Somogyi Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
2016-03-21 / 67. szám
2016. MÁRCIUS 21., HÉTFŐ GAZDASÁG 7 Nem használják ki a digitális eszközök előnyeit a cégek MAGYARORSZÁG A társadalom digitális készségei, a vállalkozások digitalizáltsága, az internethozzáférés és a digitális közszolgáltatások tekintetében az EU-n belül Magyarország a 20. helyen áll - derül ki az Európai Bizottság jelentéséből. A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő index szerint Magyarország és a 28 uniós tagállam átlaga közötti digitalizáci- ós szakadék a cégek digitális- eszköz-használatát mérő mutató szempontjából a legnagyobb. Ebben Magyarország csak a 26. Jelenleg a magyar kkv-k 64 százaléka rendelkezik saját weboldallal (szemben az EU15 79 százalékos átlagával), 26 százalékuk használja a közösségi oldalakat (43 százalék az EU15 átlag) és 9,8 százalékuk végez online értékesítést (14,6 százalék az EU15 átlag). Jelentős a kereslet az infokommunikációs szakemberek iránt, de az ilyen szakembereknek infokommunikációs képzéseket nyújtó vállalkozások aránya jóval az EU15 átlaga alatt van. Magyarország a tudományos, technológiai, mérnöktudományi, matematikai végzettségű szakemberek terén is nagy lemaradással küzd (az EU-ban a 26. helyen áll). Több, a digitális készségek fejlesztésére irányuló képzésre lenne szükség. A Google ezért bárki számára elérhető ingyenes online tanfolyamot indított Magyarországon (DIGITALWORKSHOP-HU.WITHGOOGLE.COM) a 23 kurzust kínáló „Digital Workshop” nevű programja keretében. A cég 2017 végéig kétmillió európainak tervez biztosítani a digitális készségeket fejlesztő, ingyenes képzéseket. MW Hiányzó alapismeretek Az Európai Bizottság szerint az unió lakosságának 47 százaléka - különösen a közép-európai országokban - nem rendelkezik a szükséges digitális ismeretekkel, pedig a közeljövőben a munkakörök 90 százaléka igényel majd valamilyen szinten ilyen készségeket. 2020-ig bezárólag 900 ezer állás marad majd betöltetlen emiatt. Három év alatt 600 milliárd forint pluszforrásra van szükség az egészségügyben - áll a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (Reszasz) petíciójában, amit már 15 ezren írtak alá. Ez az összeg szerintük a béremeléssel megszüntethetné a hálapénzt és megállíthatná az orvoselvándorlást is. Balassa Tamás tamas.balassa@mediaworks.hu BUDAPEST A pedagógustársadalom és a szülők, diákok harcos kiállása mellett folyamatosan parázslik az egészségügyben dolgozók és a betegek elégedetlensége is. A kórházi minimumfeltételek hiánya, az eltitkolt fertőzési statisztikák, a leterhelt és korrupcióra kárhoztatott orvosok, a mélyen alulfizetett és elvándorló szakdolgozók ügye feszíti a kereteket. A Reszasz 6,5 százalékos GDP-arányos költésért küzd, s ezzel kivezetné a rendszerből a megalázó hálapénz intézményét. Adataik szerint a 700 ezres főorvosi, az 500 ezres szakorvosi és a 300 ezres rezidensi nettó alapbér itthon tartaná az orvosokat, és a paraszolvenciát is felszámolná. „Azt hinni vagy ígérni, hogy ha 30 vagy 50 százalékkal felemelik a béreket, akkor az orvosok nem fognak elmenni, nonszensz, külföldön a magyar bérek öt-hatszorosát kereshetik a gyógyítók, amivel Magyarország nem tud versenyezni“ - hangsúlyozta lapunknak Mihályi Péter. Az egészségügyi közgazdász elmondta: az egész világról elmennek az orvosok, Angliából, Svédországból is, mert mindig van olyan ország, ahol többet lehet keresni . Szerinte „azt kellene tenni, ami a rendszerváltás utáni 10-15 évben történt: importáltunk orvosokat Erdélyből, Kárpátaljáról. De ők már elfogytak. Viszont bevándorlás nélkül ezt a problémát nem lehet megoldani. Az elvándorlást alapvetően az indította be, hogy lehet elvándorolni. Mert amíg Ausztria, Németország, Anglia nem fogadta az orvosokat, addig nem mentek el. Az elvándorláshoz a nyájhatásnak is köze van: ha sok kolléga elmegy, akkor egyre könnyebb elmenni. Ez egy önmagát erősítő folyamat, amit fékezni talán lehet, de teljesen leállítani nem. „Kellemetlen elismerni a problémákat, de a kormánynak párbeszédet kellene folytatnia a társadalommal, és nem megvárni, hogy olyan mértékű felzúdulások legyenek az egészségügyben is, mint az oktatásban” - mondta Sinkó Eszter a Medicalonline-nak. Az egészségpolitikai elemző szerint az adatokat nem titkolni kell, hanem nyilvánosságra hozni, és programokat kidolgozni a kórházi fertőzések számának csökkentése, vagy a megújult minimumfeltételek teljesítheA közgazdász szerint azzal is számolni kell, hogy a béremelés társadalmi feszültséget is okozhat, és más csoportok is joggal követelhetnek magasabb fizetést. Úgy véli, hogy igazságos és mindenki számára kielégítő bérrendszer nem létezik. „Ki kell jelentenünk azt is, hogy fogalmunk sincs, mennyit keresnek az orvosok. Nem tudjuk, és azért nem tudjuk - minden hivatkozott szám, statisztikai hivatali adat hamis -, mert Magyarországon az orvosok fele vállalkozó, túlríyomó többségüknek több állása is van” - érvel a szakember. Nincs olyan ország, ahol minden orvos sok pénzt keresne, mert jelentős különbségek vannak a szakmák között, és ezek a különbségek mindenütt nőni fognak. tősége érdekében. Úgy látja, az állami fenntartás nem váltotta be a hozzá fűzött kormányzati reményeket, az állam nem lett jobb gazda az önkormányzatoknál, jelenlegi eszközei erre a célra elégtelenek. „Többletforrást eddig nem szántak az ágazatra, így a bicikli túltolásában jól állunk az egészségügyben is. Vissza kellene fordulni, amíg nem késő“ - mondta Sinkó. Szerinte évi 100-120 milliárdos többletforrással már meg lehetne próbálni újraéleszteni az egészségügyet. A hálapénzről Mihályi azt tartja: büntetőjogi kategória, adócsalás, korrupció. Bármikor meg lehetne szüntetni. „Politikai elhatározás kérdése, hogy azt mondja-e a kormány, az orvosi testületek, hogy aki pénzt fogad el, az korrupt, de egy kormány sem akar szembe fordulni az orvostársadalommal r mondta Mihályi. Azért is nehéz az ügy kezelése, mert a társadalomban eluralkodott az a meggyőződés - és nem teljesen ok nélkül -, hogy minden politikus korrupt. Ezek után nehéz elképzelni a politika kiállását, hogy holnaptól a korrupt orvosokat börtönbe fogjuk csukni” - hangoztatta az egészségügyi közgazdász. A német ZDF televízió a minap számolt be a magyar egészségügyi helyzetről, kiemelve az alacsony bérek és a hálapénz hatását. A riportban elhangzott, Dénes Tamás, a Reszasz elnöke szerint csak a béremelés lehet megoldás. Mert ahogy a kormány fellépett a rendőrök korrupciója ellen, úgy ebben az ágazatban is megtehetné. Kovács Zoltán kormányszóvivő elmondta: nem akarnak beleavatkozni ebbe a kérdésbe, az utólagos és adózásra kötelezett hálapénz elfogadásának szabályozását a kórházakra bízták. No- vák Hunor, az 1001 orvos a hálapénz ellen Facebook-csoport tagja kiemelte: a hálapénznek semmi köze a hálához, az nem más, mint korrupció. Sinkó Eszter: Párbeszéd kell Mihályi Péter: A hálapénz büntetőjogi kategória. HÍREK Mi használható önrészként? BUDAPEST A családi otthonteremtési kedvezmény (csők) és a korábbi lakástakarékpénztári megtakarítások is felhasználhatók önrészként a nemzeti otthonteremtési közösségekben (nők) - mondta tegnap Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a közrádióban. Úgy vélte, ezek az eszközök jól kombinálhatóak és együttesen segítik azt, hogy több lakás épüljön. Az államtitkár szerint az ellenzéki állításokkal szemben a nokok nem fogyasztói csoportok, mert szigorú előírások vonatkoznak rájuk. Pilótajátékról sincs szó, mivel annak lényege, hogy mindig újabb tagok léphetnek be, azonban a noknál zárta taglétszám. Nem a lakásokat sorsolják, hanem azt, hogy a nők tagok milyen sorrendben jussanak lakáshoz. MW Májusban kerülhet a büdzsé a T. Ház elé BUDAPEST A Nemzetgazdasági Minisztériumban folyik a jövő évi költségvetés tervezetének kidolgozása, ami április végére a kormány elé, majd májusban már a parlament asztalára kerülhet - mondta tegnap Varga Mihály a Kossuth Rádióban. A tárcavezető elmondta: számolni kell a 2017-es költség- vetésben azzal, hogyan lehet a bérnek bizonyos részét járulék nélkül kifizetni a munkavállalóknak. Ez hatással van a bevételekre és inflációs vonzata is van. MW Népbetegség a stroke BUDAPEST A stroke népbetegség Magyarországon, amelybe a betegek akár 20 százaléka belehalhat a legmodernebb terápia mellett is - mondta Fo- lyovich András neurológus főorvos a köztelevízióban. A hirtelenjelentkező stroke (agyi érkatasztrófa) nagyon gyakori betegség, évente 45-50 ezer kórházi felvétel történik emiatt. A betegek mintegy 25 százaléka gyógyul maradványtünet nélkül, mintegy 50 százalékuk valamilyen segítségre szorul a későbbiekben. A stroke legnagyobb rizikófaktora a magas vérnyomás, de a cukorbetegség, a magas koleszterinszint vagy a szívritmuszavar is növeli a kockázatot. MW A lakásnál fontosabb tényezők hátráltatják a születéseket, így többek között az anyagi helyzet A CSŐK nem hoz demográfiai fordulatot MAGYARORSZÁG A lakáshelyzetnél komolyabb hátráltató tényezői vannak a gyermekvállalásnak, így a családi otthonteremtési kedvezmény (CSŐK) önmagában nem okoz tartós demográfiai fordulatot - derült ki a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének tanulmányából. Szerintük az elmúlt öt évben hozott intézkedések elsősorban azt célozták - inkább kevesebb, mint több sikerrel -, hogy a középosztálybeli párok által tervezett gyermekek vállalásának halasztgatása megszűnjön, és ezek a gyermekek valóban megszülessenek. A CSŐK kiterjesztése a legnagyobb hatást nem azokra a párokra gyakorolja A CSŐK a kétgyermekeseknél növelheti a születések számát Bizonytalan hatás Január végén a válaszadók 72 százaléka egyetértett a CSOK-kal a Népességtudományi Kutatóintézet elemzése szerint, amelyet a Medián kutatása alapján végeztek. A polgárok már bizonytalanabbak voltak abban, hogy lesz-e érzékelhető népesedési hatása a CSOK-nak. Pont ugyanolyan arányban (46 százalék) nyilatkoztak úgy, hogy „az intézkedés érezhetően javítani fogja az ország népesedési helyzetét”, mint amilyen arányban nem vártak „érzékelhető hatást” (8 százalék bizonytalan volt). majd, akik már rövid távon tervezgették, de folyamatosan ha- lasztgatták a gyermekvállalást, hanem azokra a kétgyermekes párokra, akik eredetileg nem terveztek harmadik gyereket. A gyermekvállalási szándékban az anyagi helyzet, a partnerkapcsolat minősége és a párok egészségi állapota játszotta a legfontosabb szerepet a döntésben, és a munkahelyi kilátások is fontosabbak voltak a lakáshelyzetnél. Az összes gyermekvállalási korban lévő szűk ötödé nevezte meg a lakáshelyzetet nagyon fontos tényezőként. Az így nyilatkozók többsége a kérdezéskor még vagy már, de nem tervezett gyermeket. (A „lakáscentrikus” csoportnak csupán 6 százaléka akart mindenképpen gyermeket vállalni a következő három évben.) Az intézkedés a korábbiaknál látványosabb statisztikai hatással járhat majd, azonban - hasonlóan a rendszerváltást megelőző nagy, látványos népesedéspolitikai programokhoz - a CSOK-hatás egy jelentős részét az „előrehozott gyermekek” teszik majd ki. A CSOK-nak ténylegesen termékenységnövelő hatása is lehet, elsősorban a kétgyermekes párok egyes csoportjaiban, de a célcsoport korlátozott mérete miatt önmagában nem elég a tartós gyermek- szám-növekedéshez. VG I istuliletttbl® |& t m ' ■-:"«« É /I ‘ -1
