Somogyi Hírlap, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-18 / 115. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2016. MÁJUS 18., SZERDA TÁRGYALÓTEREM Új eljárás indul az MVM-perben ► Folytatás az 1. oldalról KAPOSVÁR-PÉCS A többi vád­lott sem ismerte el bűnössé­gét, az ügyészség szerint vi­szont egyértelmű volt fe­lelősségük, s tizenötmilli- árd forint kárt okoztak az MVM-nek. A Kaposvári Törvényszék felmentette Kocsis Istvánt a bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen keze­lés és folytatólagos sikkasz­tás vádja alól, a másodren­dű vádlott Sz. András hajda­ni vezérigazgatói főtanács­adót hűtlen kezelés és pénz­mosás, illetve a nyolcadren- dűt, a vezérigazgató felesé­gét orgazdaság és pénzmo­sás miatt két-két év felfüg­gesztett börtönre ítélte. A bí­ró nem látta bizonyítottnak a vádakat, kiemelte a vád­irat hibáit és hiányossága­it, s fenntartásokkal kezelte a tanúk vallomásait, melye­ket az ügyészség bizonyíték­ként értékelt. Az ítélőtábla a paksi Erzsé­bet szálló felújításával kap­csolatos vádak alól minden­kit felmentett, az MVM re­gionális terjeszkedésével, il­letve a horvátországi hotel­lel kapcsolatos ügyben új el­járásra kötelezte a törvény­széket, ugyanis úgy vélte, a bűncselekmény nem lett kel­lően felderítve, emellett nem megfelelő következtetése­ket vont le a bíró. A másodfo­kú grémium emellett megje­gyezte, ha a másod- és nyol- cadrendű vádlottat ismét bű­nösnek mondja ki a bíróság, arányosabb, az előzőnél sú­lyosabb büntetést mérjen ki rájuk. A per tehát újraindul Ka­posváron, A. V. Hagyta meghalni édesanyját ► Folytatás az 1. oldalról KAPOSVÁR-PÉCS Az édes­anya 2015 februárjától már nem tudott felkelni az ágyá­ból. Fia azonban nem gondos­kodott mozgásképtelenné vált anyjáról, enni és inni ugyan adott neki, de nem mosdatta, így a felfekvések okozta se­bek a szennyezett ágynemű­vel együtt, súlyos fertőzést okoztak az asszonynak, aki­hez orvost sem hívott gyer­meke. Az idős nő márciusban meghalt - ha időben szaksze­rű ellátást kapott volna, elke­rülhető lett volna a tragédia. A megyei főügyészség em­berölés miatt emelt vádat a férfi ellen, akit a törvény­szék hat év börtönre ítélt. A verdikt ellen a vádlott és védője felmentésért felleb­bezett, a pécsi tárgyaláson a védelem emellett a halált okozó gondatlanság mellett érvelt, az ítélőtábla azon­ban az első fokú ítélettel ér­tett egyet, mely így jogerőre emelkedett. A. V. A tíz legfontosabb küldő állam között egyre meghatározóbb Magyarország a horvát idegenforgalom növekedésében Csúcson az adriai turizmus Rekordbevételt könyvelt el tavaly a horvát gazdaság idegenforgalmi szektora. Húsz százalékkal nőtt a ma­gyar beutazók száma is. Jeki Gabriella jekigabriella@gmail.com ADRIA Bár a korábbi esztendő­nél közel kétezerrel keveseb­ben, 422 904-en lépték át a hor- vát-magyar határt Barcsnál, a 2013. évi mintegy 352 ezres adathoz viszonyítva így is jól teljesített a határátkelő 2015- ben. A járműforgalom szintén csökkent: a 2014-es 220 ezer után tavaly 209 508 gépkocsi lépte át az államhatárt a dél-so­mogyi átkelőnél, a személygép­kocsik ezúttal is meghaladták a teherforgalmat. A Barcsi Rend­őrkapitányság beszámolójából az is kiderül: elsősorban hor­vát, cseh, német, olasz, román és szerb állampolgárok válasz­tották a barcsi határátkelőt. A legtöbb horvát a városi termál­fürdőt keresi fel Barcson vagy a környéken, de gyakori a hor­vát szó a helyi éttermekben, üz­letekben is. Sokan csak átuta­zóban vannak a határvároson, gyakran Nagyatád, a Balaton­part vagy Pécs felé indulnak. A turisták száma közben csúcsot döntött Horvátország­ban: 2015-ben 14,3 millió turis­tát regisztráltak, ez több mint kilenc százalékos növekedés az előző évhez képest. Ebből 12,7 milliót tesznek ki a kül­földi turisták. Az eltöltött ven­dégéjszakák száma 71,6 millió volt, 7,7 százalékkal több mint 2014-ben.- Továbbra is népszerűek a tenger melletti megyék, a for­galom növekedése legjobban Isztriában tapasztalható - tájé­koztatott Scherzer Károly, Ma­gyarország Zágrábi Nagykö­vetségének vezető külgazdasá­gi attaséja. - 3,4 millió turista érkezett a területre, mintegy 21 millió vendégéjszakával, előt­ti 10,2, az utóbbi 7,3 százalékos emelkedés. Horvátország kon­tinentális részén viszont Zág­ráb regisztrálta a legtöbb turis­tát: 1,1 millió érkezéssel, és 1,8 millió vendégéjszakával, mind­kettő több mint 10 százalékos növekedés. A legtöbb turista a szállodá­kat választja szálláshelyéül, de népszerűek a magánszállá­sok, és a kempingek. Az eltöl­tött vendégéjszakák struktúrá­ját tekintve 34 százalék szerve­zetten, és 66 százalék egyéni­leg történt. Egy külföldi turista átlagosan 5,2 napot töltött Hor­vátországban.- Egyre több magyar turista jár Horvátországban, ahol több mint kétmillió éjszakát töltöt­tek, számuk 20,3 százalékkal nőtt a korábbi évhez viszonyít­va - közölte tavaly év végén Marin Skenderovic, a Horvát Idegenforgalmi Közösség bu­dapesti irodavezetője. - Ez a horvát turizmus számára leg­fontosabb tíz küldő állam kö­zött a legnagyobb mértékű nö­vekedés, ugyanakkor az adatok már most meghaladják a tava­lyi egész éves látogatottságot. Hozzátette: 2014-ben 397 ezer magyar vendég 2,153 mil­lió éjszakán át tartózkodott az adriai országban. Legtöbb tu­rista Németországból érkezett 1,7 millió, és mintegy 12,4 mil­lió vendégéjszakával, a máso­dik helyen Szlovénia áll, a har­madik Olaszország. Magyaror­szág az itt töltött 2,1 millió ven­dégéjszakával és a 391 ezres létszámmal a hetedik helyen áll a rangsorban. A horvát gazdaság mintegy 18 százalékát adó idegenforgal­mi szektor 2015-ben rekordbe­vételt könyvelt el: egyes elem­zők szerint a beutazó turizmus emelkedése néhány mediter­rán célország (Tunézia, Egyip­tom, Görögország és Törökor­szág) biztonsági vagy gazda­sági bizonytalanságok miat­ti népszerűségvesztésével ma­gyarázható. Versenyképesség: digitális tudásra van szükség Számítógép elé ülhetnek a leendő munkavállalók Hatalmas a munkaerőhiány a hazai informatikai szektorban is Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szö­vetségének legfrissebb visz- szajelzései alapján 22 ezer ál­láshely marad betöltetlenül a megfelelő tudással rendelke­ző szakemberek hiánya mi­att. így az informatikai terüle­ten működő vállalatoknak egy­re nagyobb mennyiségben, egyre jobb minőségű szakkép­zett munkaerőre van azonna­li szükségük -közölte a Nem­zeti Fejlesztési Minisztérium. A piacon érvényesülő munkál­tatók felismerik, hogy a digi- tálizációban rejlő lehetősége­ket ki kell használni, annak hi­ányában elveszíthetik verseny- képességüket. SOMOGY Egyre inkább megkö­vetelik a munkahelyek a szá­mítógép-használatát, ám a szakvélemények szerint ma­gas azok aránya a lakosság kö­rében, illetve a munkaerőpi­acon, akik nem hogy interne­tet sem használtak, de számító­gépet sem. A Nemzeti Fejlesz­tési Minisztérium (NFM) tájé­koztatta lapunkat: nemzetkö­zi előrejelzések szerint 2020- ra minden álláslehetőség be­töltéséhez követelmény lesz az alapszintű digitális tudás.- Ma már a munkaerőpiac szinte minden területén szük­ség van információs és kom­munikációs technológiai (IKT) tudásra, s lehetne sorolni a szakmákat, de kiemelkedően fontos a műszaki gyártási, a lo­gisztikai, a pénzügyi, számvi­teli, a humán erőforrás és bér- számfejtés területeken, ugyan­úgy a térinformatikai, az IT há­lózati, a kereskedelmi és ven­déglátóipari, az elektronikus iratkezelési rendszerekben - válaszolta kérdésünkre Csiba Ágota, a Kaposvári Szakkép­zési Centrum főigazgatója. - A munkaerő-piaci esélyek ja­vításának érdekében hathatós segítség lehet, gyakorlatorien­tált, könnyen elsajátítható kép­zési programok elindítása. Bí­zunk benne, hogy erre lesz le­hetőség a közeljövőben a Ka­posvári Szakképzési Centrum mind a tizenegy tagintézmé­nyében a kormány által meg­hirdetett „Digitális szakadék csökkentése” projekt kereté­ben, mely a felnőtt lakosság digitális tudásának gyarapí­tását, az IKT alkalmazások és eszközök magabiztos felhasz­nálói ismereteit biztosítja So­mogybán is. Elsődlegesen a 16. életévét betöltött, de csak alap­fokú végzettséggel rendelkező, hátrányos helyzetűek munka­erő-piaci helyzetét, és életmi­nőségét javíthatja jelentősen a digitális írástudás fejlesztése, amely biztosítja számukra az erősebb társadalmi integráci­ót, az egyre szélesebb körben elérhető digitális szolgáltatá­sokhoz való hozzáférést a köz- igazgatási, egészségügyi, és kulturális internetes szolgálta­tások körében. Az Nemzeti Fejlesztési Mi­nisztérium közlése szerint a digitális kompetencia tár­gyi tudást jelent, illetve a tu­dás hasznosításához szüksé­ges készségeket, s olyan hoz­záállást a felhasználó részéről, mely képessé teszi őt a problé­mák megoldására és folyama­tos tanulásra. Ennek megte­remtéséhez tanítási és szemlé­letformáló tevékenység szük­séges - a felnőtt magyar társa­dalom jelentős része küzd a di­gitális ismeretek hiányával. A tárca közölte: a „Digitális sza­kadék csökkentése” projekt két ütemben fog megvalósulni és 2020-ig kétszázezer magyar állampolgárnak ad lehetősé­get arra, hogy viszonylag rö­vid, személyre szabott és térí­tésmentes képzési programok­ban megszerezze a digitális vi­lágban való érvényesüléshez feltétlenül szükséges alapve­tő tudást. Az életszínvonal nö­vekedése mellett az elektroni­kus szolgáltatások igénybevé­telével ügyintézésük is haté­konyabbá válhat. A munkaerő- piacon elvárt digitális készsé­gek és tudás megalapozásával pedig lehetőséget kapnak ar­ra, hogy lépést tarthassanak a munkaerőpiacon megkövetelt elvárásokkal. Gyeszát Zsolt L— W

Next

/
Oldalképek
Tartalom