Somogyi Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-20 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 12. szám

10 UTAZÁS 2016. MÁRCIUS 20., VASÁRNAP HÍREK Álláshirdetés nindzsáknak NAGOJA A Japánba érkező tu­risták élénken érdeklődnek az egykori ravasz és cselszö­vő harcosok, a nindzsák iránt, ezért Áicsi prefektúra velük lendítené fel turizmusát. A ve­zetés álláshirdetést tett köz­zé, amelyben hat főállású nin- dzsát venne fel. A jelentkezők­nek ismerniük kell a harcosok történetét, legendáit, valamint látványos bemutatókat kell majd tartaniuk, és többnyire angolul elbeszélgetni az uta­zókkal. Mindezért havi közel 450 ezer forint fizetést is ajánl a tartomány vezetése. VR Népszerű lett Józsefváros BUDAPEST Évről évre több tu­rista érkezik a főváros Vili. ke­rületébe, Józsefváros megúju­ló közterei, a változatos kultu­rális programok ugyanis egyre nagyobb vonzerőt jelentenek. 2015-ben közel 355 ezer tu­rista érkezett, ez 11,4 száza­lékkal több, mint az azt meg­előző évben. A kerület ezzel az ország harmadik legkedvel­tebb célpontja, megelőve Sió­fokot, Hajdúszoboszlót és Hé­vízt. A vendégek döntő több­sége, mintegy 322 ezer fő kül­földről érkezett és átlag 2,5 éj­szakát töltött józsefvárosi szál­láshelyen. VR Saját szigetet bérelhet a Dunán BECS Különleges lehetőség várja a bécsieket és az oszt­rák fővárosba érkező turistá­kat: négy órára saját szige­tet is kibérelhetnek a Dunán. Igaz, nem konkrét földdara­bokról van szó, hanem külön­leges motoros csónakokról. Az alkalmatosságokon trópusi növények és napernyő is talál­ható. Egy-egy csónakon akár nyolcán is elférnek, de extra programként kérni lehet külön koncertet, valamint romanti­kus vacsorát is. VR Trópusi érzés a Dunán A kereszténység legnagyobb ünnepe közeleg, amikor emberek tömegei zarándokolnak Izrael csodás helyszíneire. Képzeletben tartson velük ön is! Sándor Adrienn Jeruzsálem, a vallás városa Felfedezését a siratófalnál érdemes kezdeni. A legkülön­félébb felekezetű emberek róják le itt a tiszteletüket, és helyezik el a fal réseiben kis cetlire írva a kívánságaikat. A hely atmoszférája varázslatos: az ember elhalkul a tö­megben, befelé fordul, és átgondolja, mi is fontos valójá­ban az életében. Az óvárosban tett kirándulás érdekfeszí­tő és megható: séta a via dolorosán, megállva a stációk­nál, ott lépdelve, ahol a keresztény vallás legjelentősebb alakja, Jézus Krisztus az utolsó útját megtette... Valóban magával ragadó élmény! Az utolsó stációknál a Szent Sír-templom áll, ahol megtekinthető a Golgota egy kőda­rabja, valamint Jézus sírfülkéje, feltámadásának színhe­lye is. Hat vallás közös tulajdona ez a kivételes hely! Ein Gedi Egy valódi oázis a sivatag­ban ez a kibuc, amelynek la­kói ma már elsősorban a tu­rizmusból élnek. Bővizű for­rás táplálja, a legkülönfé­lébb, a világ minden tájáról származó növények ennek, illetve az egyedi klímának köszönhetően a maguk tel­jességében pompáznak. Ér­dekesség továbbá, hogy szá­mos állatfaj is él a „minipa­radicsomban’;« Tel-Aviv, a pezsgő metropolis Izrael második legnagyobb vá­rosa gazdasági-kulturális köz­pont. A Földközi-tenger part­ján fekvő település pezsgő éj­szakai élettel várja a turistá­kat, nem véletlenül olyan nép­szerű a fiatalok körében. A ku­lináris élményekre vágyók ese­tében is remek úti célnak bizo­nyulhat: a padlizsános, humu­szos és halvás finomságok ra­bul ejtik az éhes látogatókat... Séta közben elő a fényképező­géppel! Az itt található Bauha­us stílusú építészeti remekek miatt a várost a világörökség részeként tartják nyilván. Maszada erődje, a hősiesség jelképe A zsidó történelem egyik fon­tos öröksége a Holt-tengertől néhány kilométerre található erőd, amelyet Nagy Heródes ki­rály építtetett i. e. 37. és 31. kö­zött. Miután a rómaiak elfog­lalták Jeruzsálemet, Maszada volt az utolsó pont, amit a he­lyiek még tartani tudtak. Ami­kor három évi ostrom után vé­gül feladni kényszerültek a har­cot, a rabszolgaság helyett in­kább a halált választották. Mire a rómaiak bevették az erődöt, már csak holttesteket talál­tak... Ezért lett az erőd a zsidók számára a hősiesség jelképe. Az izraeli katonai eskü egyik mondata is erre utal: „Maszada nem eshet el még egyszer!” Klímaváltozás és turisták pusztítják a világraszóló látványosságot Veszélyben a mesés Velence VELENCE Immár nem csak a klí­maváltozás és a mélyebben fek­vő részeket rendszeresen elön­tő „magas víz” fenyegeti Velen­cét, hanem az idegenforgalom is. Az Europa Nostra a héten tette közzé annak a hét euró­pai örökségvédelmi helyszínnek a ne­vét, amelyek az idei év legveszélyezte­tettebbjei. Ezek kö­zött van Velence is. A város megmentésére im­már a világhírű spanyol tenor, Plácido Domingo is felszólított. Az énekes videóüzenetében azt taglalta, hogy nem csak a növek­vő tengerszinttel van baj. Folya­matos pusztítást okoz az a szám­talan óceánjáró hajó is, amelyek a Szent Márk térhez érkeznek. Ezek ugyanis akkora hullámo­kat keltenek, amelyek veszélyez­tetik a lagúnát, segítve azt, hogy a világ egyik legnagyobb kultu­rális örökségét elnyelje a tenger. Velence egyéb­ként is süllyed, s ezt még mindig nem si­került megállíta­ni, pedig számta­lan terv született már rá. A természetes süllyedés évente mindössze egy millimé­ter körül van, de az emberi tevé­kenység erre ráerősít, így van­nak olyan esztendők, amikor a' város egyes részei majdnem egy centivel kerülnek lejjebb. VR A lagúnákat óceánjárók is pusztítják Jön a víz alatti idegenforgalom WASHINGTON Egyre extrémebb helyeket keresnek majd fel a legkülönösebb kalandokra éhe­ző turisták a jövőben. Szakem­berek szerint sokaknak már az űrturizmus sem lesz elegendő, ők az óceánok mélyét választ­ják célpontul. Tony Webb, a Planet Oce­an Underwater Hotel ügyveze­tő igazgatója az Egyesült Álla­mokban tavaly kapott szabadal­mat szállodájára. Eszerint egy 12 szobás luxus tengeralattjá­rót építene, amely a tengerfe­nék közelében úszik. Ugyan az eszköz minden kényelmet kielégítene, de igazi vonzereje nem csak a hatalmas ablakok­ban rejlik, ahonnan megfigyel­hető a lélegzetelállító vízi világ. Akárcsak az űrturizmus eseté­ben a Nemzetközi Űrállomás, úgy a vízalatti komplexum is al­kalmas lesz tudományos kuta­tásokra. Laborok és megfigyelő­állomások lennének az állomá­son, ahol elsősorban a korallzá­tonyok élővilágát tanulmányoz­hatnák és kutathatnák az ér­deklődő turisták. A korallzáto­nyok ugyanis vészesen pusz­tulnak, az ember azok 58 szá­zalékát veszélyezteti, s az arány az idő múltával csak emelked­ni fog, ha nem teszünk valamit. Éppen ezért az úszó szálloda be­vételeinek 10 százalékát az öt­letgazda ezen élőhelyek meg­óvására fordítaná. VR 4 * n ß\ gMpmpg

Next

/
Oldalképek
Tartalom