Somogyi Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-20 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 12. szám

2016. MÁRCIUS 20., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ y Buda-Pest és Krakkó a középkorban Ugye, mi jó barátok vagyunk? A Budapesti Történeti Múze­um és a Krakkói Várostörté­neti Múzeum Közös úton című kiállításán bemutatott tárgyi emlékek nagy része a városla­kók hétköznapjait, ünnepi al­kalmait és a királyi udvar em­lékeit tárja elénk. A nagyszá­mú régészeti leletanyag mel­lett középkori műtárgyakat, 3D-s mozit és maketteket is láthat a közönség július 24-ig a Budapesti Történeti Múze­um Vármúzeumában. Csejk Miklós BUDAPEST Ha egy vándor a kö­zépkorban Európa jeléntős vá­rosait keresné föl, akkor bizto­san köztük lenne Buda és Krak­kó, persze Nürnberg, Milánó és Róma mellett. Ráadásul temér­dek hasonlósággal szembesül­ne a két város látogatásakor. A Közös úton - Buda-Pest és Krakkó a középkorban című ki­állítás éppen a közös történelmi emlékeket és eseményeket ve­szi górcső alá. Aztán olyan sze­mélyiségeket is bemutat, akik mindkét település történetében fontos szerepet játszottak. Töb­bek között az Anjou és a Jagelló dinasztia egyes tagjait, Báthory István lengyel király és erdélyi fejedelmet, akik nem csak a két város, hanem a két nemzet tör­ténelmét is összekapcsolták. „Egymástól függetlenül vá­logattuk a tárgyakat, és ami­kor összejött a két gyűjtemény, akkor láttuk, hogy nagyon ha­sonló. Bár az azért lényeges kü­lönbség, hogy Krakkó jobban meg tudta őrizni a legendáit és a kincseit, mert Buda 1541 és 1686 közötti 145 évig tartó tö­rök hódoltság ideje alatt elvesz­tette azok jó részét. A legendák a lakosság nagy részének el­menekülése miatt vesztek el, a kincsek pedig a fosztogatá­sok okán” - mondta lapunknak a kiállítás egyik kurátora, Ben­da Judit. Kérdésünkre, mennyi­re keveredett ebben az időszak­ban a török és a magyar nép, Benda elmondta, hogy vegyes házasságokról a két nép házas­sági rendszerének mélyreható különbsége mellett szó sem le­hetett, sőt például külön rende­letet is hoztak abban a kérdés­ben, hogyha valaki török meg­szállás alatt él, attól még nem tarthat több feleséget. A kiállítás egyik különleges­sége, hogy 3D-s épületrekonst­A mai Budapest környéke a 10. század végétől vált igazán jelentőssé. Ekkor félig földbe vájt lakóházak, ritkábban föld- felszíni épületek, tárolóver­mek, kemencék álltak a terü­letén. A 12. század közepén Freisingi Ottó püspök leírása alapján a nomád életmód ha­gyatékaként a házak udvarán rukciós és rövid történelmi ani­mációs mozikat is láthat a kö­zönség. Vizuális képzeletün­ket makettek is inspirálják ar­ra, hogy minél jobban el tudjuk képzelni, milyen volt az élet Bu­dán és Krakkóban. A kurátortól megtudta lapunk azt is, hogy a kiállítás elején egy külön foglal­koztató helyiségben a legfiata­labbak eljátszhatják, hogy a kö­zépkorban vannak, és Budától Krakkóig milyen viszontagsá­gok érnek egy utazót. Segítők­kel és akadályozó emberekkel egyaránt lehet találkozni a sze­repjáték során, az ismeretek el­mélyítésében és a játék kaland­jában pedig szakértő múzeum- pedagógusok vezetik a gyere­keket. „A kiállítás ötlete három év­vel ezelőtt fogalmazódott meg, és egy év folyamatos munka után jött létre” - magyarázta Benda miközben éppen Jagelló László pápától kapott díszkard­még ezidőtájt is felállították a sátrakat. Az ország középső te­rületének, tehát a hegy- és sík­vidék találkozásánál, a dunai átkelők mentén kialakuló tele­pülést a középkor korai szaka­szában Budának nevezték el, amelynek déli határa egészen a mai budai Várhegy középső részéig húzódott. ja mellett haladtunk el. Jagelló Izabella evőeszközeit, sótartóját is megnéztük, de az egyik leg­érdekesebb Báthory István ét­készlete volt a hétköznapi tár­gyak kategóriában. Megkérdez­tük a kurátort, miért néznek ki az evőeszközök nyelei úgy, mint a faágak, vagyis miért göcsör- tösek. Benda elmondta, hogy azért, mert megcsiszolt tengeri korallból készültek. „Ezeket a formákat a természet alakítot­ta” - tette hozzá a kurátor. „A lengyel oldalon is nagyon sok, hazánkban sosem látott ér­dekes és értékes relikviát lát­hatunk. Kiemelném az egyik kedvencemet, III. Nagy Káz- mér szobrát, amelynek erede­tije 1380 körül Krakkóban ké­szült, mi most az 1949-ben el­készített másolatát láthatjuk” - mondta Benda. „A kiállítás összeállításánál egyrészt az a cél vezérelt ben­nünket, hogy a tárlat a lehető legnagyobb mértékben tükröz­ze a városok történelmét és mű­vészetét, másrészt pedig ritkán, vagy eddig sohasem bemutatott tárgyakat is láthasson a nagy- közönség” - mondta végül Ben­da Judit. Amint a tárlat címe is jelzi, mintha csak két, egymás­hoz közel vezető utat követnénk a bejárás során, amelyek időn­ként' találkoznak, máskor pe­dig eltávolodnak egymástól. A kiállítás vezérfonala e közös út mentén halad. HÍREK Michelle Obama és a „lányok himnusza” LONDON Az amerikai first lady, Michelle Obama fel­kérésére Missy Elliott, Kelly Clarkson és Kelly Rowland is közreműködött „a lá­nyok himnuszának" felvé- ■ telén, amellyel Barack Oba­ma elnök felesége arra hív­ja fel a figyelmet, hogy a ser­dülő lányok közül minél töb­ben tanulhassanak világ­szerte. A This Is For My Girls (Lányaimnak) című számot Diane Waren írta. MW Újraforgatták a Ben Hurt HOLLYWOOD Készül a filmtör­ténet egyik legnagyobb klasz- szikusának, a minden hús- vétkor kötelezően levetített Ben Húrnak a remake-je. A főszerepet a klasszikus Ben Húrban Charlton Heston ala­kította, az újraforgatott verzi­óban a szintén sármos Jack Huston játssza. Az új mozit Timur Bekmambetov rende­zi, Huston mellett Toby Keb- bell és Morgan Freeman is feltűnik benne. A bemutató augusztusban lesz. MW Rihanna is jön a Sziget fesztiválra BUDAPEST Napjaink könnyű­zenei életének egyik legna­gyobb sztárja, Rihanna ad koncertet augusztus 11-én Budapesten, a Sziget feszti­vál nulladik napján. A barba­dosi születésű 28 éves éne­kesnő legfrissebb, sorrend­ben nyolcadik lemeze, az év elején megjelent Anti anya­gát Észak-Amerika legna­gyobb stadionjai és arénái után exkluzív fesztiválkon­cert keretében mutatja be a Szigeten. Rihanna eddig több mint 54 millió albumot adott el világszerte, kislemezekből pedig 210 milliót. MW Augusztus 11-én láthatjuk A Krak névhez tartozó hely Krakkó neve valamilyen, a Krak névhez tartozó dolgot, il­letve helyet jelöl. A város ke­letkezése a 8. századra tehe­tő, 1000-től kezdődően pedig püspöki központ lett. Itt épült fel a kora középkori Lengyel- ország legnagyobb palota- és egyházi épületekből álló együt­tese. A település-együttes ko­ronája a Wawel hegyen épült vár volt, amelynek északi lábá­nál feküdt az Okól nevű, erődí­tett váraljai település. A mai Ó- város területén nyitott szerke­zetű települések egészítették ki a korabeli összképet. Krak­kót ekkor gyorsan fejlődő kéz­művesség, kereskedelem, vi­rágzó szellemi élet jellemezte. Hegy- és síkvidék találkozásánál Pintér Béla rendezésére hónapokra előre elkeltek a jegyek A bajnokot megfojtja győzelme BUDAPEST Pintér Béla első kő­színházi rendezése, A bajnok tegnap óta látható a Katona Jó­zsef Színházban. A színdarab Puccini A köpeny című ope­rájának és más műveinek fel- használásával készült, Kémén- czy Antal zenei vezetésével. So­kak szerint az évtized legjelen­tősebb hazai színdarabja került a nézők elé. A jegyek márhóna- pokra előre elkeltek, a szakmai közönség és újságírók előtt zaj­ló nyilvános főpróba után hosz- szú vastapssal ünnepelte a kö­zönség a magyar politikai való­ságról szóló, tűpontos társada­lomkritikát megfogalmazó ren­dező egyik leghumorosabb, leg­szellemesebb színdarabját. Pintér Béla azért vállalta el a színház igazgatójának, Máté Gábornak a felkérését a rende­zésre, mert az operát hallgatva egyszer csak eszébe jutott, ho­gyan lehetne átírni úgy, hogy meghökkentően eredetivé, ak­tuálissá váljon a mű. A rendező szerint a fennkölt zene és a pro­fán tartalom kontrasztja szin­te állandó humorforrást jelent, a megrendítő mozzanatok is át- élhetőbbek a természetes meg­szólalásokkal. A Parasztoperá­tól kezdve a Tündöklő közép­szerig az opera, az énekbeszéd szerves része Pintér darabjai­nak, aki Puccinit érzi a „legtö­ményebb” és hozzá legközelebb álló operaszerzőnek. Csejk M. Pintér Béla képi megjelenítése is magával ragadja a néző Remek rövidfilmek a 4. Friss Húson BUDAPEST A 4. Friss Hús Bu­dapest Nemzetközi Rövidfilm­fesztivál magyar programjá­ba összesen 30 filmet válogat­tak be, amelyeket március 30. és április 3. között láthatnak a nézők. A közönség itt láthatja először Bucsi Réka új, LOVE cí­mű animációs filmjét, amely­nek világpremierje a Berlina- lén volt. A korábbi rövidfilmjei­vel nagy sikereket arató Kárpá­ti György Mór Gólyatábor című munkája szintén itt mutatko­zik be, csakúgy, mint Fabrici- us Gábor új filmje, a Dialogue. A nemzetközi versenyprog­ram három blokkjának váloga­tásában olyan filmek szerepel­nek, mint az idén februárban Oscar-díjat nyert Stutterer (Da­dogó) vagy a legutóbbi Európa Filmdíj győztese, a horvát Pic­nic (Piknik) című film, de be­kerültek a válogatásba olyan alkotások is, amelyek a Sun­dance, a Berlinale vagy a Can- nes-i Filmfesztivál hivatalos programjaiban versenyeztek. A tavalyi programszerkesztés alapján az animációs és az élő szereplős filmek idén is közös blokkokban, de külön kategóri­ában versenyeznek. A fesztivál záróünnepségén három fődíjat osztanak ki: a legjobb magyar élő szereplős, a legjobb magyar animációs, és a legjobb nem­zetközi élő szereplős/animáci- ós filmnek járó díjat. MW

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom