Somogyi Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-08 / 57. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2016. MÁRCIUS 8., KEDD Kis híján családi békétlenség kerekedett a szerkesztésből _4z ódánál hegy alatt..." 4 30 éves Ádándi Népdalkor krónikája. 1985- 2015 ÁDÁND Ha nem is pont a szüle­tésnapra, 2015. december 13- ra, de röviddel később megje­lent a harminc esztendős Ádán- di Népdalkor történetét fel­villantó kötet. - Könyv, de in­kább könyvecske - pontosít a szerkesztő, Neisz Péter, a nép- dalkör-egyesület elnöke, aki­nek a felesége az együttes ala­pító énekese, s mint ilyen, az album lektora volt. A képek­kel, archív „bizonyítékokkal” illusztrált krónika gerincének anyagát három emléknaplójuk tartalma adja. Ezeket művésze­ti vezetőjük, Házi Ferencné vezette nagy gondossággal. A kronologikus eseményeken túl rövid lírai vallomások is helyet kaptak; az énekesek és a határon túli ba­rátaik szólnak a népdalkörrel kapcsolatos érzelmeikről. Neisz Pétertől tudjuk: az anyagi korlátok miatt számos történés, relikvia nem fért a könyvecskébe, ez időnként a családi béke rovására is ment, hiszen énekes felesége még több kép, vagy egyéb emlék be­kerülését tartotta volna fontos­nak. - A kész album láttán ne­jem csak annyit mondott: végül is ami benne van, az jó. Az ádándi könyvbemutató farsangi mulatsággal kapcsoló­dott össze. Erre a népdalkörön kívül Nagyberényből, Siófok­ról, valamint a helyi iskolából is jöttek vendégszereplők, tűz- zsonglőr is szórakoztatta a kö­zönséget. A böjti időszakra va­ló tekintettel a bál nem tartott reggelig, éjfél után egy órával a zenészek már el is némították hangszereiket. Fónai I. Jubilált a Soli Deo Gloria „A zene az kell, mert körülölel”- ez a balatonszárszói Soli Deo Gloria vegyeskar hitvallá­sa. A kórus húsz éves és ebből az alkalomból adott jubileumi hangversenyt a helyi reformá­tus templomban. Két évtize­de Szárszói Vegyeskar néven alakultak, Véghné Varga Klá­ra vezette a kórust tizenhárom éven át. 2009 óta Pörneki Ani­kó énekművész a karvezető. Az 1943-as szárszói találko­zó tiszteletére vették fel a Soli Deo Gloria nevet. Az ünnepi műsorban egyebek között spi­rituálékat, Ave Mariát énekel­tek, namíbiai hálaéneket és a Koltay-féle Kell még egy szót is előadták, s az Ének a dalról című kórusművet. F. I. Eldönthetik, kit engednek be, és ki is kísérhetik a nemkívánatos vendégeket Négykor vetnek véget a zenének ► Folytatás az 1. oldalról SIÓFOK Ahogyan megírtuk, el­ső körben egy 90 és egy 60 mil­liós költségkalkuláció készült, ám egyik sem nyerte el a kép­viselők tetszését. Harmincfős biztonsági sze­mélyzet, kamerák, három át­eresztő-szűrő pont - a legfon­tosabb újdonságok. Az új rend­szabályok a főszezonban pén­teki, szombati és vasárnapi napokon 18 és másnap reggel 6 óra között lesznek érvénye­sek. A sétány üzleteinek hajna­li négy órakor be kell szüntet­niük a zeneszolgáltatást, és ötig mindegyiknek be kell zárnia. Az első variációban még három órás záróra szerepelt, ahogyan azonban a testületi ülésen el­hangzott, kompromisszum szü­letett az érintett vállalkozókkal. Lengyel Róbert polgármester azt mondta: a részletekről még egyeztetni kíván a Balaton-par- ti Kft. által alkalmazott bizton­sági vezetővel, ahhoz azonban ragaszkodni fog, hogy közterü­leten vagy közterületről látha­tó helyen pucér táncosnők éjfél után se fejtessenek, „aki mez­telen nőt akar nézni, megtalál­ja máshol, az emberek többsége erre nem kíváncsi”. Tíz éve a Petőfi sétány vál­lalkozói annak fejében kapták meg az üzemeltetés jogát, hogy rendbe teszik egységeiket és a korzót. Ez megtörtént, a képvi­selő-testület azonban most az évtizedes szerződés lejártával a város cégének, a Balaton-parti Kft.-nek adta ezt a jogot. „A be­léptető-, szűrőhelyeken szolgá­lókat is és a 30 fős biztonsági személyzetet is fel kell ruházni azzal a joggal, hogy eldönthesse, kit enged be és kit nem, továb­bá hogy a már bent tartózkodók közül ki az, akit indoklás nélkül kiküldhet, kikísérhet a teljes te­rület bármely részéről” áll az el­fogadott biztonsági tervben, to­vábbá hogy „a rendőrség irány- mutatása alapján fog sor kerül­ni a térvilágítás megerősítésére és további térfigyelő biztonsági kamerák telepítésére”. A 11,6 millió forintos esz­közfejlesztés nem a város, ha­Vendégseregre vár a Petőfi sétány, j§ Ha a siófoki képviselők jól „lőtték be az új rendszabályozást, még jól is elsülhet. Más variációkra gondolni sem merünk ; |­V* : o Sl { „J : : •1 KOMMENTÁR A simicska-féle fővárosi hir- detőoszlopokban is nemzetbiz­tonsági kockázatot látó Bakon- di György szellemisége kísért- ' hette a siófoki Petőfi sétány biz­tonsági tervének összeállítóit - ez jutott eszembe első olvasás­ra. Antimilitáns lelkületem le­het az oka, de a hideg futkosott a hátamon, amikor a nyárhoz, a Balatonhoz társítottam az „ope­ratív törzs”, meg a „ruha- és cso­magátvizsgálás” kifejezéseket. Megnyugodtam, amikor ezút­tal tényleg vita nélkül, egyhan­gú szavazással engedte útjára mindezt a képviselő-testület, vagyis a döntéshozók biztosak benne: nem árt majd Siófok ven­dégforgalmának a szűrőpontok és a biztonsági személyzet vár­hatóan negatív híre. Nyilván amondók, hogy akit kiszűrnek, az nem is kívánatos vendég. Sőt, talán abban bíznak: nem­hogy vendégriasztó, egyenesen vendégvonzó lesz a biztonságos szórakozás híre. Úgy legyen! Őrök, detektívek, operatív központ Idézetek a biztonsági tervből. Szúrőpontok: nem állandóan rögzített terelőelemek (kordo­nok) kerülnek használatra. A te­rületre történő belépés során a biztonsági szolgálatnak jogosult­sága ruházat- és csomagátvizs­gálást végezni. A terület csak a szűrőpontokon keresztül közelít­hető meg, minden vendég, láto­gató. a területen dolgozó, illetve a területen lakó és bérleménnyel rendelkező áthalad ezeken. Biztonsági szolgálat: tagjai a szükséges hatósági és egyéb engedélyekkel rendelkező, egy­séges formaruházattal és fel­adatellátásukhoz szükséges felszereléssel, kommunikáci­ós eszközzel ellátott, lehető­ség szerint egy vagy két idegen nyelvet beszélő személyek. Járőrök, őrök: A legforgalma­sabb helyeken, a teljes időszak­ban, fix felálíítási hellyel rendel­kező őrök, míg a további terü­leteken járőrök látnak el szol­gálatot. Detektívek (civil ruhás bizton­sági őrök): elsősorban a strand területén látnak el szolgála­tot. Kiemelkedő szerepük van a sétány, a strand területén al­kalmi lopások és egyéb bűn- cselekmények, jogellenes, köznyugalmat súlyosan sér­tő cselekmények megelőzésé­ben, megszakításában, felde­rítésében (zseblopások, kifosz­tások). És lesz még egyebek között: akciócsoport, védelmi koordi­nációs bizottság, operatív irá­nyítási központ. nem a Balaton-parti Kft. költ­sége lesz, az önkormányza­tot a 43,5 millió forintos mű­ködési költség terheli, amiből a biztonsági személyzet több mint 30 milliót visz el a szál­lással együtt. A Balaton-parti Kft. ugyanakkor 25 milliós be­vétellel is számol a sétány tera­szainak, árusítópavilonjainak és reklámhordozóinak bérbe­adásából. Szamosi Lóránt önkormány­zati képviselő (Fidesz) is meg­szavazta ugyan, de azt mond­ta: - Csak a vizet gereblyéz­zük, ha a sétány biztonsága érdekében évente tízmillió­kat kell áldozpunk. Aláposan át kellene gondolnunk a korzó jövőjét, és egy európai üdülő­helyhez méltó sétány kialakí­tását tervbe venni. Fónai Imre Az ellenőrizhetetlen import ellehetetleníti a termelőket Kilátástalan tojáspiac SOMOGY Egyre súlyosabb zava­rokat okoz a magyar tojáspiacon az árletörő hatású, sokszor ellen­őrizetlen tojásimport. A Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojás- termelők Szövetsége szerint az irreálisan olcsó és jórészt ellen­őrizetlen tojásimportot úgy le­hetne visszaszorítani, ha a to­jásértékesítésre vonatkozó, 27 százalékos áfakulcs öt százalék­ra csökkenne. - A sertésszek­tor pozitív tapasztalatai igazol­ják, hogy az áfamérséklés tisz­títja a piacot, a tojásszektor ese­tében jelentős költségvetési bevé­telkieséssel sem kellene számol­ni - közölte Végh László, a Ma­gyar Tojóhibrid-tenyésztők és To­jástermelők Szövetségének elnö­ke. - Komoly előrelépést hozhat­na az is, ha a kereskedők az elő­írások szerint tüntetnék fel a to­jásárakat. A magyar szabályozás a Ba­romfi Termék Tanács kezdemé­nyezésére 2014 óta kötelezővé te­szi, hogy a darabonkénti ár mel­lett a kilogrammra vetített ár megjelenítését is: a kilós ár leg­feljebb 20 százalékkal lehet ki­sebb a darabonkénti egységár­nál. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet reprezentatív felmérése azonban rávilágított: a kereske­dők sok helyen a kilónkénti árat nem, vagy jóval kisebb méretben írják ki. - A küónkénti ár fel­tüntetése azt célozza, hogy a fo­gyasztók tojásvásárláskor jó dön­Érdemes a háztájiból válogatni téseket hozhassanak - tette hoz­zá, sürgetve a jelenlegi árfeltün- tetési előírások hatékonyabb be­tartatását. - Különösen fontos le­het a megfelelően kiírt kilónkén­ti ár a kisméretű importtojások­nál, mivel ezek darabonkénti ára sokszor csak első látásra tűnhet olcsóbbnak. Kilogrammra vetítve kiderül­het, hogy a fogyasztók valójában drágábban vásárolnak, mintha ugyanakkora tömegű, nagyobb méretű magyar tojást vennének.- Nagyon alacsony a felvásár­lási ár, csak az önköltség alatt van, és a takarmányárak fel­szöktek az égig - tájékoztatott Keszeg Tibor barcsi tojásterme­lő, aki több mint 30 éve családi vállalkozásban exportál. - Min­dig is voltak hullámvölgyek a tojástermelésben, de most úgy érezzük, szinte küátástalan a helyzet. A barcsi telepen tízezres állo­mánnyal dolgoznak, ami évente egymillió tojást ad. Az érkező, új egyedekkel ez a szám akár a há­romszorosára is nőhet jövőre. Az Agrárgazdasági Kutató In­tézet 200 kiskereskedelmi egy­ségre és csaknem 400 ezer étke­zési tojásra kiterjedt reprezenta­tív felmérése megállapította azt is, hogy az importtojások mint­egy 70 százaléka a kisméretű (úgynevezett S és S/M jelölé­sű) kategóriába tartozik. Ez az a tojásméret, amelyet az Eu­rópai Unióban korábban csak feldolgozási célokra hasznosí­tottak, és az unió nagy részé­ben étkezési tojásként ma is el­adhatatlan. A magyar piacon megjelenő, sokszor irreálisan olcsó tételek viszont maximá­lisan alkalmasak arra, hogy a hazai tojástermelői árakat le­törjék. Keszeg Tibor rámutat: a tojások mérete és súlya az ál­lomány életkorától függ. Bar­cson átlagban 60-65 grammos tojásokat termelnek, amely az L jelölésnek felel meg. Jeki Gabriella 65 tonna szeretet Sinsheimből ► Folytatás az 1. oldalról BARCS - Sok jó minőségű hol­mit gyűjtöttünk, amit a barcsi még sokáig tudnak használni - mondta Werkmann György két csomag kiszállítása között. - Na­gyon fontos, hogy nyugat és kelet összeérjen, ami mindaddig meg­valósul, amíg a barcsi és sinshei- mi emberek találkoznak, erre az adományozás is kitűnő alkalom. A többezer kilométeres utat ezúttal nehezítette a németorszá­gi havazás és a sok csapadék is, ám ez sem tarthatta vissza a szí­vében örökké barcsi Werkmann Györgyöt. A korábbi szállítmá­nyok össztömege elérte az ötven­négy tonnát, így az ideivel össze­sen már közel hatvanöt tonná­nyi, szinte két vasúti vagonnyi szeretet érkezett a dél-somogyi kisvárosba. J. G Sokféle adományhoz jutottak a barcsi intézmények

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom