Somogyi Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)
2016-04-24 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 16. szám
0 INTERJÚ 2016. ÁPRILIS 24., VASARNAP Nálunk évente 30 ezren szenvednek el szélütést, sokan lebénulnak. Közülük 4 ezer beteg teljesen felépülhetne, ha 4-5 óra alatt megfelelő kezelést kapna „Úgy jön, mint egy villamcsapas” Múlt kedd óta az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben ápolják Kulka Jánost. Nagy Zoltán professzor hétfőre ígér újabb tájékoztatást az állapotáról. A színész betegsége kapcsán azonban sok szó esik a titokzatos stroke-ról, amiről az intézet igazgató főorvosával beszélgettünk. Fábos Erika- Mennyien esnek ilyen betegségen túl évente hazánkban?- A stroke egy hirtelen fellépő, gyakori betegség, úgy jön, mint egy villámcsapás, akár átlagos, jó közérzet közepette is felléphet. Évente 30 ezer körüli akut stroke-os beteg van Magyarországon, és a stroke-ot kapók közel harmada bele is hal, ez a harmadik leggyakoribb halálok hazánkban. Érdemes azonban tudni, hogy a betegek negyedénék nem lesz semmilyen maradandó károsodása, és akiknek igen, azok között is sokan vannak olyanok, akik felgyógyulhattak volna, ha időben megfelelő kezeléshez jutottak volna. Ez ugyanis egy olyan betegség, amelynél valóban minden perc késlekedés számít a gyógyítás esélyeit illetően.- Stroke, agyi infarktus, agyvérzés: ez mind ugyanaz a betegség, vagy van különbség?- A stroke egy összefoglaló név, ütést, csapást jelent, magyarul szoktuk szélütésnek, gutaütésnek is mondani. Az összes agyi érkatasztrófát magában foglalja. Agyi infarktusról akkor beszélünk, ha a stroke hátterében agyi érelzáródás van, agyvérzésről pedig egyszerűsítve akkor, ha valamelyik, agyi érszakasz megreped és ez roncsoló vérzést okoz az agyban. Ez az összes sírokénak a 10-20 százaléka. Az agyi infarktus gyakoribb, a stroke- ok 80 százaléka ilyen, ebben az esetben az érintett területen az agyszövet elhal az agyi érszűkület vagy a vérrög miatt.- Az elmúlt napokban igen gyakran hallottuk azt a kifejezést, hogy időablak: ez mit jelent?- Azt, hogy a stroke milyen eredményesen kezelhető, azon múlik, hogy mennyi idő alatt jut a beteg megfelelő orvosi kezeléshez. Az időablak azt az időtartományt jelöli, amíg jó esély van a gyógyító beavatkozásra. Ez 4 és fél óra a vérrög gyógyszeres feloldására, vagy ha nagy ütőér ág záródik el akkor 6 óra a vérrög katéteresés eltávolítására, de minden perc veszteség rontja az esélyeket. Azért, mert a szélütés ugyan az agyban történik, de következményei az egész szervezetet érinthetik. Ha egy agyterület nem kap vért, akkor nem jut hozzá a működéséhez elengedhetetlenül szükséges oxigénhez és tápanyaghoz. Ez testünk bármely részénél probléma lenne, de az agyban található idegsejtek különösen érzékenyek erre. Már néhány perces hiány a pusztulásukat okozhatja, és az agy érintett területének működése megszűnhet. szenvedő betegek százaléka menthető lenne, időben kerülne orvoshoz- Milyen beavatkozás történik, ha időben kerül stroke centrumba a beteg?- Akut trombolízis esetén gyógyszeresen tudjuk feloldani a vérrögöt. Ezt az eljárást a kialakult stroke után, 4-5 órán belül lehet elvégezni. Mechanikus úton, katéteres beavatkozással 6 órán belül lehet eltávolítani a trombózist az agyból. Ezzel jelentősen javíthatjuk a betegség kimenetelét. Csökkenthetjük az utána fellépő funkciókieséseket, a beszédromlást és a mozgáskoordi'nációs zavarokat, ha nagyobb az időveszteség, lényegesen rosszabbak és korlátozottabbak az esélyek, ha egyáltalán még segíteni tudunk. Nagyon fontos tudni, hogy ezeket a beavatkozásokat stroke centrumokban tudják elvégezni. Ilyen centrumokba ma már a lakosság 90 százaléka egy órán belül eljuthat, tehát ha valaki a stroke jellegzetes tüneteit észleli, fontos, hogy ne halogasson, ne a háziorvoshoz menjen és ne a családtagjait kérje, hogy vigyék ügyeletre, hanem azonnal hívjon mentőt. Ezekkel a beavatkozásokkal ugyanis 55 százalékra nő a szélütésen átesettek felépülési esélye, amire időn túl már csak a betegek 10 százalékának van esélye. Ez egy könyörtelen betegség.- Mik a jellegzetes tünetek?- A tünetek általában hirtelen alakulnak ki, már önmagában ez is gyanakvásra kell, hogy okot adjon. Legjellegzetesebb a féloldali végtaggyengeség, zsibbadás vagy bénulás. Ugyancsak gyanús kell legyen, ha nehézséget okoz a beszéd, látás vagy nyelési zavar jelentkezik, tudatzavar lép fel, vagy az arc izmai nem úgy működnek, ahogy megszoktuk. Az esetek egy részében kiderülhet, hogy más betegség okozza a tünetet, előfordulhat egy átmeneti keringési zavar is, de ez a tünetek kialakulásánál nem dönthető el, ezért mégis lényeges, hogy ilyen tünetekkel késlekedés nélkül kerüljön stroke központba a beteg, mert minden elveszített perc az életébe vagy a gyógyulásába kerülhet.- A fejfájást nem említette a tünetek között, pedig átlagember azt gondolja, biztosan az a legelső jel.- Nem vezető tünet a fejfájás. Ha mégis, annak a hátterében leggyakrabban agyvérzés áll. Ez, jellegzetesen az agyi aneurizma (kóros, hártyavékonyra elvékonyodott falú érszakasz) megre- pedése következtében fellépő, késszúrásszerű, elviselhetetlen, más fejfájással nehezen összetéveszthető tünet, amivel leggyakrabban azonnal mentőt is szoktak hívni. A késlekedésben fontos is, hogy stroke felsorolt klasszikus tünetei nem járnak fájdalommal, így sokan várnak arra, hogy majd javul a helyzetük, ahelyett, hogy azonnal mentőt hívnának. Fokozottan érvényes ez akkor, ha valaki egyedül van, hiszen egy ponton túl már nem is lesz képes segítséget hívni.- Az is csak tévhit, hogy jellemzően éjszaka történik?- Igen. A leggyakrabban a reggeli órákban észlelik a betegek az első tüneteket. Praktikus okoknál fogva, hiszen az ember akkor kezd el mozogni, ébredés után a vérnyomás is emelkedik, ami szintén a tünetek megjelenésének esélyét növeli.- Nők vagy férfiak veszélyeztetettebbek?- Ha a teljes populációt nézzük, nagyjából azonos az arány. A stroke elsősorban az agyi erek meszesedése miatt alakul ki, ami inkább idősebb korban fordul elő, a nők kis többsége éppen abból adódik, hogy a férfiak átlagéletkora alacsonyabb, ezért több női beteget érint 75 év felett, de sajnos fiatalabb korcsoportban is előfordul. A munkaképes középkorúaknái mindkét nemet azonos arányban érinti, ebben az életkorcsoportban kéne javulást elérnünk.- Van, ami kockázatot jelent erre a betegségre?- Minden olyan krónikus vagy egyéb betegség, ami az erek károsodásával, az érelmeszesedést vagy trombózis kialakulását elősegíti, kockázati tényezőt jelent. A magas vérnyomás, a cukorbetegség, az érelmeszesedés, a szívbetegségek és ritmuszavarok vagy a magas koleszterinszint, de a dohányzás és az elhízás is.- A stresszt is szokták okolni ezért a betegségért.- Olyan szempontból kockázatot jelent, hogy a stresszes életmód tartós fáradtságot, magas vérnyomást okozhat, ami pedig már ott lehet a stroke kialakulásának hátterében.- Magyarországon a fiatalok és a középkorúak 2-3-szor gyakrabban halnak bele az agyvérzésbe, stroke-ba, mint Európában szokásos. Tudjuk, hogy mi ennek az oka?- Sokféle különböző tényező lehet a háttérben. A fiatalabbak nem veszik olyan komolyan a tüneteket, később fordulnak orvoshoz. A kockázati tényezőket sem veszik annyira komolyan, ha egyáltalán ismerik ezek jelentőségét. Érdekes tapasztalat, hogy a nyugdíjas korosztály jobban odafigyel a saját egészségére vagy betegségeire.- Kaszás Attila 2007-ben belehalt az agyvérzésbe, ma már meg tudnák menteni. Mennyit változtak, fejlődtek az elmúlt években a gyógyítás le- . hetőségei?- Rengeteget. A stroke-ellá- tás színvonala az elmúlt két évtizedben nagyon sokat fejlődött hazánkban. Létrejött az országban 39 stroke centrum, és ezzel olyan eljárások lettek gyorsan hozzáférhetők, amelyekhez korábban nem lehetett sürgősséggel hozzájutni. Az agyi értágu- lat, az aneorizmából adódó halálesetek 16 százalékkal csökkentek Magyarországon, ami óriási előrelépés, ráadásul úgy, hogy már agyműtét nélkül tudjuk ezt a betegséget kezelni. A neurointervenciós beavatkozásoknak köszönhetően igaz ez a stroke-ra is. 2015-ben egy amerikai kutatóorvos a megmentett életek nagysága szempontjából a penicillin feltalálásának jelentőségéhez hasonlította annak a katéteres beavatkozásnak az elterjedését, amit Magyarországon minden egyetemi központban, de Kaposváron és Miskolcon is el tudnak végezni manapság. Persze az esetek csaknem felénél nincs segítség, a stroke helyétől és attól függően, hogy milyen nagyságú területet érint, különbözőek a gyógyítás esélyei. Nem mindegy, hogy az agykéregben, vagy mélyebb agyi területeken történik a sérülés. Nagyon súlyos esetben nincs segítség. Az azonban tény, hogy azoknak a betegeknek a legalább 10 százaléka, akik maradandó károsodást szenvednek, vagy belehalnak a stroke-ba, menthető lenne, ha időben került volna orvoshoz. Négyezer emberről beszélünk évente, ami nagyon sok.- Akinek előfordult ilyen a családjában, jobban figyeljen?- Az is figyeljen jobban és az is, akinek volt már korábban stroke-ja. Azokhál, akik már elszenvedtek egy stroke-ot, az újbóli szélütés előfordulása tízszeres azokhoz képest, akik teljesen egészségesek.- Kulka János állapotáról hétfőn adott ki hivatalos tájékoztatást a klinikájuk. Abban azt írták, hogy állapota javul, tünetei napról napra enyhülnek. Mi tudható most a gyógyulásáról?- Amit tudni lehet, azt hétfőn közöltük. Érezzük, mennyien drukkolnak érte, és megértjük az érdeklődést, ezért holnap is rövid tájékoztatást adunk majd a változásokról, de a zavartalan gyógyulása a legfontosabb. Nagy Zoltán a Közép-európai Stroke Társaság alapítója PROF. DR. NAGY ZOLTÁN egyetemi tanár, ideggyógyász professzor. 1942-BEN született. 1969-BEN patológus szakképesítést szerzett. 1971-BEN az akkori II. sz. Neurológiai es Pszichiátriai Klinikára került, ahol négy szakvizsgát szerzett. 1981-BEN lett a klinika Cerebro- vascularis osztályának vezetője. 1987-TÖL klinikai igazgatóhelyettes. 1991-3EN egyetemi tanárnak nevezték ki. 1992-BEN megkapta az orvostudományok doktora címet. 1994-TOL az Agyérbetegségek Országos Központjának igazgatója lett, majd a központ Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben, mint osztályvezető és stroke igazgató dolgozott. 2000-2002-BEN a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Neurológiai Tanszékének vezetője volt. 2002-TOL 2007-ig az OPNI főigazgatója volt. 2007-TŐL egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Centrumának kutatási igazgatóhelyettese. a Vascularis Neurológiai Tanszéki Csoport vezetője. a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Egészségügyi Informatikai Kutató-fejlesztő Központjának professzora. a Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola alapító tagja. 2012 ÓTA az Országos Idegtudományi Intézet főigazgatója. A Magyar Stroke Társaság alapító elnöke, jelenleg tiszteletbeli elnöke, a Közep-európai Stroke Társaság alapítója.
