az indonéz nagykövet földrajzórát tartott ► Folytatás az 1. oldalról SIÓFOK Az indonéz táncokat és dallamokat, a rendhagyó föld­rajzóra után készült közös fotót a Youtube-on is megnézhetik a siófoki gimnázium diákjai. Indonézia 34 megyéből áll, 300 etnikai csoport lakja, s mindegyiknek más a népvisele­te - hallottuk az indonéz nagy­követtől a sajtótájékoztatón. S mivel ő hölgyként a divatdiplo­máciát is képviseli, mindig más és más népviseletben jelenik meg, népszerűsítve az indonéz kézművességet is. Siófokon vi­selt nyakéke egy ezüstműves re­meke. Női nagykövetként nem könnyű helytállni a férfikollé­gák között, árulta el Wening Est­| Wening Esthyprobo Fatandarit < 8 a Hiáknk kriQ7nntnttpU Á küzdelmeit ünnepelték Vidáné Csendes Cecília húsz éve varrja a Somogy Táncegyüttes ruháit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom