Somogyi Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
2016-03-19 / 66. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2016. MÁRCIUS 19., SZOMBAT Hagyományos iskola vagy Másik Iskola: érvek és ellenérvek a Prezi alapítójától Alkalmazkodj a változásokhoz! Tanulási és alkalmazkodóképesség a változásokhoz és egyfajta autonómia, ami szabaddá tesz. Ha tehetné, ilyen tulajdonságokkal vértezné föl gyermekét Halá- csy Péter, a Prezi egyik alapítója, aki a közelmúltban a „Másik Iskola”, Kaposvár első magániskolájának alapítói meghívására tartott előadást Kaposváron Hagyományos iskola vagy Másik Iskola? címmel. Márkus Kata kata.markus@mediaworks.hu- A közelmúltbeli budapesti pedagógustüntetések tükrében egyértelmű, hogy számos szülő, pedagógus mást szeretne, másfajta oktatást, másfajta iskolát. Például az Önök „Másik Iskoláját”?- Például. De tudni kell, hogy a másik iskolák nyolcvan százalékban működnek csak egyformán, így majd a kaposvári is, húsz százalék az, amit nem szabad uniformizálni. Ez a nyolcvan százalék az, hogy odafigyelünk a gyerekek egyéni fejlődésére, s mivel a gyerekek különbözőek, ezért különbözően is bánunk velük.- S a fennmaradó húsz százalék?- Nagyon sok minden változhat egy iskolában attól kezdve, hogy hányra érkeznek be a gyerekek, egészen odáig, hogy mennyire hangsúlyos, mondjuk, a kreativitás, az ének vagy a rajz oktatása. S ezenfelül persze a tanár személyisége is soksok különbözőséget hoz az oktatásba.- Melyek a legfontosabb alapelvek, amelyek alapján a másik iskolák működnek?- A jelenleginél jóval nagyobb autonómiát kell adni a tanároknak, bízniuk kell a tanárokban a szülőknek. A másik az egyénre szabott haladás fontossága. A harmadik pedig- amit a gyógypedagógusok kiválóan tudnak -, hogy az egyéni fejlődés sokkal fontosabb annál, mint hogy egy standardhoz képest hogyan teljesít a gyerek. Az a lényeg, hogy adott gyerek mit tanult meg, s nem az, hogy a másik, a harmadik mit tanult, s hogy ezt összehasonlítsuk.- Budapesten már működnek másik iskolák, milyen tapasztalatokat hasznosíthatnak az induló kaposváriban?- Eddig két iskolában 35 gyerek tanul ilyen módszerrel, s szeptembertől plusz ötvenhat gyerek lép be a rendszerbe. Három-hat éves gyerekek járnak a csoportokba.- S már ennyi idősen tanulnak?- Azt hiszem, az én gyerekem a születése másnapján elkezdett tanulni. Mert hát mi is a tanulás definíciója? A NAT által lefektetett kompetenciák osztályteremben, szinkronizál- tan való elsajátítása? Vagy a saját képességek fejlesztése? Szóval igen, tanulnak.- A most induló alternatív iskolákból mikorra lehet annyi, hogy az már érezhető legyen a mai magyar oktatáson?- Az első alternatív iskola, a Budapesti Köz- gazdasági Gimnázium 1988-ban indult, s mára már van néhány száz alternatív iskola az országban. Szerintem ezeknek nagyon nagy hatásuk van az oktatásra. Nem kell, hogy nagyon sok gyerek járjon oda, ha nagyon hangosan beszélnek az iskoláról. Ma bizonyított tény, hogy a tankötelezettek hét százaléka jár alternatív iskolákba, s erre már nem lehet mondani azt, amit korábban, hogy ezeket nem lehet rendszerben működtetni. Egyébként ami ma hazánkban történik, az nem egyedi. A tanártüntetések témája ugyanaz az USA-ban vagy Svédországban, s ez abból adódik, hogy 200 évvel ezelőtt csináltunk egy rendszert, ami működőképes volt arra, hogy az írástudást elterjesszük 70-80 százalékra. Akkor és abban hatékony volt, csak már tudjuk, hogy manapság másként kell szervezni az oktatást.- Szóval időben mikor érzékelhetjük a változást?- Ez azon múlik, hány szülő gondolja komolyan, hogy másra van szükség. Ha a szülők, a tanárok és a kormányok már nem arról beszélnek majd, hogy mit ne csináljunk az oktatásban, hanem arról, hogyan lehetne változtatni, akkor elég gyorsan tudnak nagy változások történni. Amikor én egyetemre jártam, 13 éve, még dohányozhattak az oktatók óra alatt. Ma már ez elképzelhetetlen. Tíz év alatt teljesen más lehet az oktatási rendszer is, ha azt tényleg akarjuk.- Mert számomra a legnagyobb kérdés az alternatív iskolákkal kapcsolatosan: előbb-utóbb kikerül a gyerek a normál oktatásba, na akkor mi van?- Tényleg van itt egy nagy kérdés: kell-e autoriter (olyan személyiség, aki azt hiszi, hogy az általa képviselt magatartás az egyetlen elfogadható, amivel megértethető, hogyan működik a világ - a szerk.) tanár és néhány adag megszégyenítés ahhoz, hogy az ember felnőttkorában asz- szertív személyiségként (kellő határozottsággal, ám a környezetével összhangban igyekszik elérni céljait; van önbizalma, határozott, de erőt nem alkalmaz, együttműködő - a szerk.) tudjon autoriter portásokkal viselkedni? Száz évvel ezelőtt a tudás sokkal statikusabb volt, ám manapság nagyon tud változni, hogy mit hogyan kell csinálni. Ha választhatnék két képességet a gyermekemnek, akkor az a tanulási képesség és az adaptivitás lenne. Mert ha majd kikerül a nagybetűs életbe, akkor ki fog egy olyan világban jobban érvényesülni, ahol a munkahelyek fele át fog alakulni 30 éven belül, mert a számítógépek el fogják venni a munkahelyeket? Nyilván azok, akik jobban tudnak a változásokhoz alkalmazkodni. S ezekben az iskolákban, ahol egyénileg haladnak, a társas képességek is jobban tudnak fejlődni. Én a kreatív iparágban dolgozom, s ott is ez a legfőbb képesség. A mi társadalmunk arra épült a szüléink korában, hogy 20-30 éven keresztül egy munkahelyen dolgozunk. Amikor én elkezdtem dolgozni, akkor arra épült, hogy három-öt évente új munkahelyem lesz. Ma meg arról beszélünk, hogy háromöt évente új szakmánk lesz.- Az alternatív oktatás ellenzői gyakran azzal érvelnek, hogy az ott tanuló gyerekek nem jutnak be a jó egyetemekre.- A egyetemek arra vannak kitalálva, azt hirdetik, ha jó egyetemet végzel, jó munkahelyed lesz magas fizetéssel. Ezért tudnak magas díjakat szedni. De ezt én most borítékolom, hogy ez nem fog így maradni. Egyre több nagy cég mondja, hogy nem foglalkozom azzal, milyen diploma van a zsebedben. Nem biztos tehát, hogy be kell kerülni jó egyetemre, s már az érettségire se kell úgy készülni, mint korábban.- Egyelőre ez még ördögtől való kijelentésnek tűnik. Nem fontos az érettségi?- Én azt nem mondom, hogy nem fontos, hogy nem kell. Én azt mondom, hogy ma az oktatás az érettségire készít föl, pedig nem arra kellene. Azt mondom, ha az én gyerekem valamiben ambiciózus és nagyon akarja csinálni, s e között valamint az érettségi között kellene választania, akkor arra fogom bátorítani, hogy keresd az ambíciódat, mert az érettségit bárki meg tudja csinálni.- Mikor döntöttek úgy, hogy az Önök gyereke másik iskolába jár majd?- Elkezdtünk utánajárni, és láttuk, hogy hosszú sorok állnak az alternatív iskolákban. S ha ez így van, akkor biztosan van rá igény. Én meg nem szeretek várni, másrészt az szerintem nem ér pontot, hogy ha tehetjük, beíratjuk a gyereket egy drága magániskolába. Szerintem az ér pontot, hogy akkor csináljunk egy iskolát, ahova más is hozhatja a gyerekét, ha akarja. Az pedig tény, hogy az elmúlt három évben csaknem megháromszorozódott az alternatív iskolák iránti igény, a jelentkezők száma. Persze erről a jelenlegi oktatás is tehet.- Már nyugodt, ami a gyereke jövőjét illeti?- Dehogy. Az a missziónk, hogy 2040-re nőjön föl egy boldog generáció. Ilyenkor szokták kérdezni, ha mindenki boldog, akkor ki fog dolgozni? Ám a boldogság mindenkinek a saját felelőssége, és egy kicsit képesség is. Azt szoktam mondani, hogy minden nap jobb, de soha nem a legjobb. Messze vannak még a dolgok az ideálistól, igaz, azt sose fogjuk elérni, mert változik a világ. A lényeg az, hogy ezen a héten jobban csináljuk a dolgokat, mint ahogy a múlt héten csináltuk. Hétköznapi emberek nem hétköznapi alkotásokon Sejteti a lelket a vásznon KAPOSVÁR Bács Emese festőművész a figurái karakterén át csak sejteti a hétköznapi emberek, az egyszerű járókelők lelkét az alkotásaiban. A nézőt is arra biztatja: keresse és lássa meg az embert a jelenségek, tények, teóriák mögött. Egy turista Budapesten címmel nyílt kiállítása a kaposvári Vaszary Képtárban. A tárlat május 8-ig látogatható. K. G. Életre kelt a papír a múzeumban Barcs Színeket és vidámságot hoz az emberek életébe origami alkotásaival Kampf Klaudia Ildikó, akinek mintegy 70 alkotásából pénteken nyílt kiállítás a Barcson. Hattyúk, repülőgép, motorbicikli, óriáskígyó, teáskanna, lámpás is került a számos, színes kusudama virág közé. Ahogy azt a barcsi tárlat is megmutatta: egy-egy origami többszáz, de akár többezer darabból is készülhet. Kampf Klaudia a technikát autodidakta módon, gyerekekkel töltött kézműves foglalkozásokon tanulta. Ma is a világháló segítségével választja ki azokat a formákat, amiket később papírba önt. Elmondta: némelyik akár egy nap alatt, más alkotások több mint egy hét alatt készülnek. Elhangzott az is, hogy a félig játék, félig művészet ori- gamit a tudomány is alkalmazza. Többek közt az építő- és autóiparban, az űrkutatásban, az egészségügyben és az oktatásban. J. G. A legtöbb óvodás ingyen étkezhet BARCS A legtöbb barcsi óvodás ingyen jut naponta háromszor étkezéshez - derült ki Barcs Város Képviselő-testületének legutóbbi ülésén. A 310 gyerekből csupán 32 szülője fizet étkezési térítési díjat. A többiek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak, három vagy több gyermeket nevelnek, az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a minimálbér 130 százalékát. Az élelmezési nyersanyag normák a testület döntése értelmében 15 százalékkal emelkednek. így a jelenlegi, tízórait, ebédet és uzsonnát is magában foglaló 242 forintos térítési díj április elsejétől 278 forintra módosul. J. G.
