Somogyi Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-22 / 68. szám

2016. MÁRCIUS 22., KEDD Osztályok Szűcs Tibor tibor.szucs@mediaworks.hu M indig elfog a kétely, amikor ezt a szót mondják: esély- egyenlőség. Mert bár ahhoz képest, mennyi tenni­való halmozódott fel az utóbbi két és fél évtizedben szétszakított, és olykor tudatosan felszántott társadalmi szín­tereinken, meglehetősen kevés eredmény látszik abból, amit egy emberöltő alatt próbáltak.nekünk beadni államszervezé­si fuvallatoktól függetlenül. A lassan felőrlődő középosztály, a szűk, de markánsan minden időpillanatban megtámasztott elit, s az egyre szélesebb rétegeket érintő szegénység - ez a há­rom törésvonal írja le mindennapjainkat, kiútmentesen, jelen, s még rosszabb, jövő időben ugyancsak. Mert csakis szemellenzőben tűnhet úgy, hogy tehetős, vá­rosi szülők gyermekének ugyanazok az esélyei, mint mond­juk egy belső-somogyi kis falu, helyben iskola nélkül hagyott diákjának, akinek naponta buszozni kell, nemcsak ahhoz, hogy tudásszomját így-úgy olthassa, és legalább egyszer, nem­hogy főtt ételt, hanem csak úgy, egyszer egyen huszonnégy óra alatt. A szakadék mély­Az egyiket síelni, a másikat szociá­lis tűzifát pakolni viszik ségét és szélességét figyelve, talán nem is túlzással azt lát­hatnánk: míg az egyiket a té­li szünetben külföldre vitték, vagy küldték síelni, a mási­kat - jó esetben - az önkor­mányzat udvarára szociális tűzifát pakolni, hogy kihúzzák otthon valahogy tavaszig. S mindennek az eltüntetésére nem alkalmasak a jelenlegi ke­retek, de a legrosszabb, hogy néha azt vehetjük észre, nem is igazán akarunk a megoldókulcs közelébe kerülni. Mint ahogy huszonöt éve, úgy most sem a felzárkóztatás a lényeg, hanem a biztonságos elkülönítés. Nem feltétlenül kell roma szegregá­cióra gondolni, bár sok esetben'a valóság ezt tükrözi az osz­tálytermekbe bekukkantva, elég csak a rögzített a, b, c-osztá- lyok születését észre venni, ahol ugyanezek a társadalmi sza­kadékok köszönnek vissza ránk, a látszat szerint képességek, valójában a szörnyű sémát követve: a szülők státusának meg­felelően. Egy másfél évvel ezelőtti törvénymódosítás alapján a kor­mány, jelen esetben Balog Zoltán, döntheti el, hol maradjon fenn a tudatos elkülönítés. „Szeretetteljes szegregáció” - ezt a fogalmat alkotta meg a lelkész-miniszter beadványa írásakor. Valahogy nekem ez sem egyenlőségnek hangzik. Családokat is vonz a bábozás KAPOSVÁR - Ahogy a világon, úgy Magyarországon is egy­re többen csatlakoznak a báb­színházi világnaphoz - mond­ta Pályi János, a BábSzínTér alapítója és vezetője, aki szín­házával szintén az esemény mellé állt. - Jó kezdeményezés mind a szakma, mind a közön­ség szempontjából, hiszen a je­les napon nem megszokott he­lyeken, akár az utcákon is ta­lálkozhatnak az emberek a bábjátékkal. Jóllehet egyfajta erőpróbája is ez a szakmának, bele kell fektetni az energiát, hogy minőségi tartalommal tölthessük meg a játékidőt, s ily módon felkeltsük az embe­rek figyelmét a bábozás szép­sége, hasznossága iránt. A bábművész elmondta, a ha­todik évadát zárja májusban a BábSzínTér.- Csak Kaposváron évente nyolcezer emberhez sikerül el­juttatnunk a bábszínházi él­ményt, gyerekeknek, családok­nak, a legtöbb korosztálynak - mondta. - Sikertörténet áll mö­göttünk, úgy hiszem, jó alapo­kat rakhattunk le helyi szinten a bábszínház további működé­séért. A színre vitt előadások megválasztása is nagy felelős­séggel jár, elértük a célunkat, ha kérdések születnek a gyer­mekek fejében. Például az, hogy miért vágta le a sárkány fejét a főszereplő? De ugyanúgy a csa­ládi közeg is hozzátesz a gyer­mekek nyitottságához, bízom benne, hogy felülíródnak a báb­színház kapcsán kialakult szte­reotípiák, ha beülnek egy elő­adásra. Örvendetes, hogy a gye­rekek közt az idősebbek kifeje­zetten igénylik is a probléma- felvetést. Kérdéseik vannak, azokra választ szeretnének kapni a játékidő alatt. Mi más is lehetne a cél, mint minél több érdeklődő szemet a színpad elé ültetni. Gyeszát Zsolt Pályi János alapította a kaposvári BábSzínTér színházat Mindenkinek meg kell adni a lehetőséget, hogy az országban éljen Segítenie kell a láthatatla kéznek ► Folytatás az 1. oldalról KAPOSVÁR - Az egyetemnek nyitottnak kell lennie minden olyan dologra, mely előreviszi a társadalmat - mondta nyi­tóbeszédében Szávai Ferenc, a Kaposvá­ri Egyetem rektora, aki Adam Smith skót közgazdász „láthatatlan kéz”-elméletét ci­tálta, mely szerint ha valaki önhibáján kívül nem képes hozzájárulni egy társa­dalom értékfejlődéséhez, akkor a társa­dalomnak kötelessége gondoskodni róla. - Ezen elv alapján hozta létre a Kaposvá­ri Egyetem az első között az országban ro­ma szakkollégiumát, s alkotta meg roma­stratégiáját. Bogdán Imre, a szervező somogyi CSE- ÖH vezetője hozzátette, aki elfogadja a magyar kultúrát és törvényeket, nemétől, nemzetiségétől és vallásától függetlenül meg kell adni számára a le­hetőséget, hogy itt éljen.- Tizenkét éve kezdődött meg a hálózat kiépítése - mondta Biegelbauer Anna, az Emberi Erőforrások Mi­nisztériuma esélyteremtési főosztályának munkatársa a CSEÖH-ök feladatait és szere­pét elemezve -, Somogybán ele­inte a megyei önkormányzat, 2011- től a Napkerék Egyesület működte­tésében. Legfontosabb feladatuk a tár­sadalmi szemléletformálás, melyet az esélyórákkal már az óvodákban meg tehet kezdeni, emellett családügyi,-ön­kéntesügyi és tehetséggondozási felada A szakember szerint Somogybán napi szinten láthatóak az egyenlőtlenségek ► Folytatás az 1. oldalról- Az Egyenlő Bánásmód Ha­tósághoz a második legtöbb bejelentés nemzetiségi hova­tartozás miatti diszkriminá­ció miatt érkezik - mondta Fi- lebícs Magdolna szociológus.- A legrosszabb Észak- és Ke- let-Magyarországon, valamint a Dél-Dunántúlon a helyzet. Somogybán a kistelepülésen élők halmozottan hátrányos helyzetben vannak, hiszen a megfelelő infrastruktúra hiá­nya mellett a személyes esély- egyenlőséggel is meg kell küz­deniük. Az ilyen helyzetben lé­vők száma folyamatosan nő, s ez középtávon is komoly társa­dalmi problémát jelent majd, hiszen a romák között jellem­ző az alacsony iskolázottság, a magas munkanélküliség, s ki­rívóan rossz az egészség- ügyi állapo­tuk. Mindez előre­vetít, megfelelő, s jól összehangolt integrá­ciós programok nélkül a megye egyre jobban leszakad majd. Már a romlás megállítá­sához is komoly oktatási, lak­hatási, egészségügyi és gaz­dasági projektekre lenne szűk­tokát is ellát­nak. A me­gyében hét­millió forint jutott szemlé­letformáló prog­ramok szerve­zésére, s So­mogybán ki­emelkedő kez­deményezés a esélykerek- asztal, mely havonkénti ta­nácskozást je­lent a szakmai és a civil szer­vezetek bevo­násával ....... V as A. ség. no és a több­ségi társadalom részéről emberi kapcsolatokra, a ' ' \ kormányzat felől 0^ 4 pedig a negatív társadalmi meg­nyilvánulásokkal szembeni zéró toleranciára, mert szegregációban nem mű­ködik az integráció. Gyaiázkodás, fenyegetőzés előfordult, fizikai erőszakra nem volt példa Somogy megyében még nem támadtak meg ügyészeket ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY Az ügy kapcsán Han- dó Tünde, az Országos Bírósá­gi Hivatal elnöke kijelentette, elérkezett az ideje, hogy a bí­rósági vezetők és a kormány­zat a leghatározottabban lép­jen fel a bíróságok védelmé­ben, s hozzátette, minden ver­bális erőszakban megvan a le­hetőség, hogy fizikai erőszak­ká alakuljon. Bicskei Ferenc, az Országos Bírói Tanács tagja pedig emlékeztetett rá, a rend­szerváltásig a bíróságok meg­sértése közvádas bűncselek­ménynek számított, azóta vi­szont a bíráknak magánvádló­ként kell lépniük. Horváth Szilárd szerint el kellene gondolkodni rajta, hogy elégséges-e a jelenlegi, portai szintű védelem, vagy fegyveresre volna szükség.- A fonyódi ügyészségen pél­dául képtelenség komoly védel­met adni a munkatársaknak - jegyezte meg. - Szerencsére erőszakos támadás még nem ért senkit, a kollégákat csak levélben, telefonon vagy a tár­gyalóban fenyegették meg. Il­letve egyszer a marcali ügyész­ségre berontott valaki, őrjöng­ve fenyegetőzött, de csak egy adminisztrátort talált, az ügyé­szek ugyanis mind tárgyalá­son ültek, így a férfi végül le­csillapodott és elment. A bíró verbális megtámadá­sa miatt amúgy Somogybán is született már ítélet: a Cseri úti rabszolgatartók perében a bíró­nőt halálosan megfenyegető el­sőrendű vádlott letöltendő bör­tönt kapott tettéért. Elképzel­hető, hasonlóképpen jár majd a meggyilkolt siófoki vállalkozó perének egyik vádlottja is, aki pedig a bírót és az ügyészt pró­bálta meg leköpni. A. V. Asztalt vágott a rendőrökhöz a román férfi Siófok Egy év tíz hónap, há­rom esztendőre felfüggesztett börtönre ítélt a siófoki bíróság egy román férfit, aki asztalt vá­gott a vele szemben intézkedő rendőrökhöz. A járőrök múlt szerdán este rongálás gyanúja miatt akar­ták bevinni a férfit, aki azon­ban elbújt előlük egy siófoki ház kertjében. A rendőrök utá­na mentek, ám a gyanúsított nem engedelmeskedett nekik, sőt, Kapjatok el! felkiáltással menekülni próbált, közben egy műanyag asztalt dobott üldö­zői felé, s egyiküket lábon ta­lálta. Ennek ellenére elfogták, a kaposvári nyomozó ügyész­ség gyorsított eljárásban bíró­ság elé is állította, a grémium pedig elítélte a férfit, aki tudo­másul vette a verdiktet, így az jogerős.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom