Somogyi Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-29 / 73. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2016. MÁRCIUS 29., KEDD KÉKHÍREK Többméteres lángok a nádasban Mintegy ötszáz négy­zetméteres területen kapott lángra a nádas az Örömhegyi utcában. A tűz a lakóházakat és a vasúti közlekedést nem veszélyeztette. A siófoki hiva­tásos tűzoltók szikracsapók­kal fékezték meg a lángokat. M.G. Pezsgősüveggel fejezte be a vitát NAGYATÁDI. Barnabás még az idén újév éjjelén egy intéz­mény mosdójában egy pezs­gősüveggel kétszer fejbe csapta vitapartnerét. A sér­tett nyolc napon belül gyógyu­ló sérüléseket szenvedett, de az igazságügyi orvosszakértő szakvéleménye alapján meg­volt a lehetőség a súlyosabb sérülésre is. A nyomozók a férfit súlyos testi sértés bűn­tett kísérlet elkövetésének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki. A nyomozást vádemelési ja­vaslattal zárták le. M. G. Kukákat borogattak SIÓFOK Még március 6-án éj­jel három férfi több kukát be­húzott egy útkereszteződés közepébe, majd felborította az edényeket. Ezután egy má­sik kereszteződésben kitép­ték az Elsőbbségadás kötele­ző táblát, megrongálták az ut­canévtáblát és megpróbáltak kiásni egy sebességkorláto­zó táblát. V. Viktort, H. Pétert és E. Balázst a rendőrök ga­rázdaság, valamint közleke­dés biztonsága elleni bűntett megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki. A Siófoki Rend­őrkapitányság bíróság elé ál­lítási javaslattal zárta le nyo­mozást. M. G. A felelősség az övék, de a szakvélemény ingoványos terep % Fadöntő polgármesterek ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY Telefonálónk, hasonló­an a földvári közvélemény kri­tikusabb részéhez ugyancsak azt orrontotta, semmi nem in­dokolta a legjobb tudomása sze­rint a közel hetvenéves, idős fák kivágását. Megkeresésünk­re Takács József polgármes­ter csak annyit kívánt szűk­szavúan, de annál határozot­tabban közölni, hogy betegek voltak fák, ezért kellett a kivá­gás mellett dönteniük a képvi­selőkkel, de helyettük öt-hat esztendős csemetéket telepítet­tek már oda azóta. Csokonyavi- sontán még tiltakozást is szer­veztek a helyi fürdő parkjánál, mert úgyszintén veszélyes fák kivágásáról döntöttek koráb­ban - írtuk meg szinte pont egy esztendeje. Amikor min­dennapjaink részévé váló, már gyermekkorunkban is órás­ként létező fák kivágására ke­rül a sor, mindig előjön a prob­léma, hiszen a közvélemény nehezen fogadja el az egészsé­gesnek látszó, ágait talán ve­szélyesen hullajtó fákról, hogy egyik pillanatról a másikra el­tűnnek életünkből. Az igazság az, hogy nem állunk messze a valóságtól, hogy bár nyilván­valóan az emberélet védelme a legfontosabb, legyen az polgár- mester, vagy természetvédő, a jogszabályi keret önmagában hordozza a lehetőséget a visz- szaélésre, ha fakivágásról van szó; egy-egy faegyed eltávolítá­sa belterületen például egy sze­mélyben jegyzői hatáskör.- Általánosságban elmond­ható, hogy az önkormányza­tok saját lehetőségeikhez mér­ten igyekeznek a lehető legkö­rültekintőbben eljárni, így pél­dául valamilyen úton-módon ilyen esetekben faanyagvizs­gálatot szoktak kérni - mond­ta tapasztalatairól megkeresé­sünkre Lantos Zoltán László, a Nemzeti Agrárgazdasági Ka­mara erdőgazdálkodási szakta­nácsadója. Kétféle út áll nagy­jából rendelkezésre. Az egyik, amikor ilyen faanyagvizsgá­latot végző céget, vállalkozást bíznak meg. Ilyenkor jellem­zően valamilyen modernebb, ultrahang-letapogatással mű­ködő berendezéssel felmérik a fa belső szerkezetét, majd ez­után állapítják meg az esetle­ges korhadás mentén a veszé­lyességet. A másik, s ez a gya­koribb eset, hiszen a külsős, megbízásos vizsgálat faegye­denként négy-nyolcezer forint is lehet, hogy beavatkozás nél­küli, szemrevételezéses szak- véleményt kérnek a települé­sek - tudtuk meg a gyakorlat­ról. Ilyenkor általában az ön- kormányzat látókörében lévő, erdész, vagy faipari mérnöki végzettségű, úgynevezett er­dészeti szakszemélyzet végzi a szakértői vizsgálatot, majd kézjegyével ellenjegyzi a do­kumentációt. - Ha én kapnék ilyen szakértői megbízást, na­gyon óvatosan és körültekintő­en járnék el, mert bármennyi­re is lépéskényszerben vannak az önkormányzatok, a lehul­ló ágak miatt például, koránt­sem annyira egyszerű feladat a veszélyességet megállapítani, mint amennyire ez első ráné­zésre tűnik. Egy koros, kiszá­radt tölgyfa például húsz évig is el tud még lenni a talajban, de egy nyárfa - amiből renge­teget telepítettek az utóbbi évti­zedekben - 30-40 éves korára elérkezett életciklusának végé­hez, s például a tőkekorhadás- ra amúgy is hajlamos faj esetén nincs min gondolkodni - húzta alá Lantos Zoltán László. Az időjárás viszontagságai, és a gombásodás - jellemző­en ez a két fő kiváltó tényező, ami miatt viszonylag gyorsan veszélyessé válhatnak a fák - húzta alá a szaktanácsadó véle­ményével egybehangzóan Kó- dai István, nyugalmazott ka­posvári erdőmérnök. - A tél ir­galmatlan pusztítást tud vég­hez vinni még a legegészsé­gesebb fákon is. A külső ned­vességtartalom megnövekedé­se és a fagy együttesen mér a csapást az élő fára, ami példá­ul e fenyőfélék esetén fokozot­tabban jelentkezik. Egyáltalán nem ritka, hogy kettéhasadnak télen a fák. Ügyelni kell a kor­hadás megjelenésére, melyek közül az alsó, tő közelben lé­vők a legveszélyesebbek, mert egyszerűen kiszámíthatatlan­ná válnak a faegyedek. A má­sik jellemző kártevő a gom­básodás térnyerése a kérgen, mely ugyancsak halálra ítél­heti a fákat, a két jellemző kár­okozó a nagy tuskógomba és a taplógomba. Ilyen betegség mi­att kellett például jelentősen megritkítani a Kadarkút-Bár- dudvarnok közötti vadgeszte- nyefa-sort - emlékezett vissza a közelmúltból Kódai István. - Azt is tudomásul kell ven­ni, bármennyire is fájdalmas egy-egy szívünkhöz nőtt fa ki­vágásakor, ahogy az emberélet­nek is lejár egyszer a mandátu­ma, úgy a fáknak is; egy juhar esetén ez például nyolcvan év, ekkor teljesíti be vágásérettsé­gének maximumát. Szűcs Tibor KOMMENTÁR alig maradt jogkör az önkormányzatoknál, de azért talán nem rossz, hogy a veszélyes fák ki­vágásáról még határozhatnak helyben a tele­pülések, dönthetnek a döntésről. Jobb elébe menni a dolgoknak, mint ujjal mutogatni ké­sőbb, amikor bekövetkezik a baj. S nem kell feltétlenül mindjárt a legrosszabbra, egy ve­szélyes fák árnyékában meghúzódó iskolaud­varra gondolni, elég, ha a kiüresedett kasszájú településeket látjuk. Ugyan melyik városnak, falunak marad pénze kártérítésre, vagy bizto­sítási díjra manapság? Azonban demokráci­ánk hiába felnőtt korú régóta, olyan tapaszta­lati út van a hátunk mögött, hogy hiába egyér­telmű, nehéz meglátni a még a legvilágosabb jó szándékot is. Sokkal könnyebb a rosszat, a visszaélést feltételezni most. Rothadunk belül­ről, de kívülről is látszik. Felszívja a környékbeli munkanélkülieket is a település szociális szövetkezete Próbaüzemre vár a kaposfői tésztagyár KAPOSFŐ Már a környékbeli településeken élőknek is mun­kát biztosít a helyi közmunka­program alapjain létrejött ka­posfői szociális szövetkezet, ezzel újabb sikereket hozott a foglalkoztatásról szőtt álom megvalósítása. Próbaüzemre várnak az új száraztészta gyá­rukban, és gőzerővel folyik a munka egy új telephely kiala­kításán, ahová a februárban leégett brikettüzem költözhet néhány hónap múlva.- A zöldség-gyümölcs feldol­gozáshoz, a kertészeti és a ka­zánprogramunkhoz ki kellett építeni egy szolgáltató hátte­ret, hogy minden adott legyen a gépek javításához, karban­tartáshoz. Vagyis a szakmá­jukban tudunk munkát ad­ni kőműveseknek,’ asztalo­soknak, ácsoknak, lakatosok­nak és hegesztőknek. Ha el­fogynak a helyi szakembe­rek, várjuk a környékbelieket is - mondta Sztányi Tibor pol­gármester. - Sokan felveszik a munkaritmust, a régi fogá­sok is visszatérnek, így azóta a közmunkások közül 40-50 ember visszakerült a verseny­piacra. A brikettgyártást hátráltatta a feltehetően elektromos zár­lat okozta tűzeset, amely az üzemhelyiségben ütött ki né­hány hete. A munka azonban nem állt le, faaprítékot csoma­golnak, drótfonó géppel dró­tot gyártanak a szomszédos épületben. A kísérleti energi­anád ültetvények is betaka­rítás előtt állnak, ebből már próbamérésekre erőművekbe is szállítottak. A három óriá­si fóliasátrukban jelenleg salá­tát, fokhagymát és zöldhagy­mát nevelnek a hét hektáros kertészetben.- Egy régi, elhasznált téesz istállót vásárolt meg az önkor­mányzat a belügyminisztéri­um támogatásával, azzal a cél­lal, hogy a szociális szövetke­zet termelő telephelyét a tele­pülés határában alakítsuk ki, ahol senkit sem zavar a zaj - mutatta meg a helyszínt Vajai Csilla, az önkormányzat fej­lesztési tanácsadója. Kaposfőn 2012-ben még 14 százalékos volt a munkanél­küliség, ám idén februárban a Somogyi Hírlapból értesültek róla, hogy ez a szám 2,2 száza­lékra csökkent... K. G. Keresik a mesterek mesterét SOMOGY Második alkalommal hirdették meg a Mesterek Mes­tere Díj pályázatot, melyre ki­emelkedő színvonalon dolgozó és szolgáltató burkoló és kőmű­ves szakemberek jelentkezhet­nek referencia munkáikkal. Pá­lyázni a referenciákról készült fotók beküldésével lehet, Vcda- mint egy adatlapot is be kell küldeni, melyet a www.mapei. hu/mesterekmestere címen ta­lálhatnak meg az érdeklődők, a határidő szeptember 1. A megyei és fődíj odaítélé­séről független szakmai zsű­ri, míg a közönségdíjról onli­ne szavazás dönt. A díjazottak jelentős erkölcsi és anyagi elis­merésben részesülnek és hasz­nálhatják a Mesterek Meste­re címet. A szervezők célja el­ismerni az építőiparban dolgo­zó és kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakembereket. Tavaly a Mesterek Mestere közönség­díját a nagyberki Kiss Tamás nyerte el. M. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom