Somogyi Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)
2016-04-01 / 76. szám
g MEGYEI KÖRKÉP 2016. ÁPRILIS 1., PENTEK KAP0SH0M0K Húsz év múltán jelent meg egy gólyapár Kapos- homokon, nagyon szurkolnak nekik a helyiek, mert tavaly nem sikerült a költés, és az idei év is viszontagságosán indult a költöző madaraknak. A' kapos- homokiak most abban reménykednek, hogy az áramszolgáltató segítségével egy védett műfészket helyezhetnek ki, ezzel óvhatják őket. A közelben lakó Borza Anna is együttérzően figyeli a gólyákat, amelyeket megkedvelt az egész falu. - A szerencsétlen pár a ka- poshomoki templom melletti villanyoszlopon fészkel. Tavaly egy ág esett oda, megdőlt a fészek. Ráadásul abban az évben túl későn jöttek meg, már nem tudtak költeni - mondta a hölgy. - Nagyon fontosnak tartom, hogy segítsük a gólyákat, hogy egy megfelelő fészkelőhelyet alakíthassanak ki, mert addig nem raknak tojást. Sajnos egyre kevesebb a madár, nemcsak a városokban, de vidéken is. Nagyon lecsökkent a fecskék száma, sőt még verebet is alig látni. Madarak hiányában félő, hogy elszaporodnak a kártevők. A homoki fészekhez csak az áramszolgáltató szakemberei nyúlhatnak a nagyfeszültségű vezetékek balesetveszélyes volta miatt. A polgármester az E.ON-hoz fordult, hogy közösen lépjenek fel a gólyák érdekében.- Húsz éve fészkelt nálunk utoljára egy gólyapár. Egy kémény volt a lakóhelyük, de biztonsági okokból le kellett bontani. Azután eltűntek a gólyák, ezért most nagyon örültünk, hogy újra megjelentek - mondta Barta István. Húsvétkor tért vissza az egyik gólya, hogy várja a párját, azonban a mostani fészek nincs túl jó állapotban. Emiatt sokáig nem látták az első madarat sem, attól félnek, hogy továbbállt.- Felvettem a kapcsolatot az E.ON-nal, és egy ornitológussal is konzultáltunk a helyszínen. Minden segítségre ígéretet kaptam, még azt is megbeszéltük, hogy hol lesz a tartóoszlop helye, mégsem történt semmi - folytatta a polgármester. - Tavaly kissé elkéstünk, az idén tavasszal tehát korán kezdtem el egyeztetni a szakemberekkel. Legutóbb az kérte az áramszolgáltató, hogy írásban nyújtsak be kérvényt. Egy év után itt tart az ügy... Megkerestük mi is az E.ON-t, a kérdésünkre azt közölték, hogy a jövő héten már felszerelik a kért fészekmagasítót. Varga Ivett sajtószóvivőtől megtudtuk, hogy az eredeti kérés arra vonatkozott, hogy a fészekmagasítót a templom mellé tegyék - ezt azonban a természetvédelmi őr aggályosnak találta, és ezzel villamossági szempontból is egyetértettek. A madárvédelmi szakemberrel és a polgármesteri hivatallal egyeztetve végül a Széchenyi utca 83. számú házhoz kerülhet az új fészekmagasító. A fészektartónak köszönhetően ez a megoldás a gólyák számára is biztonságos helyzetet teremt, illetve az áramszolgáltatás zavartalanságát sem veszélyezteti. K. G. \Mm és mfOiMm ■Sfoű Csökken a számuk, fogy az életterük Somogybán Somogybán mintegy 300 fehér gólyapár él, de a számuk csökken az élőhelyek pusztulása miatt, mert egyre több gyepet szántanak be vagy erdősítik a területeket. Főként a külső-somogyi részeken figyelhető ez meg. A Duna-Dráva Nemzeti Park mindent megtesz a gólyák érdekében. Új jelenség, hogy az enyhe teleken egyre több költöző madár nem kel útra, és a somogyi tájakon vészelik át a téli hónapokat, emiatt fokozottan szorulnak a helyiek segítségére. A madarak ösztönei azonban sérülhetnek az emberek közelsége miatt. Mesterséges körülmények között nevelnek fel fészekből kiesett fiókát, vagy olyan fiatal egyedeket, amelyeknek elpusztultak a szüleik. Előfordul. hogy ezek a madarak későn kerülnek vissza a természetbe, és lemaradnak a vonulásról. Az időjárás is közrejátszhat, hogy nem könnyű a gólyák sorsa. Újabban egyre gyakoribb, hogy a költöző madarak későn érnek vissza hazánkba. Későn költenek, és túl későn vágnak neki az útnak. Gólyafész«®! harcolnak "'V a homoki# j Áramszolgáltató a madarak védelmében Az E.ON szolgáltatási területén minden évben kb. 150 újabb gólyafészek-magasítót helyeznek ki - ezzel is hozzájárulva a madárállomány védelméhez, a gólyák biztonságos költéséhez. A vállalatcsoport évtizedek óta foglalkozik a madárállomány védelmével. Madárvédő eszközökkel, fészekmagasítók felszerelésével, költőládák kihelyezésével járul hozzá a védett fajok biztonságos költéséhez és az állomány növekedéséhez. A nemzeti parkok, madártani egyesületek szakértőinek útmutatásai alapján folyamatosan végzik a vezeték- hálózatuk madárbaráttá tételét, az új hálózatok kialakítása pedig már a madárvédelmi szempontok maximális figyelembevételével történik. A madárvédelmi projektek keretében a szakemberek gólyafé- szek-magasításokat, áthelyezéseket végeznek, továbbá burkolatokat helyeznek el az oszlopok földelt kereszttartóin, ezen túlmenően nagyfeszültségű tartóoszlopok felső harmadára költőládákat helyeznek ki a védett madarak (vörös vércse, kék vércse, kerecsensólyom) számára - mesterséges költőhelyet teremtve ezzel számukra. Néhány éve készült el az ország teljes középfeszültségű szabadvezetékes hálózatának madárvédelmi szempontú felmérése. Ennek köszönhetően minden meglévő vezeték- szakaszról pontos információ áll rendelkezésre arról, hogy milyen madarakat, milyen módon veszélyeztet, illetve hogy a madárpopuláció nagyságát is figyelembe véve mennyire sürgős az adott vezetékszakasz madárvédelmi szempontú rekonstrukciója. Ezen információk adják a kiinduló adatokat a vezetékfelújítási munkák tervezéséhez. Az E.ON minden évben 70-100 millió forint értékben végez ilyen beruházásokat az áramhálózatukon. Mivel a fészekmagasító áthelyezése rövid áramszünettel jár, kérik az ott élők megértését. Színes műsor a színpadon, jó hangulat a nézőtéren Hagyományőrző dél-somgyi szépkorúak: színpadra léptek Vízváron a térség idősei HÉTKÖZNAPI TÖRTÉNET Köszönet és kétely Túl vannak a cukorrépa vetésén SOMOGY Késlekedés nélkül, rohamtempóban dolgoznak a szántókon a gazdálkodók. A változékony időjárás nem könnyíti meg a munkát. - A cukorrépát már elvetettük - mondta csütörtökön Hársházi Péter szent- gáloskéri gazdálkodó. - Korábban 210 hektáron is termeltük, most 25 hektáron. Vevőnk a kaposvári cukorgyár. A szentgáloskéri vállalkozó szerint felgyorsult a munka, a repce második permetezését csütörtökön fejezték be. Hamarosan kezdik a 153 hektárnyi napraforgó vetését, ezt követi a 160 hektár kukorica. Hársházi Péter szerint térségükben nem itatta nagy mennyiségben csapadék a szántót. Sokszor és kevés eső hullott, - Nagyjából hétmillió forintot fordítottunk a tavaszi idény előkészítésére - mondta Csécsei János, a toponá- ri Kapostáj Zrt elnöke. - A kukoricát közel 600 hektáron termesztjük. H. M. VÍZVÁR Parodizáló nagyik, hagyományőrzők, énekkarok, szólisták és táncosok - az idén is találkoztak Vízváron a térség művészeti csoportjai a kulturális bemutatón, és a település másodszor is nagyszerű házigazdának bizonyult. Szászfalvi László országgyűlési képviselő és Kozma László polgármester köszöntötte a szépkorúakat. A művelődési házban színpadra léptek homokszentgyörgyiek, cso- konyavisontaiak, bolhóiak, ba- bócsaiak, barcsiak, a nagyatádi obsitosok és a vízváriak, előadásukkal vidámmá téve a hangulatot, változatossá a programot. A helyi „Életet az éveknek” klub és Kelemen Jánosné, a Drávakörnyéki Kistérségi Nyugdíjas Szervezetek Szövetsége elnöke aktív közösségi tevékenységét virággal és emléklappal köszönte meg az IKÖSZ nevében Horváth Gáborné. Szabó Józsefné, vízvári klubvezetőnek a munkájáért, az egyesületnek pedig e rendezvény szervezéséért elismerő oklevél járt. Gamos A. BONNYA Elsírta magát egy 73 éves bonnyai férfi, amikor a Somogyi Hírlapon keresztül megköszönte a kaposvári mentőknek, hogy megmentették a felesége életét. Először az igali mentősök kezdték meg a beteg ellátását, akik az új mentőállomásról vonultak ki Bonnyára.- Reggel lett rosszul a nejem, megmértük a vérnyomását a szomszédban. Ezután felhívtuk az andocsi háziorvost, aki azt mondta, hogy feküdjön le pihenni, aztán ellenőrizzük az állapotát - idézte fel a történteket az idős férfi. - Egy óra eltelt, de ezalatt még jobban felment a feleségem vérnyomása, a hírre a doktornő utasított, hogy azonnal hívjak mentőt! Hosszúnak tűntek a percek, az idős férfi azt hitte, Igáiból hamarabb odaér a mentő a szomszédos településre. Közben az asszony szédült, a fia kísérgette. Végül megérkezett a mentő, befektették a beteget, de nem tudták megmondani, hogy ők viszik-e kórházba vagy a kaposvári kollégáik. Az aggódó férj kocsival indult a mentőautó után, de azt látta, hogy Magyaratádon találkozott az igali és a kaposvári mentő. A kaposvári mentőállomás diszpécsere megnyugtatta a feldúlt férfit, hogy a nejét éppen ápolják Magyaratádon. Aztán a kaposváriak szállították be a Kaposi Mór Oktató Kórházba a hölgyet, aki sokáig kábult volt, aztán injekciót és gyógyszert kapott. Rendbe is jött, majd éjszaka hozta haza a férje.- Nem akarom bántani az igali mentőket, de nem tudom ők tudtak volna-e segíteni - mondta sóhajtva a férfi. - A kaposváriaknak mindenesetre köszönöm, hogy nem bénult le a feleségem, és nem kapott agyi trombózist. Az a fő, hogy most már jól van... K. G.
