Somogyi Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)
2016-04-19 / 91. szám
fi MEGYEI KÖRKÉP 2016. ÁPRILIS 19., KEDD Nyim, ahol a diákok megtanulták, mi a rutinozás és a rézsűbökés, ahol szerdától lesz térerő, de csak a hivatal körül, talán a kocsmáig Egy pár száz lelkes somogyi zsáktelepülés, melyet immár nem fenyeget az elnéptelenedés, az elsorvadás. Fónai Imre imre.fonai@mediaworks.hu NYIM A nyimi asszonyok hajnalban keltek. Begyújtották a falukemencét, hogy frissen sült langalloval fogadhassák a siófoki Baross-középiskola majdnem hatvan diákját, akik falutakarításra érkeztek Nyimbe, immár sokadszorra, hiszen az iskola még 2010-ben fogadta örökbe a háromszáz lelkes zsáktelepülést, s a szerződést azóta már harmadszor újították meg. A faluszépítő napot a Face- bookon is meghirdették, a nyimi hírlevélben is megírták, mert saját újságja is van már a községnek, mely az utóbbi időben „felkerült a világtérképre”, hiszen rendszeresen hírt ad magáról a világháló közösségi oldalán. A helyi faluszépítő egyesület tagjai (róluk és a hagyományőrzőkről olvashat a legtöbbet, aki a nyi- miekre kattint), no meg persze a közmunkások a legaktívabbak a helyi lakosok közül, barossos diákot pedig a település számos pontján látunk szorgoskodni.- Kerítést festenek a faluköze- pi játszótér körül, az erősebbek és bátrabbak az önkormányzati fóliasátraknak készítenek vasvázat, bozótot irtanak a faluház mögött, a katolikus templom mellett pedig a faágak, gallyak le- darálásában segédkeznek; faap- rítékkal fűtjük a kazánt a hivatalban - sorolja Pistár Péter polgármester. Akinek a felesége is festőecsetet ragadott, s elárulja, hogy a helyi képviselőket „osztották be” munkairányítónak. Éppen egyikük, Kanalas Zoltán jön újságolni a polgármesternőnek, hogy sikerült elintéznie az egyik mobüszolgáltatóval: szerdától lesz végre térerő Nyimben.- No nem az egész faluban, csak a hivatal körül, talán átel- lenben a kocsmáig - így a képviselő. - Egy darabig nem volt gond a térerővel, de amióta nemrég elforgatták a tornyokat azért, hogy a Balaton-parton tökéletes legyen a vétel, katasztrofális a helyzet. Amikor a telefonos céggel egyeztettem, akkor is ha csak megmozdultam az udvaron állva, már nem értették, mit mondok. Nem kellett hangsúlyoznom, mit is szeretnénk... . Rutinoznak amúgy éppen, mondja Kanalas Zoltán (vagyis a gallyakat készítik elő darálásra), és elárulja, hogy a barossos diákok nagyon lelkesek, az ásót és a kapát azonban alighanem kevesebbet használják,»mint az okostelefonjukat; rézsűt kéne bökni, mondták az egyik fiúnak, mire az - és ez mégis csak skandalum - egyenesen vágta a földbe azt az ásót...- Maradt még lángos? - kiabálja ki egy koma az autójából, mire a polgármesterné azt feleli: - Aki dolgozik, annak jut, sőt, ebédre a vaddisznópörköltből is. A reggeli langallózás után önként jelentkezhettek a diákok a különféle feladatokra, és Pistár Péter polgármester szerint nem kellett attól tartani, hogy a bozótirtásra majd senki sem jelentkezik. Sőt - teszi hozzá - a korábbi nyimi polgármesternek, a Barossban tanító Nikovics Tibornak úgy kell válogatni ma már a falutakarításra jelentkező tanú-' lók közül. Ennyi szorgos kéz munkája nyomán valóssággal megújhod- hat Nyim, ami persze amúgy is takaros kis község, ha az őslakosság fogy is, annál többen találnak rá a fővárosból, külföldről vagy éppen az ország keleti végeiből, mint a polgármester családja is, Ami az előnye, az a hátránya is; a mobilvétellel gondok vannak, mert sok előfizetőre nem számíthat innen a szolgáltató, s a falut körülölelő dombok is nehezítik a telefonálást, internetezést. Az a közösség azonban éppen a csendje miatt találta vonzónak, amelyik a főváros nyüzsgéséből kiszakadva saját, külön kis ökofalu kialakításába fogott, azzal a tervvel, hogy idővel mindent maguk termelnek majd meg maguknak. Időnként néha még csodabogárnak nézik őket a régi nyimiek, de a polgármester szerint ebben lehet a jövő, mármint a vendégjárásban, a vendégfogadásban. A miliő páratlan, a dombokon lovak legelnek, közel a Balaton, a feltételek tehát adottak - mondja Pistár Péter. Nyim, a örökbefogadott'falu; talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy ma úgy tűnik, nem kell félteni az elnéptelenedéstől, az elsorvadástól. Ujraszentelt oltárkép görög katolikus szertartással A református os a katolikus templom mellett is működött Iskola a regi s/ép Időkben, A katolikus templom 1HP4 ben épült, rá egy évre készült el az oltárkép, melyen Szent István felajánlja Magyaréts/á got Szűz Máriának. Föltehető en azóta nem újítottak fel. na gyón rossz állapotba került, de alig több mint egy hete megtörténhetett az ujras/en telese. Ahogyan Pistár Péter polgármestertől megtudtuk, adományokból, Adakoztak a kíilti egyházközség hívei Üde tartozik Nyim is), egy magán személy különösen jelentős összeggel járult hozza althoz, hogy a Szépművészeti Mu zeum restaurátora egyévnyi munkával helyreállíthassa Az oltárképet görög kotok kus szertartás után Gárdonyi Máté Killt) plébános és Bodo gén László esperes parokus áldotta mag, Nyimben él né hány görög katolikus vallása, évi egy két szent liturgiát tar tárták, Újras/enteies adakozásitól t _____________________________—i S omogymeggyesen pályázati forrásból megújult a kéttornyú evangélikus templom CIB: stabil háttér a gazdáknak SOMOGYMEGGYES 1951. október 21-e piros betűs nap colt a somogymeggyesi evangélikus gyülekezet életében, hiszen ekkor szentelték fel templomukat. Örvendetes esemény lesz pünkösdhétfőn is; a Szentlélek kitöltetésének ünnepén adnak hálát a megújult istenházáért. Az akkor még 202 lelkes közösség, ma mintegy 35 főt számlál. Az ország egyetlen kéttornyú evangélikus temploma özvegy Ga- * ras Vilmosné által adományozott telken fél év alatt épült fel 1951-ben, és 250 személy befogadására alkalmas. A szentelési ünnepségen Túróczy Zoltán püspök hirdette az igét. Oltárát a kaposvári hajlék mintájára készítették el. 1972ben renoválták először az egyházi épületet kívül-belül: á község szülötte Weisz Jenő (akkor még Amerikában élő prédikátor) adományával nagyban segítette a rendbetételt, illetve a még hiányzó tárgyak beszerzését. 2003-tól Szigethy Szilárd 11 évi szolgálata alatt többek közt megújult a templomtető, és másodmagával felújította az épület előlépcső- jét - utalt elődje fáradozásaira Arató Lóránd tabi lelkész, aki 2014 augusztusától pásztora a maroknyi nyájnak. A nemrég befejeződött nagy munkát a közel 50 millió forintos pályázati támogatás egy részéből végezték el; újra fedték a két torony tetejét, a hajlékot kívülről tata- rozták-meszelték, kicserélték a nyílászárókat. A kaposvári evangélikusok 100 ezer forintos adományából még az oltárteret burkolják. Gamos A. Versenyképességük fenntartása,. illetve növelése érdekében a mezőgazdasági vállalkozások szinte folyamatosan fejlesztenek, gépet vásárolnak, technológiát cserélnek. A beruházások megvalósítása jellemzően külső forrás bevonását igényli, ennek megfelelően a hitelfelvételi kedv általánosan magas ebben a szektorban. „Az uniós pályázatok kiírása és ezek kivárása, valamint a mezőgazdaságban adottságnak tekinthető szezonalitás, időjárás okozta nehézségek gyakran kiszámíthatatlanná teszik a gazdálkodás működését, de úgy látjuk, hogy az agrár vállalkozások az utóbbi időben egyre tudatosabbak és bizakodóak a jövőt illetően, előretekintően terveznek, ezáltal könnyebben veszik az akadályokat” - osztotta meg tapasztalatait Mágó László a CIB Bank KKV üzletágának régió igazgatója. A sikeres működéshez elengedhetetlen, hogy a cég reális, a kapacitásaihoz igazított tervekkel rendelkezzen és megfelelő gazdasági háttér legyen mögötte, így az együttműködés is gördülékenyebb. „Fontos hangsúlyoznunk ugyanakkor azt is, hogy nem csak egy termékben, hanem „csomagban” gondolkodunk: komplex megoldásokkal szeretnénk ügyfeleink igényét kielégíteni, legyen szó hitelről, lízingről, faktorról vagy egy testreszabott számlavezetési ajánlatról” - mondta el Mágó László. A jövő egyik nagy lehetősége az állami háttérrel rendelkező garancia-intézményekkel való együttműködés még szorosabbá fűzése, segítve a tőke- vagy fedezethiányos agrár vállalkozások gyors, egyszerűbb hitelhez jutását. Sok életképes jövőképpel rendelkező vállalkozás ugyanis azért nem tud a fejlődéséhez szükséges hitelekhez hozzájutni, mert nincs elegendő tőkéje, vagy felajánlható fedezete. A hitelgarantőr intézmények kezességvállalásának finanszírozásba való bevonása a bankok számára hitelképesebbé teheti az ilyen agrár cégeket is. Ennek kapcsán a CIB olyan rövid és hosszú lejáratú hitelkonstrukciókat kínál, melyek egyszerűen és gyors átfutási idővel nyújtanak segítséget számukra, akár az aktuális pályázati lehetőségek előfinanszírozásában. „A pályázati források kihasználására érdemes nagy hangsúlyt fektetni az idei évben” - teszi hozzá Mágó László. A szakember kiemelte: „gyakran találkozunk azzal, hogy a vállalkozás számára nehézséget jelent a támogatásokhoz kapcsolódó igénylési, felhasználási, elszámolási kötelezettségek változásainak követése és betartása. A CIB Bankon belül önálló terület foglalkozik az uniós pályázatokhoz kapcsolódó finanszírozásokkal, amely kompetencia központként rendelkezik a különböző támogatási formák, pályázatok és intézményrendszer ismeretével. Nehézséget jelenthet az agrár- vállalkozások számára, hogy pontosan definiálják például, hogy az adott kiírás keretében valóban pályázhatnak-e a konkrét támogatásra^ illetve igényük megfelel-e a meghatározott hitelcélnak, rendelkezésre állnak-e a szükséges alátámasztó dokumentumok, ilyen esetekben bizalommal fordulhatnak hozzánk, hiszen szakértő partnerként segítünk a felmerülő kérdések megválaszolásában.” BALATONBOGLAR Budapestről hozta el konfirmandusait korábbi szolgálati helyére, Balatonboglárra Aradi György evangélikus lelkész. A vasárnapi istentiszteleten ő hirdette az igét, de a fiatalok is szolgáltak. Eközben a bogiári konfirmandusok Gyékényesen töltöttek együtt kellemes, tartalmas hétvégét. A bátorság szabaddá tesz - ez volt a jelmondata és üzenete a lelki programoknak, ugyanis Eszter könyvével foglalkoztak a gyerekek. Hallgattak áhítatot, játékos vetélkedőn vettek részt, míg a kikapcsolódást tó körüli túra, foci, szalonnasütés biztosította. A hétvégén a gyékényesi evangélikusok és lelkipásztoruk, Sik- ter János vendégszeretetét élvezhették. G. A, Az örökbe fogadott falu _. - . .. . . . , , “f—rr i i
