Somogyi Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-04 / 78. szám

g GAZDASÁG - KÖZÉLET 2016. ÁPRILIS 4., HÉTFŐ HÍREK Huszonnégy embert menekítettek ki BUDAPEST Szén-monoxid ve­szélye miatt 24 embert me­nekítettek ki a tűzoltók Buda­pesten, a XVI. kerületben va­sárnap hajnalban. A Hárs­fa utca egyik társasházából szén-monoxid-mérgezés gya­nújával hét embert kórházba szállítottak, ketten súlyos álla­potban voltak. A tűzoltók két lakásban és a folyosón gáz­koncentrációt mértek, ezért 24 embert az utcára menekí­tették. Riasztották a gázszol­gáltatót is, két lakás fűtőberen­dezéseit kizárták a társasház fűtési rendszeréből. Az átszel- lőztetés és az átvizsgálás után a kimenekítettek visszatérhet­tek otthonaikba. MW A bundázás „új formája“ BUDAPEST Az MSZP szerint a magyar focit a bundázás egy új formája, a társasági adó és osztalékadó (tao) kedvezmény­nyel, a sportfejlesztési támo­gatással való visszaélés tart­ja el. Bárány Balázs tegnap az MTK stadion előtt azt hangoz­tatta, hogy a részben tao-tá- mogatással épülő új stadio­nok nem hozzák, hanem viszik a pénzt, e stadionok nem má­sok, mint egy korrupt és idejét múlt rendszer emlékművei. Az MSZP országos elnökségének tagja szerint a Fidesz-kormány a legvisszafogottabb becslé­sek szerint is 80 milliárd forin­tot költött eddig stadionépíté­sekre, ehhez jön az új Puskás Ferenc stadion megvalósítá­sának 125 milliárdos költsé­ge. Eközben az NB I látogatott­sága meccsenként átlagosan alig haladja meg a 2000-et. MW/MTI Tűz a védelmi minisztériumban MOSZKVATűz ütött ki az orosz védelmi minisztérium épüle­tében tegnap Moszkva belvá­rosában. A tűz, amelyet a leg­magasabb, vagyis ötös foko­zatúnak minősítettek, a födé­meken keresztül a 18. század végi épület harmadik, negye­dik és ötödik emeletére is to­vábbterjedt. A tüzet az elektro­mos hálózat hibája okozhatta. Az épület régi szárnyában, Ge- orgij Konsztantyinovics Zsukov marsall, a II. világháború szov­jet tábornokának múzeummá átalakított irodáját is fenyeget­te a tűz. MW/MTI , Tavaly kevesebb almát takarítottak be Magyarországon, mégsem nőttek az árak, hanem csökkentek (képünk illusztráció) Drasztikusan csökkent az alma nagykereskedel­mi ára márciusban hazánk­ban, pedig a gazdák mint­egy 150 ezer tonna gyümöl­csöt tároltak el a magasabb ár reményében. Ebből a vá­sárlók nem sokat éreztek. Rázúdultak a lengyel kész­letek Európára. Csejk Miklós miklos.csejk@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG „Nettó 140- 150 forintról csökkent nettó 90 forintra az alma nagykeres­kedelmi ára márciusban, ami leginkább az Idared és Jona- gold almafajtákat érintette“- mondta lapunknak Csizmadia György, a Gyümölcstermelők Főbizottságának elnöke. A tárolástechnológiában élen járó Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN) kételkedve áll a tör­téntek előtt, hiszen kalkuláció­juk szerint a mintegy 350 ezer tonna tárolókapacitásba tavaly a kedvezőtlen időjárás miatt csak 150 ezer tonna magyar al­mát tudtak betárolni a gazdák, tehát a tárolók nem lehetnek tele „magyar" almával. Az ada­tok viszont mást mutatnak - ír­ja közleményében az MKSZN. Míg 2014-ben 900 ezer tonna almát takarítottak be a gazdák Magyarországon, tavaly mind­össze felére esett a termésho­zam, amelyből csaknem 150 ezer tonna volt tárolásra alkal­mas minőségű. A piaci tenden­ciák alapján a csökkenő meny- nyiségnek emelkedő árat kel­lene eredményeznie, így a ter­melők joggal számítottak ar­ra, hogy a betárolt almáikat jó feltétekkel értékesíthetik majd tavasszal. Tavaly ilyenkor ki­logrammonként 190 forintos nagykereskedelmi árral szem­ben idén 90-100 forintra esett vissza néhány almafajta nagy­kereskedelmi ára, ami szinte csak a tárolás költségeit fedezi. Csizmadia György, a Gyü­mölcstermelők Főbizottságá­nak elnöke lapunknak elma­gyarázta az alma nagykeres­kedelmi árcsökkenésének hát­terét. „Mivel Lengyelország­ban betárolták a jó minőségű almát, amit az orosz embargó miatt nem tudtak kiszállítani, illetve a rubel gyengülése mi­att a különböző csatornákon Oroszországba eljutó almából jóval kevesebb fogyott, óriási készletek maradtak meg - ma­gyarázta Csizmadia. - Ezek a készletek rázúdultak Európá­ra, így Magyaror­szágra is.” Kérdés persze, hol jelentek meg ezek a gyümöl­csök. „Például az áruházláncok vi­szonylag kedvező áron kami­ontételben kaphattak almá­kat a lengyelektől - magya­rázta Csizmadia. - Emiatt le­cserélték a magyar beszállító­kat egy-két hétre a lengyel be­szállítókra. Ezekben az esetek­ben előfordulhat, hogy áfacsa­lás is van a háttérben, tehát célzott ellenőrzéssel ki lehet szűrni az ilyen trükközéseket. Az áruházlánci beszerzőknek sokszor erkölcsi kérdésekkel is meg kell küzdeniük, viszont a fogyasztók ebből általában semmit nem éreznek meg, mert a fogyasztói árak nem mennek lejjebb. Hiába szerez­ték be olcsóbban az almát az áruházláncok, a vevők általá­ban nem kapják meg olcsób­ban. A nyereség az áruházak­ban marad. Vagyis esetünk­ben nem jár jól a magyar alma­termelő és nem jár jobban a magyar vásárló sem.” Csizmadia sze­rint a vásárlók is sokat tehetnek, hogy ne legye­nek visszaélések például az áruk származási helyét ille­tően. Minden áru jelölésköte­les, vagyis azt is fel kell tüntet­ni, honnan, milyen országból származik egy-egy termék. Ha ezt nem látja a vásárló példá­ul az alma esetében, azonnal panaszt tehet a boltban. „A lé­nyeg, hogy minden piaci sze­replőnek kommunikálnia kell, ha szabálytalanságot tapasz­tal” - mondta Csizmadia. Az alma fogyasztói ára nem csökkent. Hűtőházban tárolva marad finom A Jonagold a Golden Delicious és a Jonathan fajtákból 1943- ban, Amerikában nemesített alma. Gyümölcse nagy vagy nagyon nagy (220-250g), göm- bölyded alakú, héja vékony, erősen viaszos, zsíros tapintá­sú, világospiros, mosott fedő­színű. Húsa sárgásfehér, igen lédús, íze édes-savanykás, jel­legzetesen fűszeres. Szedését általában szeptember végé­re, október elejére kell időzíte­ni. Hajlamos a túlérésre. Hosz- szú ideig is eltartható, ám az élvezeti érték megőrzése érde­kében javasolt a szabályozott légterű hűtőház használata. A hazai almatermesztés sikerfajtája Az egyik legnépszerűbb alma­fajta Magyarországon az Idared. Októberben szokták leszedni. Fogyasztását november-decem­bertől áprilisig javasolják. Közép- nagy vagy nagy (170-200 g) lapí­tott gömb alakú, középen hasas gyümölcs, csaknem teljes egé­szében élénkpiros mosott fedő­szín borítja. Fehéressárga húsa, nagyon lédús, édes-savanykás, enyhén fűszeres. Természetes le­vegőjű tárolótérben is eláll febru­árig. Az Idared a magyar alma­termesztés sikerfajtája. Hazai terjedését a Jonathanhoz hason­ló technológiai igénye, kiváló el­tarthatósága motiválta. A jegybank tiszteletben tartja az Ab döntését BUDAPEST A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság döntését, az alapítványok minden olyan adatot ki fognak szolgáltatni, amit kikérnek - mondta teg­nap a jegybank alelnöke a köz­rádióban. Nagy Márton hozzá­tette: az alapítványok önmaguk- tól is a transzparensebb műkö­dés felé fognak elmozdulni. Ki­emelte: az alapítványok elváltak a jegybanktól, az alapítványok­nak lesz meg minden olyan jo­ga, hogy ezt a transzparenciát miként teremtik meg. Úgy vélte, hogy ez sikerülni fog, és „pontot lehet tenni a kérdéskör végére“. Az Alkotmánybíróság - Áder János köztársasági elnök indít­ványával összhangban - csütör­tökön határozatban mondta ki, hogy alkotmányellenes a Ma­gyar Nemzeti Bankról szóló tör­vény .adatnyilvánossággal kap­csolatos módosítása. Az Ab meg­állapította, hogy az MNB alapít­ványai, illetve többségi tulajdo­nában álló gazdasági társaságai által kezelt adatok megismeré­sét korlátozó törvényi szabályo­zás, és visszamenőleges hatály­ba léptető rendelkezései alaptör­vény-ellenesek. Az Ab kiemelte: a jegybank közfeladatot lát el, kizárólag közpénzzel gazdálko­dik, ezért az átláthatóság és a közélet tisztasága érdekében a nyilvánosság előtt elszámolás­sal tartozik. Továbbá csak fel­adataival összhangban hozhat létre gazdasági társaságot, ala­pítványt, így az általa nyújtott vagyoni hozzájárulás nem ve­szíti el közpénz jellegét. Az LMP tegnap azt követelte, hogy az MNB-nek azonnal nyil­vánosságra kellene hoznia az alapítványai és gazdasági tár­saságai működésével kapcsola­tos adatait, ugyanilyen sürge­tő, hogy a jegybank felszámolja „pénzszórásra szakosodott“ ala­pítványait és helyreállítsa a tör­vényes működést. Az LMP frak­cióvezető-helyettese, Schmuck Erzsébet szerint az Ab csütör­töki határozatában rávilágított a jegybank működésének „ex lex állapotára“, mivel kimond­ta: az MNB csak feladataival és elsődleges céljaival összhang­ban hozhat létre gazdasági tár­saságot vagy alapítványt, így az általa nyújtott vagyoni hozzájá­rulás nem veszíti el közpénz jel­legét. MW/MTI Quaestor-ügy: Hatmillió elektronikus adatot meghaladó mennyiségre kellene egyenként hivatkozni Nem tudja teljesíteni a hiánypótlást a főügyészség BUDAPEST A Fővárosi Főügyész­ségnek nem áll módjában telje­síteni a Quaestor-ügyben a Fő­városi Törvényszék által kért hi­ánypótlást, mert azt sem a bün­tetőeljárási törvény, sem a bíró­sági gyakorlat alapján nem le­het végrehajtani - közölte teg­nap a fővárosi főügyész. Ibolya Tibor kiemelte: a konkrét bűn­ügyben a vádirat - a hatályos törvényi előírásoknak megfele­lően - az egyes cselekmények leírását követően öt oldalon ke­resztül, cselekményenként so­rolja fel a vádat alátámasztó bi­zonyítási eszközöket. A Fővárosi Törvényszék a büntetőperben pénteken hívta fel a Fővárosi Főügyészséget a vádirat hiányosságainak pótlá­sára a Tarsoly Csaba és társai el­len bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűn- cselekmények miatt indult bün­tetőügyben. Póta Péter, a Fővá­rosi Törvényszék szóvivője azt mondta: a vád törvényességével kapcsolatban nem merült fel ag­gály a Quaestor-ügyben, a vád csupán hiányos, ezért hívtak fel hiánypótlásra. A fővárosi főügyész is ki­tért arra, hogy a Quaestor-ügy­ben azt állapították meg, hogy a vádirat hiányosan tartalmaz­za a bizonyítási eszközök megje­lölését, valamint azt, hogy azok mely cselekmény bizonyításá­ra szolgálnak. Ibolya szerint 1500 oldalas vádirat az ügyben a bíróság azt kérte számon az ügyészségtől, hogy a vádiratban azt nem jelölte meg, hogy az ösz- szes - több mint hatmillió fájl - elektronikus bizonyíték esetén az adatok pontosan mely tény bizonyítására szolgálnak. A főügyész szerint erre azon­ban törvényesen „nem is kerül­hetett volna sor“, ugyanis a vo­natkozó törvényi rendelkezések 2014. január l-jétől megváltoz­tak. Ezt megelőzően a vádirat kötelező kellékeként a bizonyí­tási eszközök mellett azt is meg kellett jelölni, hogy mely tény bizonyítására szolgálnak. A mó­dosítást követően viszont 2014- től a vádiratnak kizárólag a bi­zonyítási eszközök megjelölé­sét kell tartalmaznia, valamint azt, hogy azok mely cselekmény vagy részcselekmény bizonyítá­sára szolgálnak. Ibolya kiemelte, hogy a 132 ezer oldal terjedelmű nyomozati irat, a több mint 1500 oldal vád­irat esetén a rendelkezésre álló hatmillió elektronikus adatot is jelentősen meghaladó mennyi­ségű adatra - a Fővárosi Tör­vényszék elvárásainak megfele­lő - , „egyenként történő hivat­kozás a vádirat tartalmi egyen­súlyának felborulását is ered­ményezné, a vádirat a jelenle­gi terjedelem sokszorosára duz­zadna, ami a gyakorlatban sem segítené elő a bizonyítási eljárás lefolytatását“. MW/MTI Májusban kezdődhet a per A Quaestor-ügy vádirata febru­ár 5-én érkezett a Fővárosi Tör­vényszékre. Az elkövetési ér­ték mintegy 77 milliárd forint. A vádirat 5 vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást ró a vádlottak terhére. A Tarsoly Csabát érintő cselekmények száma 753 rendbeli. Az ügyész­ség az 50 milliónál nagyobb kárt szenvedett 232 befektető sérelmére emelt vádat csalás miatt, a sértettek száma csak­nem 32 ezer. A büntetőper má­jusban kezdődhet el. t.

Next

/
Oldalképek
Tartalom