Somogyi Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

2016-02-01 / 26. szám

2016. FEBRUÁR 1., HÉTFŐ BELFÖLD 7 A hatalmi gőg és a megalázó bürokrácia ellen tiltakoznak a pedagógusok. Stresszes gyerekről beszélnek a szülők. Szerdán fáklyás felvonulás Miskolcon. TÖBB ÚT VEZET A MEGOLDÁSHOZ A Nemzeti Pedagógus Kar ' (NPK) elnökét, Horváth Pétert arról kérdeztük, hogyan olda­ná fel a közoktatásban meglé­vő feszültségeket. Balassa Tamás tamas.balassa@mediaworks.hu- Azt nyilatkozta: egyetért a mis­kolci tantestület által kifogá­soltak többségével. Ott lesz a február 3-i fáklyás felvonuláson?- A levél megjelenése óta két­szer jártam Miskolcon, beszél­gettem a kollégákkal, de febru­ár 3-án nem leszek ott. Ott is el­mondtam, a felvetett problémák alapjait én is hasonlóan látom, hiszen gyakorló tanár, igazgató vagyok. Annál is inkább figyel­nem kell a véleményükre, mert ők is a pedagógus kar tagjai. Vár­juk a véleményeiket, javaslatai­kat, de a magasabb hőfokú akci­ók, megmozdulások, egy esetle­ges sztrájk szervezése nem a Kar feladata. Mindig több út vezet a megoldáshoz, és szerintem meg kell mutatnunk, hogy nem a ha­talmat akarjuk megdönteni, ha­nem az oktatás ügyét szeretnénk szolgálni.- A mérsékelt, diplomatikus lépé­sek híve?- A pedagógusok sem egysége­sek, még az aláírók sem ugyanazt gondolják mindenről. Számukra a jogszabályok azt teszik lehető­vé, hogy a tárgyalóasztalnál kép­viseljük a pedagógusok érdekeit. Természetesen látom azt, hogy az erősebb reakciók felgyorsíthatják a megoldások keresését. Horváth Péter: Bízom benne, ma már látják a pedagógusok, hogy nem a kormány bábja vagyunk... Horváth Péter 53 éves, a győri Révai Mik­lós Gimnázium igazgatója. Matematika-fizika-szakos tanár. 2014 júniusától két évig a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. •- Egy reform kifutása, az eredmé­nyek javulása hosszú folyamat. Mi­lyen lépésekkel lehet a kedélyeket gyorsan csillapítani?- A bürokrácia csökkentése hangulatjavító, a tanfelügyele­ti és minősítési rendszer átala­kítására ígéretet tett a minisz­ter úr. Úgy tudom, a napokban megjelenhetnek a módosítások. A nyugdíjazási szabályt is át kel­lene gondolni, mert egyes isko­lák működésképtelenné válhat­nak, ha a nyugállományba vonu­lók státusza befagyasztva marad. Az adminisztráció csökkentésé­vel nem szabad várni, a 32 órás munkaidő-nyilvántartások for­málisak és életszerűdének, mert nem a valóságot tartalmazzák, és sokan ennél jóval többet dolgoz­nak az intézményekben. A korai iskolaelhagyás problémája miatti kötelezettségek, a magántanuló­vá válás engedélyezése is túl sok adminisztratív terhet ró ránk.- Mintha a központosítás volna a rákfenéje sok mindennek, de a Klik - ezt mondta Balog Zoltán - megmarad.- Nem önmagában az állami fenntartásban látom a bajok for­rását, hiszen nem ismerek pol­gármestert, aki a korábbi finan­szírozás mellett visszakérné az iskoláit...- De ha a feladat mellé pénzt is kapna...?- Az alulfinanszírozottság mindkét fenntartói modellben gond, amint lehet, orvosolni kell. De az nem pénzkérdés, hogy a döntéseket ismét közelebb vi­gyék az intézményekhez.- Pádon alvó, stresszes, felvételi után síró gyerekek: nem jó ilyenről hallani. A tantervek átírása nem megy hetek alatt. Hogyan oldha­tó ez föl?- El kell dönteni, hogy lexikális tudást, PISA-felméréseken ered­ményt hozó kompetencia-, kész­ségfejlesztést, vagy a munkaerő- piacnak megfelelő képzést adunk, az életre nevelünk, illetve ezeket milyen arányban és formában öt­vözzük. Ez bonyolult folyamat. Tárgyalóasztal kell hozzá.- A NPK ott lesz a Köznevelési Ke­rékasztalnál, amiről azt tartják, a kormány magával egyeztet, ha a karral beszél. A tanárok elfogad­ták már a szervezetüket?- Dolgozunk rajta, mert fon­tos lenne, hogy lássák, értük va­gyunk. A második miskolci levél már nem említette a pedagógus­kart, az elsőben még a kormány bábja voltunk, tehát sokszor el kell mondanunk, hogy tudjanak a pe­dagógusok a tevékenységeinkről.- Az ön tantestülete vagy a taná­rok csatlakoztak a miskolci tilta­kozókhoz?- Az iskola nem, de a félévi ér­tekezleten beszéltünk a felve­tett témákról. A tanáraim dönté­sét nem ismerem, nem figyelem. Mindkét miskolci levél kint van a tanáriban, ahogy a pedagógus­kar válasza is. Elszakadt a cérna a tanároknál - A szaktárca kész lazítani a rendszer szorításán, kérdés: elég lesz? A sztrájkbizottsággal kezdődött egyeztetések, az oktatáspolitikai kabinet ígért enyhítései és a mi­niszter miskolci látogatása ellené­re megtartják február 3-ára meg­hirdetett felvonulásukat a tiltako­zó tanárok és támogatóik, köztük diákok is. A Herman Ottó Gimná­ziumban megfogalmazott, a szak- szervezetek által már ez előtt kife­jezett követelések komoly támoga­tásra találtak, ami felbátorította a pedagógusokat. Mára mintegy 25 ezer aláíró, közte csaknem 500 is­kolai és szülői közösség állt a lehe­tetlennek leírt állapotok változtatá­sát igénylő kezdeményezők mellé. A prózai aláírások mellett lánglel­kű szózatok, Talpra magyar-átira­tok, Marseilles-idézetek sorjáznak a tanitanek.com oldalon. Számo­sán egyéni sérelmeik közlésével bátoritják a sokszínű közösséget. A megfontoltak óva intenek a „pár- tosodástól”, látván a parlamen­ti szereplők kéretlen, ám értelem- szerű megszólásait. Mások egye­nesen kormányváltástól várnának segítséget. Ajelenlegi oktatáspolitika több krí­zist túlélt, van tapasztalata azok kezelésében. A sztrájkbizottsággal kezdett egyeztetések mellett Ba­log Zoltán személyesen vette kéz­be a válságkezelést. Az Emmi ve­zetője az eredményeket hangoz­tatja (kiszámítható életpálya, bér­emelés, több mint félezer iskola felújítása, ingyenes gyermekétkez­tetés és tankönyvellátás), és a pe­dagógusok felvetéseit meghallgat­va döntött: harmadára csökkentik az adminisztrációs terheket, mér­séklik a tanfelügyeleti, az értékelé­si és minősítési előírásokat, javít­ják a Klik működését. Mindeköz­ben a tanárok újabb levelet írtak: a túlzott központosítás, az ellehetet­lenülő tudáselmélyítés, a tanítás rovására menő bürokratikus nyo­más és a torz bérrendezés ellen szót emelve. De a kabinet ragasz­kodik oktatáspolitikai stratégiá­jához. Viszont kapnak kártyát az igazgatók az apróbb beszerzések­re, pár ezer tanárnál enyhítenek a tanfelügyeleten, de a legtöbb kér­dést a leendő Köznevelési Kerék­asztalhoz utalnak. Ebben a szak­mát a Nemzeti Pedagógus Kar, a MTA, a Magyar Művészeti Akadé­mia, a reprezentatív szakszerveze­tek és szülői szervezet képviseli. Radó Péter lapunk kérdésére el­mondta: ajelenlegi kormány ellen­reformot hajtott végre 2010 után a közoktatásban, szisztematikusan visszavonva az 1985-1997 közöt­ti többlépcsős folyamat intézkedé­seit. Szerinte nem a pénzügyi meg­szorítás vezette a 2010 utáni idő­szak államosítási döntéseit, ez a „motívum másodlagos”. „Az intéz­ményi autonómia megszüntetése inkább írható az állam mindenha­tóságára alapuló buta világkép tér­hódításának" - mondta a kutató. A végletesen rossz irányú folyama­tokat már 2010-ben, az első kon­cepció megjelenésekor látni le­hetett, erre azonban semmi reak­ció nem volt. A 2011-es köznevelé­si törvény hatályba lépésekor sem fogta föl a szakma, mi vár rá, két évig csak szimbolikus ellenállás mutatkozott. A pedagógusok alig szervezettek, jellemzően nem szak- szervezeti tagok, be vannak zár­kózva az érzelmeik és saját iskolá­juk falai közé, lassan reagálnak, fo­galmazott Radó. Amikor viszont a 2013 januári változtatástömeg rá­juk zúdult, és a bőrükön kezdték érezni a változások hatását, egyre frusztráltabbak lettek. Minden ener­giájukat lekötötte a törvény betűjé­nek követése. Közvetve ez a kizsige- reltség, motiválatlanság is oka a di­ákok teljesítményromlásának. LEJJEBB CSÚSZTAK 2000 óta kisebb-nagyobb hullám­zás kísérte a PISA-felmérés ered­ményeit, és a 2012-es az első év, amikor mindhárom területen egy­aránt az átlag alatt maradt a 15 évesek eredménye. Matematiká­ból a 29., szövegértésben a 22., a természettudományok területén a 23. helyen végeztek a magyar diá­kok a 34 OECD-államból. A szakértő szerint a pedagógusok mostani kiállásában a szélsőséges bürokratikus szabályozás mellett a megalázó eszközbeszerzési gon­dok jelentették az utolsó cseppe­ket. „Valami elszakadt a pedagó­gusokban” - mondta Radó Péter. A január eleji levélben a pedagó­gus panaszkultúra jelenik meg, sé- relmi listát látunk, ami jelzi, hogy a magyar oktatáspolitika a peda­gógusokról szól, nem a tanításról, a tanulókról. De ez nem a pedagó­gusok hibája, tette hozzá. A megol­dáskeresésre a kutató szerint a je­lenlegi kabinetnek nincs esélye. „Nem irányítási hibák tömkel- égéről, hanem mély strukturális problémákról van szó, így nem lá­tom esélyét annak, hogy ez a kor­mányzat fel tudná számolni a saját maga által okozott romhalmazt”- állítja Radó Péter, aki szerint az eredményesség tartós leszálló ág­ban van, és borúlátó a rövidtávú változást illetően. „Ha már holnap­tól egy másik kabinet foglalkoz­na a területtel, akkor is 15-20 évre volna szükség az első jobb ered­ményekhez” - vélekedett. Krétára még lenne pépz, de a beszerzése elvész a rendszerben... Mire is gyűjt a tanár...? Jól példázza az iskolákban uralkodó hangulatot egy pe­dagógus Facebook-bejegyzé- se, amire a 444.hu bukkant. „Előrelátó pedagógusként már most tervezem a nyaraláso­mat. Az idén krétára gyűjtök”- publikálta az iskolák álla­mosítását és szegénységét jel­lemző állapotokat Éva. IDÉZETEK'A TANITANEK.COM OLDALRÓL • „Az oktatást, a tudást nem lehet bürokratikus hatalmi gőgből irányítani." • „Pedagógus vagyok, és nem a bérkérdés miatt írom alá, hanem mert a tanítványaimat és szüleiket sajnálom. Kár- mentesítést végzek évek óta." • „A rengeteg papírmunka, az érthetetlen és kaotikus új sza­bályok, a folyamatos félelmet keltő ellenőrzések a gyerekek nevelésétől veszik el a figyel­münket, energiánkat, és vall­juk be: a kedvünket." • „Mind a felső-, mind a kö­zépfokú oktatásban elképesz­tően káros centralizálási tö­rekvések részesei vagyunk. Röviden és velősen: ész nélkü­li, agyament, makacs, irracio­nális, döbbenetes intézkedé­sek sorozata." • „A legnagyobb gyermekem állandó fejfájással és hasfá­jással Jön haza az iskolából, láthatóan túrtelhelt és stresz- szes, pedig nagyon jó tanuló." Emlékezetes idézetek BALOG ZOLTÁN MINISZTER: „Túltoltuk a biciklit egy kicsit, és szerintem abban vissza kell jönni”. PILZ OLIVÉR, A MISKOLCI KÖZAL­KALMAZOTTI TANÄC5 ELNÖKE: „Inkább úgy látom, van egy mező, ami tele van szórva biciklikkel”. LÁZÁR JÁNOS MINISZTER: „Folyamatosan romlik a gyermekek tudásszintje, és nem dughatja homokba a magyar pedagógustársada­lom a fejét, mintha ehhez neki semmi köze nem lenne.” Rétvári Bence: folytatjuk Hétfőtől az ország összes tan­kerületében folytatódik a köz nevelési konzultáció, amelynek célja, hogy megismerjék az is­kolák tapasztalatait és azo­kat hasznosítsák a köznevelé­si kerekasztal munkájában - mondta tegnap Rétvári Ben­ce, az Emmi parlamenti állam­titkára. Azt várják a tankerüle­ti vezetőktől, hogy gyűjtsék ösz- sze a pedagógusok észrevéte­leit, javaslatait. Ezeken a talál­kozókon ismertetik továbbá, hogy miként csökken az admi­nisztráció. A tanárok és az igaz­gatók megkapják a köznevelé­si kerekasztal összehívásával kapcsolatos tájékoztatást is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom