Somogyi Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-18 / 65. szám

2016. MÁRCIUS 18., PENTEK KITEKINTŐ 15 A magyar emberek nagyon tehetségesek, a gyerekek pedig elképesztően Gyűlöli a kamut, a hazugságot Horgas Eszter világhírű fu­volaművész volt a vendége a Wojtyla központnak, ahol részt vett az ebédosztás­ban, és természetesen ízelí­tőt adott virtuóz fuvolajáté­kából is. Mihályka Gyula , gyula.mihalyka@mediaworks.hu A tizennyolc éves korában már világsztárokkal fellé­pő, most ötvenéves művész­nő meglepődött az első kérdé­sen: jelent-e előnyt pályáján a szépsége? - Persze, a színpa­don nemcsak azt képviseli az ember, hogy miként játszik, hanem azt is, miként néz ki. A televízióról nem is beszélve - válaszolta. Tavaly az egyik kereske­delmi csatornán zsűritag volt Horgas Eszter, a tehetség­kutató alaposan felbolygat­ta amúgy is mozgalmas éle­tét. A bulvárlapok címlapjai­ra is felkerült, ami nem töltöt­te el nagy boldogsággal. Má­ig furcsa neki, hogy nehezen megy közértbe vagy az utcá­ra, mert megrohanják az em­berek, olyanok is, akik eddig zenei tevékenységéről nem is hallottak.- Gyűlölöm a hazugságot, gyűlölöm a kamut! - mondta Horgas Eszter. Az elmúlt idő­szakban olyan hírek jelentek meg a bulvársajtóban, hogy életmentő műtétet hajtottak i Horgas Eszter elhozta mesterhangszerét is, fuvolajátékával ámulatba ejtette a Wojtyla sorközösség tagjait író a sok hasonló tévémű­sor kapcsán arról is faggat­ta a művésznőt, hogy valójá­ban mennyi tehetség van ha­zánkban. A művésznő sze­rint a gyerekek között meg­döbbentően sok. De nem csak művészi képességek­re kell gondolni, az élet leg­különfélébb területein a ma­gyar emberek nagyon tehet­ségesek, a gyerekek pedig elképesztően. A kérdés az, hogy a tehetségére rátalál-e az ember, mert ha igen, ak­kor a sorsa is egész másként alakul.- A tévés tehetségkutató­ban probléma volt, hogy a műsor szempontjai szerint szelektáltak. A háromhetes válogató alatt a zsűri hatszáz produkcióból kilencvenre mondott igent. Ebből a szer­kesztők csak negyvenet mu­tattak meg, nagy tehetségek nem kerülhettek adásba. Egy 13 éves kislányon segítettem, gyönyörűen zongorázott, énekelt, táncolt, ösztöndíjat adtam neki, azóta tündér ke­resztanyunak hív - mondta el Horgas Eszter. Kérdésre válaszolva a ven­dég szólt az elborzasztó pro­dukciókról is, melyek kép­ernyőre kerülésükhöz nem volt köze. Szerinte nagy né­zettséget lehet elérni iga­zi értékekkel is. Számára az nem érték, hogy két férfi egy nőt a bőrénél fogva egy szer­kezettel felhúz és folyik a vér a nejlonnal letakart színpad­ra. Ettől sokkot is kapott. A Wojtyla házban hagyo­mányos kérdés minden ven­déghez, hogy életük nehéz szakaszaiból hogyan sike­rült kilábalniuk. - Amikor elváltam, egy hét hónapos és egy hétéves kislánnyal ma­radtam. A róluk való gon­doskodás segített át a válsá­gon. Volt olyan is, hogy az Er­kel Színházban való koncert­jeim előtt ellopták a mester­hangszeremet, ami nagyon megviselt. De több mint száz emberrel kellett kiállnom a színpadra, nem tehettem meg velük, hogy nem lépek fel - mondta Horgas Eszter, aki nagyon fontosnak nevez­te a válságok leküzdésében a hitet is. végre rajtam. Anyukámat sír­va hívták tanítványaim, hogy úristen, mi történt a tanárnő­vel? A dolog igazságmorzsája annyi, hogy nyolc évvel ezelőtt jelent meg saját könyvem. Eb­ben leírtam, hogy 2007-ben ki kellett, venni az epémet. Men­tünk egy nagy turnéra, és azt javasolták az orvosok, ne vár­juk meg, míg ott begyullad, inkább essünk túl rajta. Most ez úgy jelent meg, mintha teg­nap történt volna. A Wojtyla sorsközösség előtt Borzák Tibor újság­Horgas Eszter igen komoly va­gyont örökölt. Erről a művész­nő így beszélt: - Az elhunyt ze­neszerző, zongoraművész Vü­kén Györgynek se rokona, se felesége, se senkije nem vol­tam, egyszerűen csak a mun­katársa. Azt gondoltam, örök­sége nem engem és gyereke­imet illeti, nekik is meg van mindenük. Ezért a pénzt arra használom, hogy tehetséges gyerekeknek veszek hangsze­reket. kurzusokat rendezek ne­kik es segítek, ahol tudok. Nemcsak egy darab vasat vásároltak, hanem az üzemeltetéséhez szükséges svéd mentalitást is Tíz év alatt közel 14 ezer repült óra Gripenekkel Tíz éve, 2006 márciusában érkeztek az első Gripenek a kecskeméti MH 59. Szent- györgyi Dezső Repülőbázis­ra. Az évforduló alkalmá­ból tartottak ünnepséget a reptéren. Ha nem is az ösz- szeset, de tíz Gripent köte­lékben repülve láthattak a résztvevők. Hraskó István istvan.hrasko@mediaworks.hu 2006. március 21-én a két két­üléses és három együléses Gripen landolt Kecskeméten, októberben érkezett még hat együléses, végül a maradék három együléses 2007 de­cemberében szállt le a repülő­bázisra. Az ünnepi rendezvényen részt vett Niclas Trouvé, Svéd­ország magyarországi nagykö­vete, valamint a svéd SAAB és a svéd védelmi beszerzési hi­vatal képviselői is. Vargha Ta­más, a Honvédelmi Miniszté­rium parlamenti államtitkára kijelentette: a Gripenek had­rendbe állításának tizedik év­fordulójára tartott ünnepség egyben a magyar pilóták szol­gálata előtti tiszteletátadás is.- Az elmúlt négy hónapban úgy vállaltunk felelősséget Lettország, Észtország és Lit­vánia légtérvédelméért, hogy egyidejűleg teljesítettük a bal­ti országok és Szlovénia lég­terének ellenőrzését és védel­mét, ezért büszkén mondhat­juk: Magyarország mindent megtesz a saját polgárai és az > > > Az ünnepség után tíz Gripen szállt fel és repült kötelékben Asztalos István alezredes vezetésével > európai polgárok védelmében is. így a légtérrendészeti fel­adatok ellátásával hazánk be­lépett azon NATG-tagállamok közé, amelyek képesek a légi­erejüket az országhatáron túl is alkalmazni - mondta az ál­lamtitkár, emlékeztetve: 2019- ben ismét négy hónapos balti­kumi kiküldetés vár a magyar pilótákra és műszakiakra.- A mai napig érvényes szlo­genem, hogy ezzel a repülő­géppel nemcsak egy darab va­sat vásároltunk Svédország­tól, hanem azt a mentalitást is, ami ennek a repülőgépnek az üzemeltetéséhez kell - hang­súlyozta Ugrik Csaba dandár- tábornok, a bázis parancsno­ka az újságíróknak adott in­terjújában. Az elmúlt tíz év feladatai közül kiemelte a ta­valyi baltikumi légtérrendé­szeti szerepvállalást, a ma­gyarok munkájával ugyanis a Az évfordulón két gép mínusz Az ünnepség után tíz Gripen szállt fel és repült kötelék­ben Asztalos István alezre­des vezetésével. Magyaror­szág egyébként 14 Gripent lí­zingel a svéd féltől. Az összes már csak azért sem tudott pénteken levegőbe emelked­ni, mert kettő - mint emléke­zetes - tavaly összetört, leg­alább egy gépnek pedig állan­dóan készenlétben kell len nie egy esetleges éles riasz­tás esetére. Ugrik Csaba szerint óriási előrelépés volt a svéd gépek érkezése visszajelzések szerint „a NA­TO tagországai teljesen meg voltak elégedve”. Hozzátette: január 1-jétől a visegrádi né­gyek EU-harccsoportjában a Gripenek a szárazföldi erők közvetlen légitámogatását ad­ják, ami ismét egy teljesen új feladatot jelent. Ugrik Csaba szerint a ma­gyar légierő számára óriási előrelépés volt a harmadik ge­nerációs orosz MIG-29-esek után a negyedik generáci­ós, több célú - vadász, táma­dó, felderítő - svéd gépek ér­kezése. Mint kérdésünkre el­mondta, eddig összesen 39 pi­lóta és 155 technikus lett ki­képezve a Gripenre (persze nem mindegyikük van már a pályán, más beosztásba helye­zés vagy nyugdíjazás miatt). A Gripenekkel a magyarok kö­zel 14 ezer órát repültek, kö­rülbelül száz hazai és külföl­di gyakorlaton és 75 repülőna­pon, bemutatón vettek részt. Kezdetben a kecskeméti svéd támogatócsoport létszáma ló fő volt, mára ez két főre csök­kent, de ahogy Ugrik Csaba fo­galmazott: a gyár (a SAAB) és a svéd beszerzési hivatal nem engedi el a kezüket, tovább­ra is az ő kooperációjukra van szükség anyagellatás ügyé­ben, de a rendelést már a ma­gyar fél intézi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom