Somogyi Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)
2016-04-14 / 87. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. ÁPRILIS 14., CSÜTÖRTÖK FELÜTÉS Zsebbe nyúlunk Jelentősen nő a magánköltés az egészségügyben, az Európai Unión belül Magyarország a legkisebb közfinanszírozási aránnyal a lista végén áll. (Napi.hu) KÉNYSZERHELYZET a magánköltés hátterében? Hosszú várólisták, egészségügyi mizériák... Gy. Zs. HÍREK Somogyi alkotók újabb sikere KAPÓS1 Helyszínrajzás címmel a Kapos Art 25 éves jubileumi kiállítását rendezte meg a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galéria. Április 29-ig több mint 40 alkotó művét tekinthetik meg az érdeklődők. H. M. Újabb bevetésen a tűzoltók Katasztrófa-felszámolási együttműködési gyakorlat részesei voltak a kaposvári és a dombóvári hivatásos tűzoltók, a Kaposvári Önkéntes Tűzoltó és Életmentő Egyesület tagjai, a rendőrség és a mentőszolgálat munkatársai a 61. sz. út Kaposvári elkerülő szakaszán, Toponárnál. A feltételezés szerint összeütközött egy veszélyes árut szállítójármű és egy személyautó, s a balesetet látva egy másik gépkocsi vezetője elbámészkodott és áttért a menetiránynyal szembeni sávba, ahol kisbusszal ütközött. H. M. Határokon átnyúló diákkapcsolat SZŐCSÉNYPUSZTA A szlovákiai Rozsnyóból 25 diák érkezett a Széchenyi Zsig- mond mezőgazdasági szakképzőiskolába, ahol egy hetet töltenek el. A Határtalanul program keretén belül zajlik a rendezvény, a somogyi középiskolásokkal közösen erdei tanpályát építenek, s ezen kívül kiránduláson is részt vesznek a vendégek. Látogatásukat rövid időn belül viszonozzák a szőcsény- pusztai fiatalok. H. M. Vetélkedő a kenyérsütésről Szerdán Kinizsi Pál emlékversenyt szervezett az élelmiszeripari középiskola, melyen nyolcán bizonyították felkészültségüket. A húsipari témakör mellett a kenyérsütés, illetve a csokoládégyártás történetét is feldolgozták a hallgatók, a környezetvédelmi szakosok a Kapos-folyón kívül a hulladékfeldolgozásról készítettek beszámolót. A hagyományteremtő szándékkal megrendezett találkozót később kiakarják bővíteni a házigazdák. H. M. öoc^fflci© a gMJűKMKl Nem KapoSM Sántos gowjiF \ Kaposvárnak adóbevételt Sántosnak azonban csak gondot jelent a tervezett j gumifeldolgozó ■■■■ ► Folytatás az 1. oldalról SANTOS A nagyjából két és fél órás találkozón először az üzemet építeni szándékozó Homa- tech Recycling Kft. vezetői tartottak egy ötvenperces tájékoztatót a tervezett feldolgozóról, melyben többször kiemelték: abszolút környezetbarát technológiáról van szó, s nem kerül majd rákkeltő anyag a levegőbe. A kijelentéseket persze időről időre hangos megjegyzések kísérték a hallgatóság részéről, melyek meglehetős határozottsággal tudatták a cég vezetőivel: nem igazán kívánatos vendégek üzemükkel egyetemben Sántos környékén. „Ez Magyarország, itt mindent lehet!”, „Az lenne számunkra az igazi garancia, ha ideköltöznének Sántosra”, „Tudja maga, mire építkeznek? Egy vízbázisra, jogosan féltik az emberek, maguk meg idehoznak minden sz...t!” Az ilyen bekiabálások közepette többször is arra kérte a hallgatóságot a cég vezetése, először hallgassák végig a bemutatót, azt követően minden kérdésre igyekeznek válaszolni.- így fog^kinézni az ü/em - mutatott előadása vége felé a kivetítőre István Cábor vezérigazgató, mire a közönség soraiból: nem biztos! - Akkor, ha minden igaz, így néz majd ki - javított István Gábor -, ha megépül az üzem, várjuk önöket szeretettel oda. - Szerintem érezni is fogjuk, ha megépül - jött a reagálás a sorokból utalva arra, hogy az állati hulladéklerakóra, a szennyvíztelepre is azt mondták, nem éreznek majd szagot a sántosiak, ám elmondásuk szerint bizony időnként érezni. - S mi lesz, ha nem úgy épül majd meg, ahogy az engedélyek szólnak?- Amennyiben nem felel meg a környezetvédelmi előírásoknak, nem is indulhat be az üzem, ezenkívül közjegyzői okiratba foglaltuk, hogy ilyen esetben azonnali hatállyal bezáratható - így a válasz. Mi lesz, ha meghibásodik a rendszer? Dunaszerdahelyen miért nem szeretik ezt a gyárat? Miért nem előre tájékoztatták a lakosságot a tervükről? Ha így tettek volna, még el is hinném mindazt a szépet és jót, amit erről a gyárról mondanak! Ahogy telt az idő és forrósodott a hangulat ilyen kérdések záporoztak a maroknyi érdeklődőtől az üzemvezetés felé, ám talán a legtöbbeket érdeklő aggályokat Varga László fogalmazta meg: készíttettek-e olyan környezetvédelmi hatástanulmányt, mely ösz- szességében méri a Sántost érő környezetvédelmi terhelést, beleértve a szennyvíztelep, a hulladék-feldolgozó és a most tervezett gumifeldolgozó együttes hatását? - Mert tudják, uraim, ez az üzem egyáltalán nem Kaposvár problémája, hiszen két és fél-három kilométerre épül a várostól. Ez az üzem Sántos problémája, mert az uralkodó szélirány miatt ide érkezik majd minden szennyezés - vonta le a végső konklúziót Varga László. A két és fél órás adok-kapok után érezhetően nem sokat közeledtek az álláspontok egymáshoz, ahogy azt Biró Péter meg is fogalmazta: nem fogják tudni meggyőzni a helybelieket, hogy az üzem nem jelent majd pluszt környezeti terhelést. Végül talán ezért sem zárkózott el a vezérigazgató az elhangzott javaslat támogatásától: amennyiben megépül az üzem, kapjon a falu egy légszennyezettség-mérő állomást, s ennek a telepítéséhez, üzemeltetéséhez támogatást nyújtson a Homatech. Márkus Kata Szót kért Sántos polgármestere is az ügyben A gyár képviselője is eljött Sántosra Aláírásgyűjtés indult Taszáron is Lakossági aláírásgyűjtés in dúlt a kaposvári gumi-újrahasznosító üzem létesítése ellen Taszáron, sokan kockáza tosnak tartják a beruházást, s hiányosnak érzik az eddigi tájékoztatást. Van, aki azt firtatta: miért a község határában építik fel a létesítményt, mások arra kíváncsiak, hogy milyen kockázatot rejt a beruházás? Pataki Sándor polgármestertől megtudtuk: csütörtökön este 18 órakor lakos sági fórumot tartanak, ahol a Homatech Recycling Zrt. képviselői tájékoztatást adnak a tervezett üzem tevékenységéről, az újra hasznosítás technológiájáról is. Újra beadták A formai elutasítás után Pintér Attila, az MSZP városi elnöke újra beadta nép- szavazási kérdését, mely így hangzik: Akarja-e Ön, hogy Kaposváron gumihul- ladék-feldolgozó üzemet létesítsen a Homatech Recycling Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.? A hatékony együttműködés mérsékelheti a gazdasági gondokat Létükért küzdő tejtermelők A tejtermelők pozícióit valamelyest javítaná a szövetkezés SOMOGY Súlyos válság van a tejpiacon. Szakértők szerint a szövetkezés részben enyhítheti a gondokat, csakhogy a szétszabdalt ágazatban nehéz a sok ki- sebb-nagyobb gazdaság érdekét képviselni, összehangolni. Erről a Somogyi Hírlap Vállalkozói Szalon legutóbbi rendezvényén, Róna Péter neves közgazdász, az Oxfordi Egyetem tanára előadásán is szó esett. A tejágazati krízis kapcsán több somogyi cégvezető, döntéshozó is megszólalt.- Ahogy az előadáson is elhangzott, a gazdálkodók Hollandiában, Franciaországban nagy tejtermelői szövetkezetekbe tömörülnek - mondta Egyed László, a kaposvári Fino tejüzem tulajdonos-ügyvezető igazgatója. - Ennek nagy előnye, hogy nemcsak a tehenészetek vannak a termelők tulajdonában, hanem a feldolgozók is. Ezek a gazdaságok szövetkezetbe tömörülve működnek, s ez segít abban, hogy nagyobb piaci ráhatásuk legyen, s így erőteljesebb az érdekérvényesítő lehetőségük a kormánnyal szemben. A Fino tejszövetkezet tavaly 89 millió liter tejet szállított be, a feldolgozó a termelői szerveződés tulajdonában van. Egyed László azt mondta: a külföldi termelői csoportok szinte multinacionális nagyvállalatként működnek. A francia termelők tulajdonában lévő társaság számos horvát, szlovén feldolgozóval rendelkezik, de akad köztük magyar is. Ezek részben uralják az európai piacokat.- Csakhogy mint azt több somogyi vállalkozó is jelezte, a magyar embernél a szövetkezet mást jelent - így a cégvezető. - Amíg a termelői szerveződéstől segítséget kapnak a gazdák, addig jónak tartják ezt a modellt, de ha az árak bezuhannak, mert nem lehet érvényesíteni azt az alapanyag árat, amit szeretnének, az nyilván már nem tetszik a termelőknek. A méreteket tekintve egy-egy hazai csoport töredéke a nagy nyugat európai termelői szerveződésnek, s emiatt a piacra gyakorolt hatásuk és tőkeerejük is lényegesen kisebb. Abban viszont fontos szerepe lehet a helyi szövetkezéseknek, hogy minél több magyar áru kerüljön a boltok polcaira. H. M. Krízis van Egyed László szerint is veszély- helyzet van, ami alapvetően a túltermelésből és a megszűnt szabályozásból fakad. Érdemes ugyan szövetkezni a tejpiacon, mert akár öt-tíz forinttal is csökkenthető a tej önköltségi ára a hatékony együttműködés révén, ám a fő gond ezzel együtt nem szűnik meg. Manapság az előállítási ár alatt 30-40 forinttal tudják csak értékesíteni a tejet a gazdák. Tény, hogy számottevő a szövetkezés révén elérhető tíz forintos előny, ám ez nem kompenzálja azt a hatalmas veszteséget, ami a tejárak uniós bezuhanása miatt bekövetkezett. Az export tej ár literenként 50-55 forint körül mozog, ami tragikus. A felvásárlási ár a termelőktől 65-70 forint körül alakul, ez az éhen hálásra sem elegendő. Az önköltségi ár nagyjából 90-110 forint. Szerinte kulcskérdés a hazai piac védelme. Ebben komoly szerepe lehet az áfa-csökkentésnek, s szigorúan ellenőrizni kell az import tejet forgalmazó láncokat. *
