Somogyi Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-30 / 101. szám

g BELFÖLD 2016. ÁPRILIS 30., SZOMBAT A szakemberhiány miatt főleg a fizikai dolgozók munkaideje lett hosszabb Egyre több túlórát vállalunk Dolgoznánk többet is, ha megfizetik A jelentős mennyiségű túlóra el­lenére a magyarok 44 százaléka hajlandó lenne még többet dol­gozni extra pénzért. A Randstad Award felmérte: a munkaválla­lók fele elégedett azzal, ameny- nyit dolgozik, míg 5 százalék mondana le fizetése egy részé­ről több időért cserébe. Elsősor­ban a munka és a magánélet egyensúlyának megőrzése, a stressz csökkentése érdekében választanák a kevesebb munka­órát. Egyébként a férfiak 61 szá­zaléka dolgozik heti 40 óránál többet, míg a nőknek csaknem fele. Főként a gyártásban foglal­koztatottak és a vezetők hajszol­ják magukat, ők átlagosan heti 45 órát töltenek munkával. Nem bírnák a 100 százalékos pótlékot Három év alatt havi 2,7 órá­val nőtt a fizikai dolgozók le­dolgozott munkaideje a fel­dolgozóiparban, ezzel tavaly rekordszintre emelkedett a teljesített munkaóráik szá­ma. Mindennek elsősorban nem a gazdaság élénkülése, hanem az egyre súlyosabb munkaerőhiány az oka. MW-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu BUDAPEST Történelmi magas­ságba emelkedett egyes szek­torokban a ledolgozott mun­kaidő, derült ki az OTP Bank munkaerő-piaci elemzéséből. A kutatás szerint ez már a gaz­daság egyre több ágazatában tapasztalható munkaerőhiány egyik következménye. Mint a Világgazdaság megír­ta: a szakemberhiányra az érin­tett cégek többsége úgy reagált, hogy többet foglalkoztatja meg­lévő dolgozóit. Az eredmény el­sősorban a feldolgozóiparban látványos. Ott tavaly rekord­szintre emelkedett a fizikai dolgozók által teljesített mun­kaórák száma. Ezzel a 2012-es- hez képest 2,7 órával nőtt a ha­vi ledolgozott munkaidő, ilyen magas arányra nyolc éve, 2008 óta nem volt példa. A heti túlóra már a szolgál­tatási ágazatban is jelentősnek mondható, itt 12 éves csúcs dőlt meg. A heti, szintén 2,7 órás többlet ugyanis a 2003-as szin­tet érte el. A cégek egyre kevesebb em­berből válogathatnak, hiszen a tavalyi év utolsó hónapjaiban tovább apadt a munkaerő-tar­talék szintje, ami a gazdaság minden fő ágazatára jellemző. 2015 végére ugyanis a három hónappal korábbi 6,6 százalék­ról 6,4 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta. A dol­gozók számára kedvező folya­mat idén is folytatódott, a KSH e heti adatai szerint az idei év első három hónapjában átlago­san 6 százalék körül volt az ál­lástalanok aránya. A szakemberhiány nem­csak Magyarországot, hanem a környező országokat is sújtja, amelyben a nyugati munkavál­lalás is szerepet játszik. Csak­hogy hazánk jóval rosszabb helyzetben van a többi ország­hoz képest is. Szlovákiában pél­dául a magyarnál magasabb a bérszínvonal, így szomszéda­ink irányából is megjelent a munkaerő-elszívó hatás, amely új jelenségnek számít. Összes­ségében a szakemberhiány az­zal is fenyegethet, hogy beru­házások is elmaradhatnak, és emelkedhet az import. Kiutat a közfoglalkoztatottak munkaerőpiacra terelése jelen­tene, de ez sem egyszerű. A fel­mérések szerint a közmunká­Az Országos Kereskedelmi Szö­vetség szerint a 100 százalékos vasárnapi pótlék sok vállalko­zás számára lehetetlenné ten­né a vasárnapi nyitva tartást, so­kakat pedig arra kényszerítene, hogy más költségeket faragja­nak le, így a cafeteria is áldoza­tul eshet. A szervezet közlemé­nyében kiemelte: a vasárnapi sok mintegy fele nagyon alacso­nyan képzett, s ilyen munka­erőre alig van a cégeknek szük­ségük. Ezenkívül a munkaerő- hiány elsősorban nem azokban a megyékben jelentkezik, ahol sok a közfoglalkoztatott. A mun­kaerőért folyó egyre élesebb versenynek jó oldala is van, leg­alábbis a munkavállalók számá­ra: a bérek mind jobban emel­kednek. A versenyszférában ja­nuárban éves alapon 5,5 száza­pótlék 100 százalékos mértéke 50-60 milliárd forint terhet je­lentene, és számos vállalkozás nem tudná kifizetni. Az április 16-án hatályba lépett, a régi szabályoknak megfele­lő előírások alapján 50 százalék a vasárnapi pótlék, ugyanúgy, mint régebben. Ennek költsége 25-30 milliárd forint. lékkai növekedtek a fizetések, amire 2008 novembere óta nem volt példa. Szakemberek szerint a hely­zet nem enyhül, így a verseny- szféra béreinek növekedése to­vább gyorsul majd, még ha né­mi lemaradással is a többi ke- let-közép-európai országhoz ké­pest. Az egyre több iparágban előforduló sztrájkfenyegetések fényében erre inkább előbb, mint utóbb kerülhet sor. Pluszforrás jut jövőre a Küknek BUDAPEST Az állami intézmény- fenntartó jövőre 103 milliár­dos többletet kaphat, a felsőok­tatás 43 milliárdos pluszforrás­sal számolhat a büdzsé terveze­te szerint - közölte tegnap az oktatási államtitkár. Palkovics László elmondta, a sajtóhírek­kel szemben nem csökkennek az állami intézményfenntartó forrásai. Az idei célelőirányzat 549 milliárd volt, de ebben még benne voltak az NGM-hez került szakképzők is. A Klik költségve­tése már idén is összesen mint­egy 96 milliárddal magasabb. A fenntartásról azt mondta: a ve­gyes - állami és önkormányza­ti - működtetés nem volt jó mo­dell, e helyett az intézmények az állami fenntartó alá kerül­tek. Döntés még nem született. „Nem látom reálisnak, hogy 2016 szeptemberétől csökken­teni lehetne a diákok terheit” - mondta a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a Magyar Nemzet­nek. Horváth Péter szerint fel­merült, hogy a testnevelésórák száma csökkenjen a felső évfo­lyamokon, de erről a kerékasz­talnál nem született döntés. Az óraszám csökkentéshez módosítani kell az alaptanter­vet, a határidő 2017 vége. Hor­váth elnöke szerint a kevesebb óra miatt akár kevesebb tanár­ra lehet szükség. mw Cáfolták Egerben Hadházy állításait EGER Szabályosan, a szüksé­ges engedélyekkel működik a CT- és az MR-készülék a Mark- hot Ferenc Kórházban - cáfol­ta az LMP-s Hadházy Ákos teg­nap lapunkban megjelent állí­tásait az intézmény. A Markhot Ferenc Kórház visszautasítja a szóbeszédekre alapozott valót­lan információkat, amelyekkel megtévesztik a betegeket és sú­lyos károkat okoznak a kórház­nak. Mint írták: az egri kórház nem indult a KEOP-pályázaton CT-készülék beszerzésére. A CT- készüléket a TIOP-2.2.4 uniós pályázat részeként, a 2015 máju­sában lezárult közbeszerzési el­járás eredményeként szerezték be. A jelenlegi 128 szeletes CT- berendezést a 2009-ben megter­vezett és a szakhatóságok által jóváhagyott helyiségben helyez­ték el. Hangsúlyozták, hogy sem a készülék típusán, sem a helyi­ségen, ahová beépítették, nem történt módosítás. A CT pedig az Atomenergetikai Hivatal bemé­rései után megkapta a működé­si engedélyt az előírások szerint. Az új MR-készülék is már üzemszerűen, szabályszerűen működik a kórházban, de műkö­dik a régi is. A régi MR-készü- lékre 2014-ben költött a kórház, 2015-ben pedig egy alkalommal kellett héliummal tölteni, mind­ezeket dokumentálták. mw HIRDETÉS 5MU TARTALOM LAYOUT CUTVCI 1ULLLO „...„. TÖRDELÉS CIKKEK MINDEN A RÉGIjEM CSAK NÉHÁNY APRÓSÁG KEZET VÁLTOZOTT §SZERZC YOUT W TÖRD RKESZTÉS DEZÉS CIKKEK SÁG \­5 LL > s8 KELREr TEM i w v rt i v i \ * L-‘ .* CM -sTARTAI OMLAYOUT ELRENDEZÉS A megújult Manager Magazint keresse a hírlapárusoknál vagy fizessen elő kedvezményesen a lapcentrum.hu internetes oldalon vagy a 06-40-510-510-es telefonszámon. Janiczak, Fülöp, Toroczkai Vona jelöltje BUDAPEST Janiczak Dávidot, az ózdi, Fülöp Eriket, a tiszavas- vári és Toroczkai Lászlót, az ásotthalmi polgármestert ne­vezte meg Vona Gábor a Jobbik megüresedő alelnöki posztjai­ra saját jelöltjeként. A Jobbik elnöke Volner János, Z. Kárpát Dániel és Sneider Tamás jelen­legi alelnökök munkájára to­vábbra is számít az elnökség­ben. Vona a „győztesek elnök­ségét” szeretné létrehozni, sze­rinte Janiczak képes volt több­séget biztosítani maga szá­mára az ózdi képviselő-testü­letben és a várost fejlődő pá­lyára állítani, Fülöp Erik har­madjára szerezte meg az em­berek bizalmát Tiszavasvári- ban. Toroczkai kétszer is ne­met mondott a felkérésére, de harmadjára vállalta a jelöltsé­get, a „konfliktusokkal terhelt” Ásotthalmon ciklusát másod­jára 100 százalékos támoga­tottsággal szerezte meg. Vona a múlt héten jelentet­te be, hogy a jelenlegi alelnö­kök közül Novák Előd, Apá­ti István és Szávay István új­rázását elnöki jogkörével élve nem támogatja a tisztújításon. Szávay és Apáti jelezte, hogy nem indulnak. Apáti tegnap azt mondta, hogy bár a tagság részéről van igény az indulá­sára, inkább a békét választja. Tegnap Bana Tibor országgyű­lési képviselő, a Jobbik Vas megyei szervezetének elnöke közölte, hogy indul országos alelnöki tisztségéért. mw A i 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom