Somogyi Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-12 / 85. szám

2016. ÁPRILIS 12., KEDD BELFÖLD-KÜLFÖLD “J Százmilliárdos fejlesztés bölcsődékre, óvodákra BUDAPEST A 2014 és 2020 közöt­ti fejlesztési ciklusban 100 mil­liárd forintot fordít a kormány újabb bölcsődei és óvodai he­lyek létesítésére, az intézmé­nyek infrastrukturális fejlesz­tésére és eszközbeszerzésekre- közölte tegnap az Emmi csa­lád- és ifjúságügyért felelős ál­lamtitkára. Novák Katalin egy közép-magyarországi régióra kiírt 8 milliárd forintos bölcső­defejlesztési pályázat ismerte­tésén elmondta, hogy akár tíz­ezerrel is nőhet a bölcsődei he­lyek száma a következő évek­ben. Az említett pályázaton kí­vül 46,5 milliárd forinttal támo­gatják a konvergenciarégiók (a közép-magyarországi régió ki­vételével valamennyi térség) te­lepüléseinek bölcsődei és óvo­dai férőhelybővítését, a megyei jogú városoknak kiírt pályázat keretösszegét pedig 21 milliárd forintra emelik. Akár tízezer új bölcsődei helyet is biztosítanak Jelenleg csaknem 50 ezer böl­csődei hely van az országban, és az a cél, hogy 2018-2019-re elér­jék a 60 ezret. Arra számítanak, hogy legalább 8 ezer hely jöhet létre pályázatoknak köszönhe­tően. „A cél az, hogy azoknak a gyerekeknek tudjanak helyben vagy a közelben napközbenijgl- helyezést biztosítani, akiknek mindkét szülője dolgozni akar”- hangoztatta Novák. Jövő januárban új típusú, „ru­galmas” bölcsődei ellátást vezet­nek be, a hagyományos intéz­ményi forma mellett mini-, csa­ládi és munkahelyi bölcsődék is alakulhatnak, ezekre is lehet pályázati forrást kérni. Jelenleg csak a tízezernél több lakosú te­lepüléseknek kötelező bölcsődei ellátást biztosítaniuk, de 2017. január 1-jétől már azokra az ön- kormányzatokra is vonatkozik ez, amelyek területén legalább 40 három év alatti gyermek él, vagy ahol legalább öt olyan gye­rek van, akinek a szülei igény­lik az ellátást. A pályázaton akár 400 millió forintot is lehet kérni, és az igénylésnek nem fel­tétele kötelező önerő biztosítása. A munkahelyi bölcsődék tá­mogatására ez év végén egy to­vábbi pályázatot is kiírnak. MW Már most vasárnap nyitva lehetnek az üzletek Vége a boltzárnak Éber Sándor sandor.eber@mediaworks.hu Már ma megszavazhatja a parlament azt a törvényt, amely véget vet a boltok va­sárnapi zárva tartásának, így akár már most vasár­nap újra kinyithatnak egy év után az eddig tilalom alatt lévő üzletek. Rogán Antal bejelentette: egy ev után vége a boltzárnak, nem sikerült meggyőzni az embereket a vasárnapi zárva tartás hasznáról. Harrach Péter (hátul) szerint a kormány döntése nem a KDNP kudarca BUDAPEST „A kormány azt ja­vasolja, hogy a parlament von­ja vissza a vasárnapi munka­végzés tilalmáról szóló törvé­nyi szabályozást” - jelentette be tegnap Rogán Antal a kor­mányülés szünetében. A Mi­niszterelnöki Kabinetirodát ve­zető miniszter a döntést egye­bek mellett azzal magyarázta, hogy a vasárnapi munkavég­zés tilalma megosztó kérdés­nek bizonyult az elmúlt egy év­ben. Szerinte a kormánypártok eredeti célkitűzései megvaló­sultak a jogszabállyal, hiszen a kiskereskedelemben egy mun­kavállalót sem lehetett munká­ra kényszeríteni, a kereskedel­mi szektor és a foglalkoztatott­ság bővült, a forgalom egy ré­sze átterelődött a multinacioná­lis cégek felől a közepes vállal­kozások irányába. „Fontosak az elemzések, fontosak a vélemények, de a legfontosabb mégiscsak az, hogyan gondolkodnak erről az emberek (főként a nők), és az elmúlt égy évben nem si­került meggyőzni őket arról, hogy ez az intézkedés az ő szempontjukból is sikeres” - mondta Rogán. A tárcavezető szerint mérlegelni kellett, ér­demes-e népszavazást tartani a kérdésrőí, milliárdokat el­költeni erre, politikai vitákat vívni róla, amikor a kormány sokkal fontosabbnak tartja a Brüsszel által a napokban is erőltetett kényszerbetelepítés ügyét. FIDESZ „Támogatjuk a kor­mány kezdeményezését, tár­gyalni kell a kereskedelmi dol­gozókkal, ugyanis a korábban megfogalmazott szabályok visszavonása hátrányosan ér­heti őket, de nem hagyjuk őket magukra” - mondta a Fidesz frakcióvezetője, Kosa Lajos. KDNP „Elfogadjuk a kormány döntését” - mondta a KDNP frakcióvezetője. JJarrach Péter szerint a döntés a KDNP szem­pontjából nem kudarc, az ötlet ugyan a párté volt, de a megva­lósítás módja nem, ők egy elfo­Pró és kontra Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke gadóbb változatot szerettek vol­na. Továbbra is fenntartják ere­deti álláspontjukat, miszerint a szabad vasárnap a munkavál­lalók szempontjából külön érté­ket képvisel. Harrach kiemelte, hogy a vasárnapi boltzár ellené­re a forgalom nőtt és munkaerő- hiány volt a kereskedelemben. Semjén Zsolt pártelnök közölte, a KDNP tartózkodni fog a va­sárnapi munkavégzés tilalmá­ról szóló törvény szavazásán. MSZP Kis győzelemként és a választók számára nagy si­kerként értékelte a vasárnapi boltzár ügyében népszavazást kezdeményező Nyakó István a kormánydöntést, aki szerint így népszavazási kérdése ok« fogyottá vált. Az MSZP-s poli | kus úgy vélte, az emberek po ,g tosan értik, hogy a másik k| népszavazási kérdés - a kcö millió forintos állami bérpl£ ionról és az állami földek el­adásának tilalmáról szóló - is az „egész rendszerről” szól. LMP „Mindenki megnyugod­hat: ezentúl vasárnap is be le­het szerezni a Gucci és Louis Vuitton táskákat” - kommen­tálta a hírt Schiffer András, az LMP elnöke a Facebookon. JOBBIK „Senkit ne lehessen vasárnapi munkára kötelez­ni, azt csak szabad akaratából, korrekt bérpótlékot kialkudva tehesse meg bárki” - javasolt Apáti István, a Jobbik alelnöke. DK Az Orbán-kormány ko­molyvereséget szenvedett, nem volt helyes bevezetni a boltzá­rat, több ezren veszítették el az állásukat, több milliárd adóbe­vétel esett ki azért, mert a hatá­rok mentén lakók külföldre jár­tak vásárolni - mondta Gréczy Zsolt, a DK szóvivője. PM A vasárnapi zárva tartás eltörlése után is maradjon meg a vasárnap dolgozók százszá­zalékos bérpótléka - kezdemé­nyezte Szabó Tímea, a PM társ­elnöke. „Ésszerű döntést hozott a kormány, a vásárlók többsé­ge egy év után sem ért egyet a vasárnapi zárva tartással. Sportszerű, hogy 50 száza­lék lesz a vasárnapi pótlék, nem minden vállalkozás tudna 100 százalék bérpót­lékot biztosítani, ha ki akar nyitni.” „Hiányolom az előzetes szak­mai egyeztetéseket, ismét csak politikai megfontolá­sokat vett figyelembe a kor­mány. Kevés a vasárnapi munkáért fizetendő 50 száza­lékos pótlék, ami csupán 2-3 ezer forint alkalmanként, a pihenőnapon dolgozókat tisz­tességesen meg kell fizetni.” Ötvenszázalékos pótlék lehet A kormány már be is nyújtotta a boltzár feloldásáról szóló ja­vaslatot, amelyet akár már ma is elfogadhat a parlament, így mára hétvégén hatályos lehet. A törvény tavalyi hatálybalé­pését megelőző, azaz a 2015. március 14-i állapot állhat helyre mind a munkavégzésre, mind a pótlékok szabályozásá­ra vonatkozóan, azaz 50 száza­lékos bérpótlék jár a vasárnapi munkáért. A települési önkor­mányzatok továbbra is korlá­tozhatják majd az éjszakai nyit­va tartást. HÍREK Nincs megegyezés a pedagógusokkal BUDAPEST „Bár némi előrelé­pés történt, de megállapodás nem született a Pedagógu­sok Sztrájkbizottsága és a kor­mány hétfői tárgyalásán az áp­rilis 20-ra bejelentett országos pedagógussztrájk még elégsé­ges szolgáltatásairól” - derült ki Sipos Imre köznevelési he­lyettes államtitkár és Galló Ist­vánná, a Pedagógusok Szak- szervezete elnökének nyilat­kozatából. A kormány szerint egy sztrájk alatt minden intéz­ményben szükség van a még elégséges szolgáltatások biz­tosítására. A PSZ azt javasol­ja, egy adott intézményben a sztrájkban részt vevők felmé­rése és a tanulók számának meghatározása után szüles­sen döntés, hogy abban az in­tézményben biztosítják-e a ta­nulók számára az elégséges szolgáltatást. MW Tüntetést terveznek a postások BUDAPEST Demonstrációs bi­zottságot hoz létre a Postások Független Érdekvédelmi Szö­vetsége (Pofész) és a Kézbe­sítők Szakszervezete (Kész), mert a munkáltató „megsér­tette" a tavaly decemberben kötött 2016-ra szóló bérmeg­állapodást. Ha a Budapest­re tervezett demonstráció nem vezet eredményre, akkor sztrájkbizottságot alakítanak. Ádám István, a Pofész elnöke közölte, a vezetők esetében a munkáltató béresítette a pré­mium egy részét, ezzel a bér­megállapodással ellentétben bérfejlesztést adott az 500 ezer forint havi fizetés felett is, ami 24 százalékos béremelést jelent szemben az 500 ezer fo­rint alatt keresők átlag 4 szá­zalékos fizetésemelésével, és ezt a bérfeszültséget nem fo­gadják el. MW/MTI Zárolják Kiss perének iratait BUDAPEST Az esetleges továb­bijogsérelem megakadályozá­sa érdekében Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és In­formációszabadság Hatóság (NAIH) elnöke elrendelte a Kiss Lászlő-ügy ítéleti iratainak zá­rolását. A NAIH eljárást foly­tat az úszók lemondott szövet­ségi kapitánya ítéletének (cso­portos nemi erőszak miatt ítél­ték el) nyilvánosságra hozatala ügyében. MW A honatyák ötödé kapott kölcsönt A brüsszeli terrorsejt Franciaországban tervezett merényleteket Célba vették a foci-Eb-t is BUDAPEST Minden ötödik or­szággyűlési képviselő, a 199- ből összesen 39-en vallottak be kölcsönöket, közülük 16-an legalább 10 millió forintot - kö­zölte az Index a legfrissebb, a január végén leadott vagyon­nyilatkozatok alapján. Nemrég derült ki, hogy amikor az adó­hatóság 2015-ben vagyonoso- dási vizsgálatot folytatott Ha- bony Árpád ellen, az derült ki, hogy leginkább baráti kölcsö­nökből él. Tombor Andrástól 20 milliót, Andy Vajnától egy­szer 100 ezer dollárt, egyszer 50 ezer dollárt kapott kamat­mentes kölcsönbe. A honatyák között 20 fideszes, 7 MSZP-s, 5 jobbikos, 3 KDNP-s, 2 DK-s, 1 PM-es és 1 LMP-s ismerte el, hogy magánszemélyektől kölcsönöztek pénzt. A többség nem részletezi a vagyonnyilat­kozatában a kölcsön okát, jelle­gét, határidejét. A kapott köl­csön, pontosabban a még meg­lévő tartozás viszonylag kisebb összegű, 3 millió forint alatti (vagy pont annyi) 13 esetben. A legnagyobb összeggel, 36 millió forinttal Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter tartozik, a második 30 millió forinttal Szijjártó Péter külügyminiszter, a har­madik 25 millió forinttal Szat- máry Kristóf, a Nemzetgazda­sági Minisztérium államtitká­ra. MW BRÜSSZEL/PÁRIZS A brüsszeli reptéri robbantás után sokáig keresett, a felvételeken kalap­ban látható Mohamed Abrini, Salah Abdeslam bűntársa el­árulta a rendőröknek, hogy a nyári, franciaországi labdarú- gó-Európa-bajnokság lett volna az eredeti célpontja a merény­lőknek - értesült a Liberation. Hétfőn előkerült egy telefon- beszélgetés hangfelvétele is az egyik brüsszeli robbantó és egy szíriai kontaktszemély között, ami azt sugallta, hogy valóban az Eb-re terveznek merényletet, hátha sikerül elérniük, hogy le­fújják a tornát. A brüsszeli terro­rista sejt egy újabb franciaorszá­gi támadást tervezett, de végül Tavaly novemberben Párizsban a Stade de France-t kellett kiüríteni az öngyilkos merényletek miatt Belgiumban csaptak le, miután a rendőrség nyomozása miatt szorult a hurok körülöttük. A Paris Match szerint Szíriá­ból már Európába érkezett a pá­rizsi merényletek egyik kiterve- lőjének, Abdelhamid Abaaoud- nak a 15 éves öccse, Younes Abaaoud, hogy bosszút álljon bátyja haláláért, akit egy rend­őrségi razzián lőttek agyon. Kiadták Belgiumnak az Olaszországban elfogott Djamal Eddine Ouali algériai állampol­gárt, aki a Párizsban és Brüsz- szelben elkövetett terrorista tá­madások résztvevőinek, így Ab­deslam hamis útleveleit készí­tette el - közölte a SkyTg24 olasz hírtelevízió. MW 1 A T

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom