Somogyi Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-06 / 80. szám

2016. ÁPRILIS 6., SZERDA Egyre több az elnőiesedett jj szakma Somogybán is, de a nők nem érzik a megbecsülést A női foglalkoztatás gátjai Európában a nők túlnyomó ré­sze részmunkaidőben dolgo­zik, hazánkban ez a foglalkoz­tatási forma azonban nem népszerű. Részben azért, mert nyolc órai munkából sem lehet megélni, és nyugdíj is alig jár utána. A skandináv országok­ban viszont már létezik olyan modell, amelyben egy munka­kört két kisgyermekes anya lát el felváltva. Magyarországon ez sem tudna elterjedni siker­rel, mert az emberek bizalmat­lanok, vélte Hercegh H. Mária. Ehelyett inkább olyan gátjai vannak a női foglalkoztatás­nak, mint a gyermeket nevelők csökkenő munkajogi védelme, és a gyermekellátó rendszerek elégtelen és rugalmatlan háló zata. Pedig szakemberek sze­rint a családbarát munkahely nem pénzkérdés, hanem oda­figyelés, megfelelő légkör és jó vezető szükséges hozzá. Az esélyegyenlőségért szólt a szakszervezet „Nem tisztelik a nőket” ► Folytatás az 1. oldalról KAPOSVÁR - A nők helyzetét ko­rántsem tartom olyan rózsának, mint a kormányzat - mondta Hercegh H. Mária, a Szakszer­vezetek Szövetsége női tagoza­tának elnöke. - Ha alaposabban megnézzük, azt látjuk, semmi­lyen életszakaszban sem jó nő­nek lenni a munkaerőpiacon. Kevesebb pénzt ígérnek egy nőnek, ha munkába áll. Ha fia­tal, jön a kérdezősködés: mikor akar családot? A kisgyermekes anyákat nem szeretik, hátha be­teg lesz a gyerek. Ha eléri az öt- venet, a nő túl képzett lesz vagy öreg. Mindenképpen hátrányt szenvednek a hölgyek! A szak- szervezetnek, különösen a női tagozatnak kötelessége kiállni a nőkért. Vannak részeredmé­nyeink, ha nem is látványosak, és, pem fogják megváltoztatni a társadalmat, de befolyást tu­dunk gyakorolni. Hercegh H. Mária személyes sikerének tartja, hogy a 2012- es munka törvénykönyvéből sikerült kivenni egy paragra­fust, amely nem felelt meg az EU-s jognak és a magyar alap­törvénynek sem. A törölt jogsza­bály szerint a munkáltató 30 nap betegállomány után csök­kenteni lett volna köteles a mun­kavállaló szabadságainak nap­jait. A törvény a kismamák ese­tében is sértette az esélyegyen­lőséget. Somogybán vannak munka­helyek, ahol a 60 százalékot is eléri a női dolgozók száma. Sok panasz érkezik tőlük a szak- szervezethez.- Speciálisan női problémák­kal keresnek bennünket, de a nevüket általában nem adják meg, mert félnek - mondta Svaj­da József, a Magyar Szakszerve­zeti Szövetség megyei elnöke. - A leggyakoribb, hogy a mun­kahelyen nem tisztelik a női- ségüket. A vezetők durván, al­pári módon beszélnek két-há- rom gyermekes családanyák­kal. Sokszor a női vezetők még kíméletlenebbek a saját nemük­höz tartozó beosztottakkal. Fér­fi vezetők esetében viszont sze­xuális zaklatás is előfordul. De már az is súlyosan sérti az esélyegyenlőséget, ha egy női alkalmazottra rákérdeznek, hogy mikorra tervez gyereket vagy terhes-e. Hozzátette: egyre több nő dol­gozik Somogybán, sok köztük a megváltozott munkaképességű, ezért is egyre fontosabb a védel­mük. Törvény írja elő, hogy min­den munkahelynek rendelkez­nie kell esélyegyenlőségi sza­bályzattal. Jó néhányan felvetet­ték, hogy náluk bizony nincs. Ez szabálytalan, és nem a szakszer­vezet dolga lenne pótolni. A megyei fórumra tucatnyi szakma képviselői érkeztek a vasasoktól a vasutasokig, az édesipari dolgozóktól a textile­sekig. - A mi szakmánk elnői­esedett, és bár ugyanazt a fize­tést megkapjuk a munkánkért, de a felső vezetés jobban szere­ti a férfi dolgozókat. Ez látszik, bár nem mondják ki... - mondta egy sántosi kereskedelmi eladó. A fórumot éppen a láthatat­lan, vagyis a fizetés nélkül vég­zett munka világnapján tar­tották. Ahogyan a résztvevők megjegyezték: az otthoni moso­gatás és takarítás is ebbe a té­makörbe tartozhatna. Magyar- országon pedig sikerrel tették láthatatlanná a női munkaerőt, a Parlamentben legalábbis alig van női képviselő... K. G. A szolidaritást jelképező festményt adtak át a francia nagykövetnek A párizsi terrorra emlékeztek KAPOSVÁR Eric Fournier, Fran­ciaország budapesti nagykövete vette át jelképesen azt a Claude Eisenbeth-Combeau francia fes­tőnő és Albert László által festett képet, melyet a múlt évi 120 ál­dozatot követelt párizsi terrortá­madás iránti szolidaritás jegyé­ben ajándékoztak tegnap. Az átadást francia nyelvű vers­mondás előzte meg diákok jelen­létében, majd Neszményi Zsolt kormánymegbízott köszöntette a vendégeket. Megjegyezte, ahogy más nemzeteknek, úgy a ma­gyaroknak is kötelessége kiáll­ni a francia nép mellett. Kertész Sándor festőművész röviden be­szélt Albert László munkásságá­ról és az adományozott festmény Szabó László külügyminiszter-helyettes adta át a festményt Eric Fournier Franciaország budapesti nagykövetének (jobbról) képi világáról, a magyar-francia barátság vizuális megfogalma­zásáról. Szabó László külgazdasági és külügyminiszter-helyettes ki­emelte, az európai értékek ellen is vétettek a terroristák, majd jelképesen átnyújtotta a fest­ményt a francia nagykövetnek, Szita Károly, Kaposvár polgár- mestere jelenlétében. Eric Fournier köszönetét mon­dott a sajtó fontosságát is méltat­va: összefogásra van szükség a nemzetek között, minden em­bernek a maga lehetőségeihez mérten kell segíteni - valaki­nek hivatásából adódóan kato­naként, míg másnak ecsettel és festővászonnal. Gy. Zs. MEGYEI KÖRKÉP g Fekete ország Szűcs Tibor tlbor.szucs@mediaworks.hu ___L E s akkor, körülbelül, vagy majdnem pontosan egy esz­tendeje jött egy nővér, és felrúgta a szabályokat, a gör­csös gombócként lenyelt hallgatást a megalázottságról, a mérhetetlen közönyről, ami a folyamatos vészharangkonga- tás mellett övezi az egészségügyet orvos- és ápolóhiánytól ad­dig, hogy ehetetlen az étel, s hogy már nem csak az elegendő számú gyógyító, de még egy guriga vécépapír is luxusnak szá­míthat a honi alapellátásban. Nem a 19., hanem a 21. század második évtizedében. A fekete ruhás ápolónő feladta a vállalt harcot, erről önmaga számolt be saját blogjában a hétvégén. Biztos vannak, akik most kezüket dörzsölve bólogatnak, s maguk elé mantrázva mormolják: megmondtam, hogy ez lesz, naiv volt, amikor belevágott, mert alapvetően halálra ítélt kez­deményezés egységbe szólítani egy politikailag és finanszí­rozásában annyira megosztott rendszer képviselőit, mint az egészségügy. A mögötte álló tapasztalatokat lehetetlen elvi­tatni, folyamatosan állta azt a mocsokban nem szegény ingo­ványt, amibe ezzel került, s biztosan nehezen lehet tűrni azt, amikor közéleti senkihá­ziak megrendelésre Soros-bé- rencezik és kömmunistázzák az embert, s olyan keresztet cipel, amiért mások millió­kat kapnak hivatalból. Mind­ezek után sok érintett szereplővel és döntéshez közelebb ál­lóval szemben Sándor Máriának van lelkiismeret-furdalása, amiért feladni kényszerül. Utolsó reménye az összefogás, a ta­nárok újabb, április 15-re tervezett tüntetésének idejére ismét feketeruhás szolidaritásra szólítja az egészségügyieket, hogy megmutassák: igenis képesek rá. Legalább egy napra vállalni valamit a nagy közösből. Úgy tűnhetett, akciói kizárólag egy konkrét, de annál aku- tabb helyzet megváltoztatásáról, illetve annak magányos fel­tárásáról szólnak, amit jelképesen, s egyben pontosan le lehet azzal írni, ha mindenki feketébe öltözik, vagy legalább egy fe­kete szalaggal jelzi: gyászos a helyzet, pedig jóval többről van szó, s ennél talán nem is lehetne már komorabb... Sándor Mária olyan keresztet cipel, amiért mások milliókat kapnak. Nőtt a szabadtéri tűzesetek száma SOMOGY A kerti munkák meg­kezdésével jelentősen megnőtt a szabadtéri tűzesetek száma a megyében - mondta Bázel- né Mihályka Szabina tűzoltó fő­hadnagy a Somogy Megyei Ka­tasztrófavédelmi Igazgatóság, a Somogy Megyei Tűzmegelő­zési Bizottság, a Somogy Me­gyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága és a Nemzeti Ag­rárgazdasági Kamara Somogy Megyei Igazgatóságának ked­di, szalonnasütéssel egybekö­tött sajtótájékoztatóján Kardos­fán. Többször volt szükség az elmúlt negyed évben a kataszt­rófavédők és a tűzoltók mun­kájára, mutatott rá Kóbor Csa­ba tűzoltó alezredes. Hozzátet­te, gyakoriak az emberi gondat­lanság okozta tűzesetek, külö­nösen az utak mentén az autó­ból kihajított dohánytermékek miatt. - A cigarettacsikk eldo­bása egyetlen másodperc, míg a tűzoltás hosszú, nehéz órákat vehet igénybe, az idős erdők új­jáéledése akár évtizedekig tart­hat - mondta Bázelné Mihályka Szabina.- A felelőtlen szabadtéri tűz­gyújtásnak számos következ­ménye lehet, gazdasági, környe­zetvédelmi, természeti károk­hoz vezethet a szabályok meg­kerülése - így Wéber Antal tűz­oltó dandártábornok, a megyei katasztrófavédelem igazgatója. - A szabályok maradéktalan be­tartására van szükség - nem ti­los az erdei szalonnasütés, egye­lőre nincs tűzgyújtási tilalom - mondta. A katasztrófavédelem szakemberei rámutattak, az er­dőben kirándulók csak a kijelölt helyeken gyújthatnak tüzet, mi­után annak területét megtisztí­tották a faágaktól, falevelektől. A tűz, de még a parázs és a ha­mu is gondos felügyeletet igé­nyel, a szél feltámadáskor víz­zel, homokkal, lapáttal kell elol­tani. Gyeszát Zsolt

Next

/
Oldalképek
Tartalom