Somogyi Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-02 / 52. szám

2016. MÁRCIUS 2., SZERDA KITEKINTŐ .11 Grecsó Krisztiánt nem terheli a népszerűség, szívesen mesél olvasóinak Küzd a „lelki öregedés” ellen Fiatalos és laza, mégis ra­gaszkodik múltjához és a szülei értékeinek továbbörö- kítéséhez. Sokak kedven­ce, Grecsó Krisztián min­den beszélgetés alkalmá­val beavatja közönségét va­lami ismeretlenbe, életének egy-egy kedves pillanatába. Juhász Henrietta henrietta.juhasz@mediaworks'hu Grecsó Krisztián író szívesen találkozik olvasóival. Molnár Ferenccel, beszélgetőtársával természetesen megvitatták a Jelmezbál című családregénye születésének körülményeit is. Az író elárulta közönségének, hogy sokszor merül el az ottho­ni fényképalbumokban és a ré­gi iratokban. Nemrégiben pe­dig egy nagyon különleges pa­pírra bukkant: dédnagyapja le­szerelési dokumentumait talál­ta meg. Amikor erről a hírről beszá­molt a legszélesebb nyilvános­ság előtt, az internetes közös­ségi oldalon is, egy levél érke­zett hozzá válaszul az erdélyi Csíkszeredából: a rég elfeledett rokonok jelentkeztek, s még egy képet is küldtek, melynek köszönhetően Grecsó Kriszti­án édesanyja láthatta a nagy­apját. Ezek a családi esemé­nyek, az emberek, akikkel éle­te során találkozik, mind-mind ihletik művei keletkezésekor. Molnár Ferenc kérdésé­re, hogy miért fontos számá­ra a mese, Grecsó Krisztián elmondta, szerinte a mese se­gít feldolgozni mindent, amit a hétköznapokban képtelenség.- Ahhoz, hogy elviseljem sa­ját magam, látnom kell a saját történetszerűségem. Gondol­junk csak bele, hogy valójában a pszichológusok is így próbál­nak meg segíteni az embere­ken: hallgatnak, a páciens pe­dig mesél. Elárulta, véleménye szerint mennyire fontos szerepe van a családnak - ahol mindenki fő­szereplő -, hiszen segítenek az emlékezésben, sokszor pedig a fájdalom elengedésében is.- A Megyek utánad című könyvem például egye­bek mellett arról szól, hogyan ta­nulunk meg sze­retni - mondta, majd később ki­emelte: nagyon fontos, hogy ő maga sose íródjon bele a történetek­be, ahogy fogalma­zott: más kontójá­ra játszik. Az irodal­mi est nép­szerű vendége m e - sélt arról is, mi következ­Visszakereshető vizuálisan minden, sugároznunk kell ki­felé - osztotta meg közönségé­vel véleményét a fiatal író. Ezt követően Molnár Ferenc az ön­életrajzokról is kérdezte, Gre­csó Krisztián pedig a szókere­sés után - mellyel szintén fo­kozta az est hangulatát -, min­den alkalommal egyenes és konkrét válaszokat adott. Be­avatta olvasóit abba is, milyen élményekkel gazdagodott már az Élet és Irodalomnál, ahol szerkesztő, ahogy abba is, mi­Grecsó Krisztián örömmel tesz eleget a kérésnek: szívesen talál­kozik olvasóival, mesél életéről hét abból, hogy a művészet de­mokratizálódott.- Életünk szinte állandóan rögzített, sokan vezetnek pél­dául blogot, amibe bárki be­leolvashat, ___aki r átalál. ért fontos számára Móricz Zsigmond személye és mun­kássága.- Nézzük csak meg, mennyi­re izgalmas és őszinte volt ez az ember. Olyan dolgokat csi­nált, amikről még nem hallott a világ. Eladta például a nász- útját: tudósított róla, persze a naplói és a tudósítások között ég és föld a különbség - mond­ta el észrevételeit. Természetesen szóba került a Rájátszás is: Grecsó szerint a verseskötet sajnos eltűnő­ben van, s manapság jobban él a vers, ha szavalják vagy éneklik, előadják őket. (A Rá­játszásban a magyar pop-rock szcéna legismer­tebb alakjai és kortárs költők írják át egymás műveit, hogy slágereket hoz­zanak létre. Az alkotói folyamat­ban a költők új szövegeket írnak a zenészek ismert dalaihoz, a zené­szek pedig megzené­sítik a poéták egy-egy versét.)- A manapság nagyon di­vatos slam poetry is tökélete­sen alkalmas, a fiatalok na­gyon kedvelik, ám azt ke­vesen tudják, hogy valójá­ban ez az egyik legősibb ta­lálmány a földön. A Ráját­t szás számunkra nem marke­ting, egyszerűen csak így lát­juk: a verseknek most itt van a helye - tette hozzá. Testvé­re, Grecsó Zoltán, táncművész is közreműködik a versek ér­telmezésében, elősegíti, hogy minden ilyen est különleges és egyedi legyen. A „lelki örege­dés” mellett szóba került az is: az író szerint akkor vész el az ifjúság, ha már eltűnnek a ré­gi barátok. Az elmaradhatatlan felolva­sás után életének apró mozza­natairól is nyilatkozott.- A budapesti Lehel piacra járok vásárolni, ez az egyetlen igazi piac maradt meg szerin­tem - árulta el. - Olykor-oly­kor a közeli sörözőbe is beté­rek, természetesen szigorúan csak a történetekért. Itt talál­koztam össze egyszer Tandori Dezsővel - említette meg, majd elárulta, a találkozás és beszél­getésük is újabb gondolatokat indítottak el benne. A szabad­ság szó hallatán a svédországi utazásra emlékezett, és azokra az emberekre, akik nem szo­rongtak.- Manapság már születé­sünk pillanatától szorongunk valami miatt - utalt ezzel ar­ra, miért nem teljes a szabad­ságunk. Grecsó Krisztián nem akar elszakadni múltjától, sőt vallja, igazából ez a dolgunk, hogy újrateremtsük a szüléink életét. Világszerte elérhetővé váltak a közösségi oldal vadonatúj reakciógombjai Focimeccsnyi idő a Facebookon Nagyjából 90 percet, azaz egy futballmérkőzésnek megfelelő időt tölt el min­den áldott nap a világ leg­nagyobb közösségi oldalán az átlagos magyar felhasz­náló, de hét végén valami­vel hosszabb ez az idő - de­rül ki az MTE felméréséből. Kapcsolódó hír még, hogy a közösségi oldalon mostan­tól szívecskékkel is dobálóz­hatunk. Gécs Dániel daniel.gecs@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Átlagosan na­pi 86 percet tölt a világ legna­gyobb taglétszámú közösségi oldalán az átlagos magyar fel­használó. Hétköznap pár perc­cel rövidebb, hétvégén valami­vel hosszabb ez az idő - tudha­tó meg a Magyar Tartalomszol­gáltatók Egyesülete (MTE) ál­tal megrendelt kutatás összeg­zéséből. A kutatás során félezer, 18 és 49 éves kor közötti felhasz­nálót kérdeztek meg, a minta nem, kor, lakóhely és végzettség szerint leképezi az ország lakos­ságának e csoportját.- A web 2.0 megjelenésével a közösségi oldalak folyama­tosan népszerűsödtek. Amíg nemzetközileg a MySpace hó­dított, addig Magyarországon itt volt az iWiW és a MyVIR Az előbbi valamiért egy „hiva­talosabb” csatorna volt, míg az utóbbin inkább a fiatalok „él­tek”. Viszont azt hiszem, a Fa­A közösségi oldalt 100-ból 49-en használják kommuni­kációra, 43-an szórakozásra, 40-en tájékozódásra. A leg­népszerűbb bejegyzések kö­zött 66 százalék a vicces tar­talmakat említette, a zenét 55, a tudományos-technikai közléseket 45 százalék jelöl­te meg.- A Facebook, mondhatni, átvette egy RSS-olvasó szere­pét. Viszont rám is igaz az, ami a nagy többségre; nagyon ke­vés hír az, amire rá is kattintok, a megjelenő képekből és a rövid leírásokból kapkodom össze az információkat. A munkám mi­att muszáj ez a gyors „adatfel­dolgozás”, hogy minél több re­leváns tartalmat tudjak össze­gyűjteni - tette hozzá Sebes- tény Csilla. A Facebook tegnap világszer­te bekapcsolta vadonatúj re­akciógombjait, amelyek első­sorban az emberi reakciókat hivatottak minél realisztiku­sabb módon visszaadni: a kis „arcok' az adott érzelemnek megfelelően animációt is le­játszanak, például rázzák a fe­jüket, tátognak vagy éppen el­pirulnak. A változás erejét jól mutatja, hogy a Facebook csa­pata nagyjából egy évig dolgo­zott az emberi reakciók meg­felelő formájú lekódolásán, és legalább ennyi időt szántak a tesztelésre. Utóbbira egyéb­ként Spanyol- és Írországban került sor. Az új gombokat szerkesztősé­günkben is teszteltük: kollégá­ink tapasztalatai szerint az új­donság 4 ember közül 3-nál el­érhető volt, ugyanakkor a mo- bilos felületen még egyikünk­nél sem jelezte az oldal, hogy más reakciókat is használhat­nánk a lájkoláson kívül. Erre valószínűleg még egy kicsit várni kell. cebook jókor volt jó helyen: ak­kor kezdett el növekedni, ami­kor megjelentek az okostelefo­nok és a gyorsabb mobilinter- net-szolgáltatások, igaz, már előtte is addiktív volt számom­ra például a FarmVille nevű já­ték miatt, képes voltam net- bookkal járni gimnázium­ba, hogy a szünetekben arat­hassak - tudtuk meg Sebes- tény Csillától. Az online mar­ketinges szakemberként dol­gozó gyulai hölgy szerint elein­te a fiatalok azért regisztráltak át ide, mert az idősebbek még nem voltak jelen, mára viszont szinte nélkülözhetetlenné vált, főleg, ha el szeretnénk érni va­lakit. Jó példa lehet erre a fiata­lok körében terjedő „ha nem va­gyunk fent a Facebookon, nem is létezünk” mondás. Az MTE felméréséből kide­rült: a legintenzívebb felhasz­nálók körében felülreprezen­táltak a nők, az alacsonyabb iskolai végzettségűek és a 30 év alattiak. Az aktív felhasz­nálók négyötöde mindennap, nyolc százalékuk hetente egy­szer lép fel az oldalra, és minél gyakoribb látogató valaki, an­nál valószínűbb, hogy okoste­lefonon lép be a közösségi ol­dalra. A válaszadók 46 százalé­ka nyilatkozott úgy, hogy van olyan portál, amelyet csak Fa­cebookon keresztül követ, 58 százalék pedig többnyire a kö­zösségi oldalon nézi a cikke­ket, képeket, videókat, és csak ritkán látogatja magát a portált vagy blogot. Uj gombok a közösségi oldalon i ?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom